Az elnöki kegyelmezés jogának gyakorlásakor alkalmazandó szempontok a csütörtök esti Magyar Közlönyben jelentek meg.
A Népszava cikkéből kiderül: az elvi határozat rögzíti, hogyha a köztársasági elnöki valakinek kegyelmet ad, arról a Sándor-palota honlapján tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. A Magyar Közlönyben megjelent dokumentumban azt is felsorolták, hogy milyen elvek mentén gyakorol kegyelmet az államfő.
A határozat egyebek mellett leszögezi, hogy az államfői kegyelemre senkinek sincs alanyi joga, a kegyelmezési jogkör pedig nem tekinthető fellebbezési fórumnak. Sulyok Tamás a határozat értelmében a következő szempontokat fogja mérlegelni egy-egy kegyelmi kérvény esetén:
- az elítélt egészségi állapotának visszafordíthatatlan, súlyos, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása,
- ha az elítélt közösséget szolgáló, értékteremtő tevékenységére tekintettel, a kegyelemhez nagyobb társadalmi érdek társul, mint a büntetés végrehajtásához,
- szempont továbbá az elítélt életkora, családi körülményei, esetleges gondozási kötelezettsége, munkavállalási képessége és motivációja, vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete, lakhatási körülményei, a bűncselekmény elkövetése után tanúsított magatartása, megbánása, személyének jövőbeni, társadalomra való veszélyessége, valamint a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele. E körülményeket együttesen figyelembe veszi a bűncselekmény jellegét és körülményeit, valamint a társadalmi igazságérzetet mérlegelve.
A határozat a továbbiakban hangsúlyozza, hogy minden ügyet egyedileg, automatizmus nélkül bírál el. Bizonyítási eljárásnak, személyes meghallgatásnak nincs helye, szakértő előzetes állásfoglalását ugyanakkor kérheti az államfő. (Hírklikk)
