Az árnyékgazdaság a rendszerváltás után volt a csúcson Magyarországon.
Az úgynevezett informális gazdaság azokat a gazdasági tevékenységeket foglalja magában, amely az adott kormány számára nincs bejelentve, emiatt az adószedők és a szabályozók hatókörén kívül eső áru- vagy szolgáltatási tranzakciók értendők alatta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a tanulmányában arra világít rá, hogy ezek a tevékenységek egyformán lehetnek eltitkolt, illegális és legális tevékenységek is, és a be nem jelentés mértékétől függően beszélhetünk szürke- vagy feketemunkáról.
A Gazdaságkutató kiemeli, hogy a természetéből és a jellegéből adódóan nehéz az árnyékgazdaságot mérni, az IMF 2018-as elemzése alapján a 158 vizsgált ország árnyékgazdaságának átlagos mérete 1991 és 2015 között a GDP 31,9 százalékát, vagyis annak közel egyharmadát tette ki.
A legnagyobb árnyékgazdasággal Georgia rendelkezik, ahol a GDP 64,9 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ezt követi Bolívia 62,3 százalékkal, majd Zimbabwe 60,6 százalékkal. A legkisebb árnyékgazdasággal Svájc rendelkezik, mindössze 7,2 százalékkal, melyek 8,3 százalékkal az Egyesült Államok, 8,9 százalékkal pedig Ausztria követ.
Magyarországon az éves GDP 25,2 százaléka jött létre a szürke-fekete gazdaságban az 1991 és 2015 közti átlag alapján, a csúcspontot 1993-ban érte el 33,7 százalékos aránnyal.
Ugyanakkor a kormányzati tájékoztatás szerint az adóék a 2011-es 49,5 százalékról 2023-ra 41,2 százalékra, míg az adóelkerülési ráta a 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent.
Az Oeconomus az Economx korábbi cikkére hivatkozva azt is megemlíti, hogy 2023 januárja és szeptembere között a feketefoglalkoztatás aránya az építőiparban volt a legmagasabb, mintegy 48 százalék. Ezt 17 százalékkal az egyéb ágazatok, 10 százalékkal a vendéglátás és 8 százalékkal a kereskedelem követték. (Economx)