Magyarország egy összeszerelő műhely lett, mondta a Napi.hu-nak Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.
Kiemelte: ha egy tollvonással rendbe tennék az oktatást, akkor is 8-10 évre lenne szükség, hogy még több mérnök legyen a magyar munkaerőpiacon.
A mérnök is hiánycikk Magyarországon, mondta a Napi.hu-nak Ábrahám László, a közel tizenhárom éve alakult Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke. A szervezetet olyan nagyvállalatok alapították többek között, mint a Continental, a Lego, a MÁV-Csoport, a Mol, a Knorr-Bremse, Nokia, Ericsson, e-ON, vagy a Sensirion.
A szektorban dolgozó szakemberek becslései szerint Magyarországon tíz- és húszezer között van a hiányzó mérnök száma.
Összeszerelő műhely lettünk
A szakember szerint a mérnöki szakokra jelentkező hallgatók számát meg kellene duplázni, mert ha nem lesz elég mérnök Magyarországon, akkor csak összeszerelő műhely maradunk.
Ha ma egy tollvonással rendbe tennék az oktatást, akkor is kellene 8-10 év, hogy még több mérnök kerüljön ki a felsőoktatásból a munkaerőpiacra, hívta fel a figyelmet Ábrahám László. Európában jó példával szolgál Finnország, ott nagyon jól felszereltek az iskolák, a Science, Technology, Engineering and Mathematics, vagyis a STEM-tárgyak oktatása is nagyobb hangsúlyt kap – mondta.
Ha pedig a jövőben nem találnak a cégek elég mérnököt Magyarországon, akkor nem folytatják majd a beruházásaikat, nem bővítenek, és a második körben pedig tovább állnak egy másik országba.
A szakember szerint nem jó irányba haladunk, a közepesen fejlett országok gazdasági csapdájába estünk bele. Az akkumulátorgyárak bővítésének hátulütője, hogy Magyarországon a betanított munkásokat keresik a cégek, pedig az autóiparban az összes tudás a fejlesztő irodákból érkezik – emelte ki Ábrahám László.
Az alapoknál kell kezdeni a reformot
A nonprofit szervezet azért jött létre, mert a magyar gazdaság egyre inkább igényli a mérnököket, és célja, hogy támogassa a mérnöki hivatás jövőbeni fejlődését.
A helyzet megoldását Ábrahám László szerint a gyermekek korai edukációjánál kell kezdeni és vissza kell állítani a mérnöki hivatás rangját is.
Az EJMSZ idén elindított az óvodásoknak egy programsorozatot, amelyben a tagvállalatok fiatal mérnökei keltik fel a gyerekek érdeklődését a mérnökök munkája iránt – mindezt játékos formában.
A mérnökhiány problémáit az EJMSZ elnöke úgy foglalta össze, hogy egyrészt egy demográfiai gonddal állnak szemben a csökkenő születésszám miatt, valamint fennáll egy gender probléma is, hogy a hölgyek valamiért nem szívesen választják a mérnöki pályát.
Az elnök szerint a női mérnökök legalább olyan jók, mint a férfiak: precízek, ügyesek és kitartók.
Ugyanezt tapasztalják a szövetség mérnöki pályaorientációs mentorprogramjában résztvevő lányok esetében is. A lányok az Agóra Tudományos Élményközpontban készítettek plazmatányért, lézerspirográfot, buboréklámpát, szélcsatornát és időjárás-állomást. Ugyanezek a középiskolás lányok már bekapcsolódtak a WATCH (Women at Tech) elnevezésű pályaorientációs programjukba is.
Nem kíváncsiak a STEM-tárgyakra a diákok
Az oktatás problémái között említette, hogy a matematika, a fizika és természettudományos tanárhiány miatt az úgynevezett – Science, Technology, Engineering and Mathematics, vagyis a – STEM- tárgyak iránt nincs túl nagy érdeklődés, hiszen nincs elég tanár, aki felkeltse a kíváncsiságot a diákokban.
Az EJMSZ éppen ezért felkarolta a kreatív, élményalapú fizika-, matematika-, kémiaoktatást és pályázatokat írtak ki iskolák számára (EJMSZ Iskola Díj), aminek keretében díjazzák a jó gyakorlatokat, és támogatják azokat a pedagógusokat, akik felkeltik a diákok figyelmét a STEM-tárgyak iránt.
Hiányzik, hogy a gyereket fülön fogja valaki és a fiatal fúrjon, faragjon. Az se baj, ha kicsap egy-két áramkört, majd legközelebb már nem fog
– mondta Ábrahám László.
Elhibázott lépés volt a duális oktatás
De az elnök szerint az egyetemi mérnökképzésben is vannak elhibázott lépések, ilyen például a duális képzés, ami nem hozott átütő sikert. A német mintára átvett oktatási modellel azt érték csak el, hogy az évfolyam legjobbjait (5 százalék) összegyűjtötték, a többség – a diákok 95 százaléka – viszont nem került be multinacionális vállalatokhoz. Ennél sokkal eredményesebb és hatékonyabb lenne a kooperatív képzés, aminek keretében a képzés utolsó évében helyeznék ki a hallgatót a vállalatokhoz, és akkor már érdemi munkát is tudnának végezni – véli.
A mérnöki fizetések idehaza is a TOP 10-be tartoznak a szakmák közti összevetések alapján. Ma egy junior mérnök bruttó félmillió forint alatt nem vállal munkát, a senior mérnökök esetében, ahol már speciális tudásra is szükség van, ott már bruttó kétmillió forint is hazavihet a magyar mérnök.
De a szakember hangsúlyozta, a külföld elszívó ereje is jelen van, országonként változik, de a hazai fizetések háromszorosát, de akár ötszörösét is meg lehet keresni Nyugat-Európában.
Míg korábban Romániából érkeztek Magyarországra a mérnökök, mára megfordult a trend, a román mérnöki bérek már megelőzték a magyar mérnöki fizetéseket.
Pár hete nagy visszhangot váltott ki a Trenkwalder kutatása, ami szerint a diplomás fiatalok háromnegyede a műszaki szakterületen nettó 650 ezer forintos kezdőbérrel számol. Ábrahám László azt mondta, ez bruttó egymillió forint körüli bért jelent, ami akkor, ha egy milliárdos beruházás érkezik Magyarországra, és azonnal mérnökökre van szükségük nem kizárt.
De úgy véli:
ez még álomfizetésnek számít egy pályakezdő mérnök esetében.
Ahol intenzív beruházások folynak, mint például Debrecenben, ott jelentősen elszabadultak a mérnökbérek. Ha valaki ma Magyarországon mérnökként munkát keres, az a cívisvárosban szinte biztos, hogy megtalálja a számításait.
Vannak exkluzív juttatások
A multiknál a laptop és a mobiltelefon alapjuttatásnak számít, valamint akár egy részvénycsomagot is kaphatnak a mérnökök. De vannak olyan megoldások is, amikor egyes munkáltatók azzal motiválják mérnökeiket, hogy évente egy hónapra autót és benzinkártyát is biztosítanak a jól teljesítő munkavállalók számára. (napi.hu)
