Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

A jobboldal négy árnyalata

Külföld
2024.07.14.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

Az EP-választás előtt a szélsőjobb célja az áttörés és az összefogás volt. Áttörni nem sikerült, és a végleges felállást látva a szélsőjobb erősebb, de megosztottabb, mint valaha.

Az EP-választás előtt a centrumhoz tartozó pártok aggodalma az volt, hogy az európai politika annyira jobbra tolódik, ami már a szélsőjobboldali pártok áttörését hozza. Ennek egyenes következménye az lenne, hogy Európa politikája megváltozik sok olyan ügyben, ami kifejezetten fontos a centrista pártok számára.

Nem ez történt.

Az EP-választáson bár jól szerepelt a szélsőjobb, áttörést nem sikerült elérnie.

Természetesen az, hogy pontosan ki tartozik a szélsőjobboldalhoz, összetett kérdés, annál is inkább, mert ők jellemzően nem így definiálják magukat.

Az Európai Parlamentet szinte a megalakulása óta két nagy néppártként működő pártcsalád irányította. A jobboldalt az Európai Néppárt (EPP) képviselte, amelyet Wilfried Martens a lehető legbefogadóbb jobboldali pártcsaláddá alakított, lefedve a kontinens konzervatív, kereszténydemokrata, centrista, helyenként liberális és részben nacionalista pártjainak jó részét. A baloldalt pedig a Szocialisták és Demokraták pártcsaládja uralta. A két nagy pártnak együtt többsége volt a parlamentben, ami azt jelentette, hogy ők döntöttek szinte mindenről. Ennek egyenes következménye egy centrista politika volt. A többségük 2019-ben veszett el, ekkor a parlament irányításába bevonták a liberális ALDE utódpártcsaládját, az Emmanuel Macron francia elnök képviselőivel kiegészült Megújuló Európát (Renew).

Ez a többség maradt meg a 2024-es választásokon is, bár összességében a három pártnak kevesebb képviselője van, mint korábban, főleg a liberálisok visszaesése miatt. Az, hogy ez a többség mire elég, és mennyire tart ki, kérdéses, az első nagy próbája az együttműködésnek jövő csütörtökön lesz az Európai Parlamentben, amikor megpróbálják megválasztani Ursula von der Leyent bizottsági elnöknek.

A centrista koalíciótól balra eső pártcsaládok közül a Zöldek szintén mandátumokat vesztettek, de ahogy az előző ciklusban, úgy most is külső támogatói lesznek ennek a parlamenti koalíciónak. A Zöldeket hagyományosan EU-párti erőnek tartják, amely elég kritikus volt a Von der Leyen-féle bizottsággal, és a támogatásáért jelentős árat kér. Tőlük balra pedig ott a Baloldal. A szélsőbaloldali pártcsalád alapvetően nem része a kormányzó többségnek, és ha annyira nem is szélsőséges, mint egyes jobboldali pártcsaládok, hasonlóságok azért előfordulnak.

A 2024-es választások után a legnagyobb változások a jobboldalon voltak.

A Néppárton kívüli jobboldal hagyományosan nagyon változékony, szinte ciklusról ciklusra átalakul. 2019 és 2024 között az EPP-től jobbra két pártcsalád volt. Az egyik az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), a másik pedig az Identitás és Demokrácia (ID).

Az ECR-t a brit konzervatívok hozták létre mint a Néppárt EU-szkeptikus leágazását. Egy darabig társult pártcsaládként is működtek, majd a toryk távozásával az olasz jobboldal és az akkori lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság vette át az irányítást. Itt alapvetően atlantista, Amerika-barát, a szabadpiacot támogató, Oroszországgal szembenálló, de az EU szorosabb integrációjával szemben szkeptikus pártok ülnek.

A másik pártcsaládban az identitáspolitika volt a szervezőelv. Populista, gazdaságilag baloldalibb, gyakran rasszista, időnként antiszemita, keményen bevándorlóllenes, de oroszbarát pártok sorakoztak itt.

