Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hiába tagadja az Orbán-kormány, csak megszorítás lett a nagy költekezés vége

Gazdaság
2024.07.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
1

Maradnak a pandémiás „extraprofit” különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. 

Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.

A kormány védelmi pénzt szed „védelmi hozzájárulás” címszóval megszorításokat vezet be növeli a költségvetési bevételeket – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július 7-i kormányinfón. A tárcavezető szerint a „védelmi hozzájárulás” a „bankokat, a multikat és az energiacégeket” érinti. A vonatkozó jogszabályok hétfő éjjel a Magyar Közlönyben is villámgyorsan megjelentek, minden változás augusztus 1-től lesz hatályos.

A csomag elsősorban a létező különadók fenntartását takarja, a bankszektor esetében új sarcokat, illetve a bankadó csökkentését lehetővé tevő intézkedés átalakítását.

A lakosságot a kiskeradó érinti legközvetlenebbül

Bár a pontos részletek majd a jogszabályokból derülnek ki, vélhetően ez a helyzet:

  • Marad az irányadó Brent és az annál olcsóbb, a Mol által nagyrészt finomított orosz Urals kőolajfajta árkülönbözetére kivetett különadó. Ennek mértéke 95 százalék, vagyis a magyar állam gyakorlatilag az árkülönbözeten realizált teljes nyereséget elvonja a Moltól.
  • Szintén elsősorban a Molt érintheti, ha a kormány visszaemeli a kőolajtermék-előállítók árbevétel-alapú különadóját 2,8 százalékra. Az adó mértéke egy tavalyi módosítás alapján idén már csak 1 százalék – lenne.
  • Marad a megemelt bányajáradék.
  • Marad a 2009-ben ideiglenesen bevezetett, az energiacégek nyereségének 41 százalékára rúgó Robin Hood-adó. Igaz, ennek mérséklésére nem volt jogszabály vagy ígéret – igény azért volna rá az érintettek részéről.
  • Marad a kiskereskedelmi különadó, amelynek felső kulcsa (100 milliárd forint árbevétel fölött) az árbevétel 4,5 százaléka.

A különadókat az érintett szereplők természetesen amennyire tudják, továbbhárítják, vagyis ezek cechét végső soron a lakosság állja. Mivel nem új sarcokról van szó, hanem létezők fenntartásáról, a fogyasztói árak emelkedésére nem kell számítani.

Ugyanakkor – és ez különösen a kiskereskedelmi különadóra igaz – a fogyasztói árak mérséklődésére sem. Aminek pedig teret nyithatott volna a különadók csökkentése, vagyis a vállalkozások terheinek csökkenése. Legalábbis, ha hiszünk a kormány (a Nemzetgazdasági Minisztérium) sikerpropagandájának, miszerint a kormány intézkedéseinek is köszönhetően a szektorban öldöklő árverseny zajlik – ha valóban így van, a vállalkozások érvényesítenék a költségcsökkenést az áraikban.

A bankok szabálykövetőek voltak, ez tűrhetetlen!

Más lapra tartozik a bankok megsarcolása, esetükben ugyanis növeli a terheiket a kormány. Gulyás Gergely elmondása szerint a kormány emeli a tranzakciós illetéket 0,45 százalékra (0,3 százalékról), készpénzfelvételnél 0,9 százalékra, és új illetéket vet ki a devizatranzakciókra, szintén 0,45 százalékos mértékkel (az általános tranzakciós illetéken felül). A megfizetendő illeték maximuma tranzakciónként 20 ezer forintra emelkedik (10 ezer forintról).

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd forintot.

Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre. Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot.

Az illetékeket a pénzintézetek a kormány szerint nem lesznek képesek továbbhárítani ügyfeleikre, mert a számlavezetési- és kártyadíjakra „stopot” vezetnek be. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfeleknél a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó

Ezzel együtt borítékolható, hogy a bankok – profitorientált vállalkozások lévén – igyekeznek majd kigazdálkodni a plusz terheket. Például olyan díjelemek emelésével, amelyekre nem terjed ki a kormányzati stop, betéti kamataik leszorításával, illetve azzal, hogy tőkéjüket minél jövedelmezőbb befektetésekbe és tranzakciókba irányítják – vagyis visszafogják hitelezési tevékenységüket, ami éppenséggel ellentétes a kormány gazdaságélénkítési célkitűzéseivel.

A bankokra nehezedő állami elvonást növeli, hogy a megszorítócsomag részeként a „teljes bankadót meg kell fizetniük” – a kancelláriaminiszter szavaival. A hatályos szabályok szerint a bankok akár meg is felezhetik extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket (a pénzintézeteket a „rendes” bankadón felül „extraprofit” különadó is sújtja), ha növelik állampapír-portfóliójukat (vagyis finanszírozzák az államadósságot). A jogalkotói szándék legalábbis ez volt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bankszektor állampapír-állományának 1,3 ezer milliárd forintos növekedésére számított. Ám a jogszabályt rosszul fogalmazták meg, így az lehetővé tette a bankok számára a rövid (2026 vége előtt lejáró) papírok leépítését. Amivel a bankok galád módon éltek is, így végső soron nemhogy nőtt volna, de csökkent a birtokukban lévő teljes állampapír-állomány, miközben megfeleltek a különadó-csökkentési feltételnek is.

