Kettős játékot űznek a borászokkal a kiskereskedelmi láncok.
Ugyanis miközben termékeik beszállítói árának csökkentését várják tőlük, üzleteikben egyre drágábban akarják adni a borokat.
Mint arról az Agrokép beszámolt: sorra érkeznek az átadási ár csökkentését sürgető megkeresések a kiskereskedelmi láncoktól, ezt jelezte a Világgazdaságnak több borász, illetve borászati cég vezetője. Elmondásuk szerint a kereskedelmi láncok legfőbb érve az, hogy vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél elkezdődött az árcsökkenés, ezért az azokból készült élelmiszerek előállításának költsége is mérséklődött. A bor és az áremelkedések, valamint az utóbbi hónapok árcsökkentéseinek alkalmával legtöbbet emlegetett tej és tejtermékek között viszont lényeges különbség van: a borászok nem emeltek olyan mértékben árat, mint a tejfeldolgozók, sőt, még annyival sem, mint amennyivel a bekerülési költségeik növekedtek. Így most nincs is miből engedni – érvelnek.
A KSH hivatalos adataiból is az látszik, hogy a bor és a pezsgő árnövekedésének dinamikája hasonló volt, de drágulásuk később kezdődött, annak mértéke pedig jóval alatta maradt az alapvető élelmiszerekének.
Ugyanakkor több borász is arról számolt be, hogy bár egy-egy termékének árát csak a borpiaci átlagnak megfelelően emelte, az üzletekben viszont ugyanazt a bort már annak többszöröséért, egyes esetekben akár 50 százalékkal is magasabb áron kínálták. Előfordult olyan is, hogy ezt a túlárazott terméket „akciózta vissza" a lánc.
A borárak emelkedése lényegesen elmaradt az egyéb termékekétől. Inkább ez aktuális most, nem az árcsökkentés, annál is inkább, mert a pincészetek termékeinek jelentős része nem azonnal kerül a piacra, a borokat és a pezsgőket sok esetben több évig kell érlelni. Ezt az időszakot, illetve a készülő terméket pedig finanszírozni kell, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben szintén jelentős többletterhet jelent. A szakma szerint, ha a kereskedelmi láncok rájuk erőltetik az árcsökkentést, vagy akár csak azt, hogy ne emeljenek még kismértékben sem árat, akkor éppen az a haszon vész el, amiből megélnek a borászok. A jövedelemkiesést ezért nekik a termékláncban tovább kell hárítaniuk, amit ők már csak a szőlőtermelők felé tehetnek meg.
Egy borász ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy megígérték a szőlőtermelőknek az idei szőlőáremelést, és ha most egy esetleges borárcsökkentés után azzal kellene visszamenni hozzájuk, hogy ez most mégsem lehetséges, félő, hogy sokan felhagynak a termeléssel és kivágják a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelik meg. Ez nagy veszélyt jelenthet a többi termelő számára, hiszen ezek az ültetvények a betegségek és a kártevők melegágyai lennének.
A megkérdezett borászok szerint szinte borítékolható, hogy a következő egy-két évben több száz hektárral csökken a hazai szőlőterület – ami a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa statisztikája szerint 56 265 hektár volt 2022-ben.
Hozzánk nem érkezett a kereskedőktől árcsökkentési igény, de most épp ellentétes irányban kellene mozogniuk az áraknak, és a borászoknak kellene árat emelni. Az elmúlt évben ugyanis csak az anyagjellegű költségeik 35-40 százalékkal növekedtek, miközben átadási áraikat legfeljebb 10 százalékkal tudták emelni
– mondta a Világgazdaságnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke.
A HNT-elnök beszélt arról is, hogy a körforgásos gazdálkodás érdekében bevezetendő szabályok a borászokat is érintik, de még nem tudják, milyen mértékben. A legtöbben 50-80 forint körüli palackonkénti várható teherről beszélnek és arról, hogy egyelőre homályos, hogyan fogják ezt majd kigazdálkodni. Az új elnök válságosnak minősítette a borászat helyzetét, az egyes borászatoknál a jelenlegi körülmények között el fog tűnni a nyereség, vagy növekszik a veszteség. (Agroinform)