Az ECR-t vezető Giorgia Meloni a kevés olyan európai kormányfő egyike volt, akinek a pártja meg tudta nyerni hazájában az EP-választást, megerősítve ezzel európai szerepét.

A mára megszűnt ID-frakcióban és annak környékén viszont még nagyobb győzelmek születtek: Marine Le Pen pártja nagyot nyert a francia EP-választáson, így az Európai Parlamentben övék lett a legnagyobb nemzeti küldöttség.

A Nemzeti Tömörülésnek (RN) 30 EP-képviselője van, miközben még a német választást megnyerő kereszténydemokratáknak is csak 29.

Szintén az ID-ben ült egy darabig az Alternatíva Németországért (AfD), amely 15 képviselői helyet hozott el – velük kezdődnek a bonyoldalmak is, őket ugyanis Le Penék kizárták az ID-frakcióból.

A választások után a Fidesz elkezdte megszervezni azt a pártcsaládot, amely az ID-frakciót váltja, és alapvetően a franciák projektje.

A Patrióták Európáért pártcsaládban Le Pen pártjáé a legnagyobb, domináns küldöttség, ők adják az elnökét is, aki nem más, mint az EP-választás után megtartott nemzetgyűlési választáson az RN miniszterelnök-jelöltjeként induló 28 éves Jordan Bardella.

Az ID-frakció problémája az előző ciklusban a politikai karantén volt. Ezt a centrista pártok húzták fel a pártcsalád köré, amely így nem kaphatott vezetői pozíciókat az EP-ben. Az AfD és néhány kisebb szélsőséges párt képviselői miatt a pártcsalád egyébként is általános megvetés tárgya volt, így különösebb befolyása sem lehetett az európai politikára. Az ID még a választások előtt tartott csúcsjelölti vitára sem kapott meghívást, ezzel kapcsolatban máig folyik egy per az Európai Unió Bírósága előtt.

A Patrióták Európáért nevű új pártcsalád lényege: leválasztani az igazán kínos szereplőket az ID-frakcióról, kiegészítve azt néhány vállalható közép-európai párttal, majd valamivel nagyobb befolyást gyakorolni az EU politikájára.

Ebben segíthet az is, hogy a patrióták mozgását kiegészíti a leválasztott, igazán kínos szereplők összefogása. Az Afd ugyanis önmagában is majdnem akkora, hogy meg tudjon alapítani egy pártcsaládot, ezért valószínűtlen volt, hogy függetlenként folytassák a képviselői. Így alakulhatott meg a Szuverén Nemzetek Európája nevű pártcsalád, amelynek a megalakulásról már egy ideje pletykáltak, huligánfrakcióként emlegetve őket. Csak az nem volt biztos, hogy marad-e annyi párt az ID Patriótákká alakulása után szabadon, amennyi egy frakció alakításához kell.

Végül maradt, így az AfD a Mi Hazánkkal, a bolgár Újjászületéssel, a lengyel Konföderációval, a francia Visszahódítással, valamint más kisebb szélsőséges pártokkal közösen alakított radikális egy 28 fős szélsőjobboldali frakciót.

A patrióták és az szuverenisták között ideológiában talán kisebb a távolság, mint brandben, ezért lehetett az is, hogy a lengyel Konföderáció öt képviselőjéből csak három csatlakozott az utóbbihoz, ketten Orbán Viktorral és Le Pennel tartottak, megosztva a párt küldöttségét, és hidat képezve a két csoport között.

Ezzel teljes lett a jobboldal az Európai Parlamentben. A jobbközép Európai Néppárttól jobbra három pártcsalád is lesz:

  • a konzervatívok és reformisták,
  • a patrióták
  • és a szuverenisták.

A szélsőjobb szereplőinek eredeti célja az áttörés mellett az egyesülés volt. Ennek az ellenkezője történt meg.

A szélsőjobb erősebb lett ugyan, de megosztottabb is, mint korábban.

