Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Most először halt ki egy faj a globális felmelegedés miatt – küszöbön a tömeges kihalás

Környezet
2024.07.21.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
21

Az ember okozta klímaváltozás olyan hatással van a Föld élővilágára, mint a régmúltban egy-egy szupervulkán kitörése vagy meteorbecsapódás: küszöbön a következő tömeges kihalás. 

Elsőként egy floridai kaktuszfajtól búcsúztunk, de 2050-re a világ állat- és növényfajainak egyharmadát fogjuk elveszíteni a globális felmelegedés miatt. Korántsem csak a jegesmedvékért kell aggódni, a probléma valójában sokkal nagyobb ennél.

Viszlát, Pilosocereus millspaughii! Az ikonikus floridai kaktuszfaj, a Key Largo kaktusz hivatalosan is kihalt, miután az államban 13 egymást követő hónapban is megdőltek a melegrekordok, írja a Salon. Ez az első „lokális kihalási esemény” az USA-ban, amely a fajtával foglalkozó tudósok szerint a globális felmelegedésnek tudható be.

Talán hihetetlennek tűnhet, hogy éppen egy olyan faj halt ki, amely elvileg a száraz, meleg időjáráshoz szokott, de akadnak ennél sokkolóbb aspektusai is a kaktuszvégítéletnek. Mégpedig az, hogy 

a jelenlegi tudományos konszenzus szerint ez csak az első olyan eset, hogy elveszítünk egy fajt az ember által gerjesztett globális felmelegedés miatt. 

A Key Largo kaktusz kihalásához a sós víz betörése, a talajminőség romlása, a hurrikánok intenzitásának növekedése és a szokatlanul magas dagályok is hozzájárultak: ezek mind olyan jelenségek, amelyeket felerősít a globális felmelegedés, amely a kaktusz után 2050-ig a földön élő összes állat- és növényfaj akár egyharmadával is végezhet.

A hatodik kihalás

Az egyharmados aránynál némileg pozitívabb becslést adott a Pulitzer-díjas Elizabeth Kolbert 2015-ös könyvében, A hatodik kihalásban: az ő számításai szerint jelenleg az emberiség a korallok, cápák és több vízi faj egyharmadát, az emlősök egynegyedét, a hüllők egyötödét, a madárfajoknak pedig hatodát hajtja jelenleg a kihalás irányába.

A globális felmelegedés azért is képes ennyire bedönteni a fajok túlélési esélyeit, mert a különböző emberi tevékenységek – ipar, infrastruktúra, helyi környezetszabályozás, erdőirtások – miatt az elmúlt 500 év során alapból is annyi faj halt ki, mint amennyi az emberiség jelenléte nélkül 18 ezer év alatt pusztult volna el. Tehát az egyes fajok kihalása valóban lehetne természetes, lassú folyamat – ha hagynánk. Ehelyett az édesvízi állatok és növények ma már háromszor akkora gyakorisággal halnak ki, mint 66 millió évvel ezelőtt.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg a Föld történetének hatodik tömeges kihalási eseménye előtt állunk. Az első öt az elmúlt 450 millió év során következett be, olyan kontrollálhatatlan okok miatt, mint egyes megavulkánok kitörései vagy meteorbecsapódások. Tehát nem túlzás azt állítani, hogy az ember és a globális felmelegedés olyan hatással vannak az élővilágra, mint egy becsapódó meteor.

Az ENSZ 2019-es tanulmánya szerint „mindössze” egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye világszerte, ám a frissebb adatok szerint a következő ötven évben hatmilliót is elveszthetünk.

Érdemes hát az efféle adatokat is figyelembe venni, amikor klímaváltozás-tagadó embertársaink azzal érvelnek, az extrém felmelegedést valójában nem az ember okozza, hanem egy természetes, ciklikus folyamatról van szó.


2017-es adatok a hatodik kihalásról. - Fotó: Iberdola.com

Ezek a fajok tűnhetnek el a leghamarabb 

Érthető, ha az embert nem üti rögtön szíven, hogy valahol a világ másik oldalán kihalt egy amúgy is kevéssé ismert, nem túl elterjedt kaktuszfajta. Azt viszont már észre fogjuk venni, amikor mindenki által ismert, közkedvelt állatok tűnnek el a föld színéről. A Discover Magazine és a Euronews gyűjtései alapján például ezekkel az állatokkal nem találkozhatnak majd a 2050 utáni generációk:

  • erdei elefánt,
  • amuri leopárd,
  • sumai tigris,
  • borneói orángután,
  • keleti gorilla,
  • szumátrai rinocérosz,

valamint még több tigris-, gorilla-, illetve orángutánfaj – hogy el se kezdjük sorolni azt a számtalan ember okozta problémát, amely például a jegesmedvék vagy a pandák túlélési esélyeit csökkenti. 

