Zsolt Péter szociálpszichológus menthetetlennek tartja az agresszív kommunikációra váltó Demokratikus Koalíciót. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint azonban – miközben valóban súlyos a helyzete – még korai lenne temetni a DK-t.
Mennyire lehet sikeres, egyáltalán hogyan jellemezhető a Demokratikus Koalíció új stratégiája?
Zsolt Péter szociálpszichológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint Gyurcsány Ferenc pártelnök a „Játsszuk le!” jeligére alapozza stratégiáját, amit, úgy látszik, a DK többi politikusa is egy emberként követ. Ennek az a lényege, hogy a közösségi médiában kritizálnak más pártokat, semmit sem hagynak szó nélkül.
Az aktivitásnak jóval magasabb szintje az, amikor nemcsak a saját oldalainkon fejtjük ki a nézeteinket, hanem Orbán Viktor és más pártok csoportjaiban is – magyarázta.
Ez egy konfrontatív politizálás. Ilyen politizálást sértettségből szoktak űzni. Valószínűleg a végjátékát látjuk a DK-nak, mert ez a stratégia frusztrációra épül
– jelentette ki.
Ellenvetésként felidéztük: Gyurcsány Ferenc többször is hangsúlyozta, hogy mindenkivel kész együttműködni, aki valóban az Orbán-rendszer ellenfele. Vele viszont nem fog együttműködni senki – reagált a kutatási igazgató, aki kommunikációs játszmaként értékelte Gyurcsány szavait: „ha mindenkibe beleköt, minden őt ért vádra túlzott felháborodással és kioktatással válaszol, akkor valójában nem várja, hogy együttműködjenek vele”.
A DK zuhanórepülésben van, ezek kétségbeesett próbálkozások
– állította. Felidézte a Szabad Demokraták Szövetsége esetét: amikor az SZDSZ hasonlóan rosszul állt, akkor szintén agresszív kommunikációba kezdett. Ennek vége a párt megszűnése lett.
Megkérdeztük, miért nem látja lehetőségét annak, hogy a DK-nak sikerül stabilizálnia egy olyan méretű szavazótábort, amellyel 2026-ban nyugodtan vághat neki a parlamenti választásnak. Zsolt Péter megismételte, hogy nem ilyen típusú előrelátás mozgatja a pártot, hanem a frusztráció. Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai alapján azt a következtetést szűrte le, hogy a pártelnök már nem akarja magát kontrollálni.
A kutatási igazgató fenntartja a tévedés jogát, elvileg nem zárja ki, hogy a DK fennmarad. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy alapvetően megváltozzanak a politikai körülmények, és a többi párt rosszabbul teljesítsen.
A politikában nem elég, ha valaki tehetséges, nem árt a bölcsesség sem – folytatta. Egy bölcs ember tudja, meddig érdemes küzdenie. Az országos politika szintjén Márki-Zay Péterből is hiányzott a bölcsesség ahhoz, hogy ezt felismerje.
Gyurcsány Ferenc emberileg érthető, de politikailag rossz stratégiát követ. Jelen állás szerint a DK a felszámolódás felé tart
– foglalta össze véleményét a kutatási igazgató.
Utalt arra, hogy Gyurcsány úgy ítéli meg, a 2010-es fideszes parlamenti kétharmadért ő csak harmadrészben felelős, a többi fideszes kétharmadért pedig semmilyen felelősség nem terheli. Zsolt Péter erről másként vélekedik: ha 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárgása után Gyurcsány Ferenc lemond a miniszterelnökségről, akkor maradt volna legalább minimális morális elvárás a politika iránt a magyar társadalomban. Gyurcsány részéről még annak a belátása sem történt meg, hogy milyen jelentős mértékben rombolta a közösségi morált – indokolta kérdésünkre Zsolt Péter, hogy ilyen alapokról indulva miért nem tud követendő stratégiát felvázolni a DK számára, miért tartja „menthetetlennek” a pártot.
Nagy Attila Tibor politikai elemző is egy olyan dacos pártként írta le a jelenlegi DK-t,
amely a „na, most megküzdök minden ellenfelemmel” mentalitás jegyében igyekszik visszavágni az elmúlt évek során felhalmozódott vélt vagy valós sérelmei miatt.
A politikai elemző eddig nem fedezte fel átgondolt stratégia jeleit. Stratégiáról ugyanis egymásra épülő kommunikáció és cselekvéssorozat megléte esetén beszélhetnénk. Helyette a pártelnök megnövekedett számú interjúival és Facebook-bejegyzéseivel, a párt politikusainak sokasodó kommentjeivel lehet találkozni.
Elképzelhető – jegyezte meg Nagy Attila Tibor –, hogy a DK valamelyik titkos számítógépében létezik tényleges stratégia is, amit majd csak később fognak élesíteni. Nincsenek elkésve, most még a választási vereség feldolgozásának időszaka van, és annak az átgondolása, hogy a DK-sok mit kezdjenek a Magyar Péter-jelenséggel.