Ezt egészíti ki az is, hogy az ECR-frakció szép lassan, de közeledik a centrumhoz. Ursula von der Leyen eleve nyitni próbált Meloni pártcsaládja felé, mely most is talányos üzeneteket küld arról, megszavazza-e őt bizottsági elnöknek. Az első strasbourgi plenáris ülés után kiderül majd, hogy Meloniék a Zöldekhez hasonló szerepet játszanak-e majd a centrum jobboldalán. (24.hu)

ECR
EURÓPAI PARLAMENT
ID
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.14. - 05:28
Módosítva 2024.07.14. - 05:29
A- A+

  • Katasztrofális belső migráció várható a tengerszint-emelkedés miatt

    Katasztrofális belső migráció várható a tengerszint-emelkedés miatt

  • Szuverenitásvédelem: új listával állt elő Szájer József intézete

    Szuverenitásvédelem: új listával állt elő Szájer József intézete

  • 6,1-es földrengés rázta meg Krétát

    6,1-es földrengés rázta meg Krétát

  • Kiborult Kim Dzsongun, miután a szeme láttára borult fel Észak-Korea legnagyobb hadihajója

    Kiborult Kim Dzsongun, miután a szeme láttára borult fel Észak-Korea legnagyobb hadihajója

  • Repedezik az Orbán-mítosz

    Repedezik az Orbán-mítosz

  • Nem javasolja egy törvényszéki elnök, hogy beosztottjai részt vegyenek az Amnesty International egyik workshopján

    Nem javasolja egy törvényszéki elnök, hogy beosztottjai részt vegyenek az Amnesty International egyik workshopján

  • Hiába óvott Simion, a román alkotmánybíróság szerint Dan az új elnök

    Hiába óvott Simion, a román alkotmánybíróság szerint Dan az új elnök

  • A Fidesz megpróbálja a Tisza Pártot összefüggésbe hozni külföldi titkosszolgálatokkal

    A Fidesz megpróbálja a Tisza Pártot összefüggésbe hozni külföldi titkosszolgálatokkal

  • Orbán Viktor és a Fidesz politikai szlogenjei az elmúlt 15 évben

    Orbán Viktor és a Fidesz politikai szlogenjei az elmúlt 15 évben

  • Az illiberális agyrém vége

    Az illiberális agyrém vége

  • „Orosz típusú elnyomás” – Megtartották az EP-vitát a Fidesz átláthatósági törvényéről, már az EU-biztos is bírál

    „Orosz típusú elnyomás” – Megtartották az EP-vitát a Fidesz átláthatósági törvényéről, már az EU-biztos is bírál

  • Betilthatják a népszerű funkciót a Waze-ben és a Google Mapsben - tömeges bírságolások jöhetnek

    Betilthatják a népszerű funkciót a Waze-ben és a Google Mapsben - tömeges bírságolások jöhetnek

  • Megfigyeltek metodicskája

    Megfigyeltek metodicskája

  • Hogyan mérgezi a korrupció az autós újságírást?

    Hogyan mérgezi a korrupció az autós újságírást?

  • Tölgyessy Péter: Elkezdett megbillenni a hatalom

    Tölgyessy Péter: Elkezdett megbillenni a hatalom

  • Dezinformációs kampány indulhatott Romániában egy állítólagos választási csalásról, utcára hívják az embereket

    Dezinformációs kampány indulhatott Romániában egy állítólagos választási csalásról, utcára hívják az embereket

  • Magyar kamerákat is meghekkelhettek az oroszok az ukrán határon

    Magyar kamerákat is meghekkelhettek az oroszok az ukrán határon

  • Kezdődhet az újabb vagyonherdálás, már szabadulna a magyar állam a pénznyelő sportlétesítményektől

    Kezdődhet az újabb vagyonherdálás, már szabadulna a magyar állam a pénznyelő sportlétesítményektől

  • Párás, fülledt idő várható

    Párás, fülledt idő várható

  • Az ügyvédi kamara szerint aránytalanul korlátozza az alapjogokat az átláthatósági törvényt

    Az ügyvédi kamara szerint aránytalanul korlátozza az alapjogokat az átláthatósági törvényt

  • Óriási fordulat az utcára tett kárpátaljai menekültek ügyében

    Óriási fordulat az utcára tett kárpátaljai menekültek ügyében

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element