A Bankszövetséggel való egyeztetésen kiderültek a részletek. Eszerint a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket idén, ha növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapír-állomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofitadó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, ez felezhető az állampapír-vásárlással. Az adó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz.

A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezerről 50 ezer forintra tranzakciónként. A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték. A bankkártyáknál tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyáknál 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat. (hvg.hu)

Címlapkép forrása: MTI/Mónus Márton
Orbán-kormány
MEGSZORÍTÁS
gazdaságpolitika
Kapcsolódó cikkek
Az egyik kezével még többet vesz el az Orbán-kormány, a másikkal pedig még jobban büntet
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.11. - 06:20
1
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Szúrós szag terjengett, kiterelték a dolgozókat a komáromi akkumulátorgyárból 

    Szúrós szag terjengett, kiterelték a dolgozókat a komáromi akkumulátorgyárból 

  • Könnyű lenne hozzájutni ehhez az állami támogatáshoz, mégis sokan veszni hagyják

    Könnyű lenne hozzájutni ehhez az állami támogatáshoz, mégis sokan veszni hagyják

  • Hableány-tragédia: nem fizette ki a Viking a megítélt sérelemdíjat

    Hableány-tragédia: nem fizette ki a Viking a megítélt sérelemdíjat

  • Perintfalvi Rita: Miért fordulnának el a reformátusok Balogtól, ha eddig jó volt nekik?

    Perintfalvi Rita: Miért fordulnának el a reformátusok Balogtól, ha eddig jó volt nekik?

  • A magyar gazdaság mozdonya bajban van

    A magyar gazdaság mozdonya bajban van

  • Az internet egy durva megafonos bakin röhög, de valójában csak egy paródiaoldalt vettek túl komolyan

    Az internet egy durva megafonos bakin röhög, de valójában csak egy paródiaoldalt vettek túl komolyan

  • A feltámadás jól hangzik, csak nehéz hinni benne

    A feltámadás jól hangzik, csak nehéz hinni benne

  • Donáth Anna: Varga Judit a szemembe hazudott

    Donáth Anna: Varga Judit a szemembe hazudott

  • Beindult a szájkarate Hajdú Péter és Pottyondy Edina között

    Beindult a szájkarate Hajdú Péter és Pottyondy Edina között

  • A volt biztonsági tanácsadója szerint Donald Trump egyszerűen túl hülye ahhoz, hogy diktátor legyen

    A volt biztonsági tanácsadója szerint Donald Trump egyszerűen túl hülye ahhoz, hogy diktátor legyen

  • Heti abszurd: Kell még valamit mondanod, Bernadett?

    Heti abszurd: Kell még valamit mondanod, Bernadett?

  • Április 1-én indul a tavi viharjelzési szezon

    Április 1-én indul a tavi viharjelzési szezon

  • Hidegfronttal búcsúzik a nyárias húsvét, keddre visszatér a tavasz

    Hidegfronttal búcsúzik a nyárias húsvét, keddre visszatér a tavasz

  • Puzsér: „Ha a buddhaság fájna…” – a szélhámos Pityinger Lacikának az arcába való belemászás szóban és dalban

    Puzsér: „Ha a buddhaság fájna…” – a szélhámos Pityinger Lacikának az arcába való belemászás szóban és dalban

  • Varga Judit napi négy titkos megfigyelésről döntött tavaly igazságügyi miniszterként, de Tuzson Bence sem maradt le tőle túlzottan

    Varga Judit napi négy titkos megfigyelésről döntött tavaly igazságügyi miniszterként, de Tuzson Bence sem maradt le tőle túlzottan

  • Szörnyethalt egy nő, miután egy 200 kilós szarvas zuhant az autójukra

    Szörnyethalt egy nő, miután egy 200 kilós szarvas zuhant az autójukra

  • Mire készül Magyarország az Európai Unió soros elnökeként?

    Mire készül Magyarország az Európai Unió soros elnökeként?

  • Harmadnapja nem evett, se sokat, se keveset

    Harmadnapja nem evett, se sokat, se keveset

  • Bencsik András visszaszólt a júdásozó Rákaynak

    Bencsik András visszaszólt a júdásozó Rákaynak

  • Műsorváltozás: vígjáték helyett Varga Judit interjú

    Műsorváltozás: vígjáték helyett Varga Judit interjú

  • Sarka Kata: Hajdú Pétzer retteg, hogy kiderül, amit rendszeresen velem tett

    Sarka Kata: Hajdú Péter retteg, hogy kiderül, amit rendszeresen velem tett

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element