Feltűnő, hogy bővült a DK ellenségképe,
ma már nemcsak Orbán Viktor és rendszere került célkeresztbe, hanem – egyebek között – a 444.hu és a nem kormánypárti média jelentős része is.
„Meglehetősen sok frontot nyitott Gyurcsány Ferenc” – rögzítette Nagy Attila Tibor. A DK politikai irányvonalában viszont nincs újdonság. A párt továbbra is szociáldemokrata elveket hirdet, az Európai Egyesült Államok létrehozásában hisz. Más kérdés, hogy utóbbiról hosszú évek óta nem tudni, mit is jelent pontosan a DK értelmezésében.
Zsolt Pétertől eltérően Nagy Attila Tibor nem merné kijelenteni, hogy a DK a végnapjait éli. „Ha ez valamelyik pártra igaz lehet, akkor az például az LMP, a Párbeszéd és valószínűleg az MSZP” – sorolta. A DK még mindig rendelkezik érdemi támogatottsággal.
Ezzel együtt kár lenne tagadni, hogy a Demokratikus Koalíció is nagy bajban van
– tette egyértelművé a politikai elemző. Mivel Gyurcsány Ferenc nem hajlandó visszavonulni, abban reménykedhet, hogy Magyar Péter sok hibát fog elkövetni, a Tisza Párt támogatottsága összeomlik, a DK pedig ezt kihasználva megpróbálja visszacsábítani a Tiszához átvándorolt szavazóit.
Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője erről az eshetőségről nemrég azt mondta lapunknak, nagy a választói igény arra, hogy ne az eddigi ellenzéki pártok legyenek a színen. Távolról sem magától értetődő tehát, hogy a Tisza Párt háttérbe szorulásakor – már amennyiben egyáltalán bekövetkezik – az elpártolt szavazók visszatérnek a DK-hoz.
Nagy Attila Tibor nem állítja, hogy ennek elérése könnyű lenne, ahogyan azt sem, hogy stratégiának nevezhető, ha egy párt a másik összeomlására vár. Ez nem stratégia, hanem elvi lehetőség. A DK számára ugyanakkor mégiscsak egyszerűbb feladatnak ígérkezik újra elnyerni volt szavazói bizalmát, mint fideszes választókat bevonzani.
Kétségtelen – közölte a politikai elemző –, hogy nem sok biztatót lehet mondani a DK helyzetéről és jövőjéről. Már csak azért sem, mert a 2019-es EP-választás óta a DK-ban úgy érezhették, hogy felívelő szakaszban vannak, az ellenzék legerősebb pártjává váltak. A mostani választás azonban nagy törést hozott, ami rombolóan hat a közösségre. És akkor a legnagyobb probléma – az, hogy mennyire rossz „Gyurcsány Ferenc brandje”, személyének megítélése – még szóba se került. A DK akkor kerülhet a jelenleginél is nagyobb bajba,
ha az ellenzéki választók nagy többségében kialakul az a meggyőződés, hogy a Tisza Párt révén érdemi esély mutatkozik a kormányváltásra. Ebben az esetben a még megmaradt DK-sok egy része is átmehet Magyar Péterékhez.
Minden kedvezőtlen körülmény és előjel ellenére a politikai elemző korainak tartja, hogy a DK fölött megkongassák a lélekharangot. Gyurcsány Ferenc a gyakori szerepléseivel annyit mindenképpen elért, hogy forog a neve: a DK rendre bekerül a hírekbe, beszédtémát szolgáltat. Nem kizárt, hogy megáll a Demokratikus Koalíció süllyedése, és a párt megkapaszkodik 6-7 százalékon. Nagy Attila Tibor szerint majd csak akkor lehet kijelenteni, hogy a „DK menthetetlen”, ha 2026-ban nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
Vereség után
A Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd közös listája 8 százalékot ért el a június 9-ei EP-választáson. A csalódást keltő eredmény után a hármas szövetség széthullott, a DK feloszlatta a 2022-es parlamenti választás után megalakított árnyékkormányát. A DK vezetőségében a vereséggel felérő választási szereplést nem követték személyi változások, Gyurcsány Ferenc viszont látványosan aktivizálta magát. „Két ellenzéki stratégia verseng most egymással. A Tisza stratégiája, hogy vagy ő, vagy semmi nem változik. A DK stratégiája, hogy demokraták, baloldaliak és zöldek és szabadelvűek és konzervatívok együttműködése kell ahhoz, hogy minden megváltozzon” – írta rendszeres Facebook-posztjainak egyikében. A Telexnek adott videóinterjújában a pártelnök így fogalmazott: „Szerintem pokolian jól szolgálom a hazámat, azzal, ami az én közösségem. Szerintem mi pokolian jó hazafiak vagyunk. Az a magyar haza érdeke, hogy az legyen meghatározó politikaként is ott, amit mi képviselünk.”
(Népszava)