Ha pedig csak Európára fókuszálunk, attól sem lesz jobb a helyzet. Elég csak arra gondolni, hogy 1990 óta a kontinensen nagyjából 75 százalékkal csökkent a teljes rovarpopuláció: az ilyen fajok eltűnése pedig nemcsak önmagában rossz, hanem teljes ökoszisztémákat boríthat fel, és a mezőgazdaságra – tehát az emberek legalapvetőbb szükségletére, az élelmiszer-ellátásra – is kihathat.

Nemrég arról számoltunk be, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens: a legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius fok.

Idén áprilisban az RTL Híradó arról számolt be, hogy már eakkor sorra dőltek a hőmérsékleti rekordok Spanyolországban és Franciaországban is. Volt, ahol 15 fokkal melegebb kínozta a helyieket, mint a szokásos átlag. A Kanári-szigeteken és az Ibériai-félszigeten még nem tapasztaltak ilyen hőséget áprilisban.

Az emberiség energiafogyasztásának drasztikus átszabására és az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás számtalan negatív hatása mellett a kihalások ütemét is legalább lassítani lehessen, ha már a folyamat elkerüléséhez túl késő is van.

Korábban Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ klímatestületének alelnöke arról beszélt a Reggeliben: nem is olyan gyászosak a kilátásaink a klímaváltozás terén.  Az elektromos áram termelésben például folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya, ez Magyarországon közel 20 százalék volt tavaly. Szerinte a magyar vezetők azért nem lépnek a klímaváltozás ügyében, mert nem érzik, hogy a szavazóik elvárnák tőlük. (rt.hu)

Címlapkép forrása: wikipedia
tudomány
KIHALÁS
GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS
KAKTUSZ
medve
ORÁNGUTÁN
szárazság
REKORD
VESZÉLY
állat
növény
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2024.07.21. - 11:16
21
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Nem kapott bizalmat az Ódor-kormány Szlovákiában

    Nem kapott bizalmat az Ódor-kormány Szlovákiában

  • A testépítő Orbán Viktorról készített videót a DK

    A testépítő Orbán Viktorról készített videót a DK

  • 1,4 millió átlagfizetésnyi pénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül

    1,4 millió átlagfizetésnyi pénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül

  • Vogronics András: Aki ilyen nagypályán nyomta, annak biztos sz@r lehet a kispadon ülni

    Vogronics András: Aki ilyen nagypályán nyomta, annak biztos sz@r lehet a kispadon ülni

  • Még mindig az infláció hajtja a bankkártyás költéseket

    Még mindig az infláció hajtja a bankkártyás költéseket

  • A nyugati harckocsigyártás teljes nagyságrenddel maradt az orosz értékek alatt

    A nyugati harckocsigyártás teljes nagyságrenddel maradt az orosz értékek alatt

  • MNB előrejelzés: iszonyat pénzbe fog kerülni a forint megmentése

    MNB előrejelzés: iszonyat pénzbe fog kerülni a forint megmentése

  • 38 millió eurós csalással gyanúsított autókereskedőket tartóztattak le

    38 millió eurós csalással gyanúsított autókereskedőket tartóztattak le

  • A tények ellentmondanak az Orbán-kormányak rakétaügyben

    A tények ellentmondanak az Orbán-kormányak rakétaügyben

  • Fontos devizahiteles ítélet érkezett az Európai Bíróságtól

    Fontos devizahiteles ítélet érkezett az Európai Bíróságtól

  • Pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre

    Pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre

  • Ukrajna nem kap NATO-tagsági menetrendet

    Ukrajna nem kap NATO-tagsági menetrendet

  • Véleményezték a fiatalok a magyar oktatást

    Véleményezték a fiatalok a magyar oktatást

  • Vásárhelyi Mária is megszólalt Libri-ügyben

    Vásárhelyi Mária is megszólalt Libri-ügyben

  • Parti Nagy Lajos: A nacionálimperializmus, yachtos-kacagányos kisgömböcéria után jönni fog a vízözön

    Parti Nagy Lajos: A nacionálimperializmus, yachtos-kacagányos kisgömböcéria után jönni fog a vízözön

  • Lecsaptak a rendőrök két magyar orvosra

    Lecsaptak a rendőrök két magyar orvosra

  • Még nagyobb adóparadicsom lesz Magyarország jövőre

    Még nagyobb adóparadicsom lesz Magyarország jövőre

  • Heteken belül a magyar könyvpiac domináns szereplője lesz az MCC

    Heteken belül a magyar könyvpiac domináns szereplője lesz az MCC

  • Tőke, munka, osztályharc

    Tőke, munka, osztályharc

  • Szlovák pénzügyminiszter: Az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modellel nem lehet felzárkózni Nyugat-Európához

    Szlovák pénzügyminiszter: Az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modellel nem lehet felzárkózni Nyugat-Európához

  • Állampapíros tragikomédia

    Állampapíros tragikomédia

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element