Reformokat várnak a nemzetközi pénzügyi szervek Magyarországtól.
Hasonlóan látja a magyar gazdaság teljesítményét és a gazdaságpolitika hatékonyságát az Európai Bizottság (EB), a Fitch Ratings hitelminősítő és a Nemzetközi Valutalap (IMF) küldöttsége. A szervezetek szerint a gazdaság túlságosan szabályozott, bizonyos területeken korlátos a verseny, nem átláthatók a követelmények, sérül a jogállamiság.
A Fitch Ratings szerint az egyik legnagyobb gond a gazdasági kormányzás alacsony minősége. A nemzetközi hitelminősítő legutóbbi felülvizsgálatakor megtartotta Magyarország „BBB” azaz befektetésre még bőven ajánlott adósságbesorolását, ám ez nem jelenti azt, hogy a Fitch elemzői ne látnának kockázatokat. Szerintük probléma a politikai környezet és az unortodox gazdaságpolitikai intézkedések – erről egy háttérbeszélgetésen tettek említést, amiről Portfolio.hu tudósított. A Fitch szerint az egyik legnagyobb kockázat, hogy a jogállami problémák miatt Magyarország nem tudja lehívni az Európai Unió helyreállítási támogatásainak jelentős részét, mert azok továbbra is zárolva vannak.
Az Európai Bizottság hat másik tagállammal egyetemben Magyarországgal szemben is megindította a túlzott deficit eljárást, miután a kormány idén sem tudja teljesíteni az egyensúlyozott költségvetési gazdálkodás minimális szabályait, vagyis azt, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a GDP 3 százalékát. A kormány jelenleg 4,5 százalékot vár a tavalyi 6,7, de a 2,9 százalékot csak 2026-ban az országgyűlési választások évében szeretné elérni. A Fidesz-kormány 2021-ben megijedve Márki-Zay Péter miniszterelnök feltűnéstől, minden idők legnagyobb, mintegy 3000-4000 milliárd forintos választási költekezésbe kezdett.
Nagy kérdés, hogy 2026-ban, amikor jelen tudásunk szerint a Fidesz a Tisza Pártban potens ellenzéki kihívót kaphat, képes lesz-e megállani a költségvetési költekezést, a szavazatvásárlást vagy megismétlődik a 2021-2022-es költségvetési ámokfutás.
A Fitch Ratings országértékelésében ki is tér erre, mondván a 2026-os választásokat megelőző költekezés jelenleg potenciális kockázat. A tartósan magas hiány további bizalomvesztéséhez és a forint leértékelődéshez vezethet. Az EU által indított túlzott deficit eljárás keretében a magyar kormánynak egy középtávú, 3-4 éves gazdaságpolitikai tervvel kell csökkentenie a költségvetési hiányt valamint az államadósságot, illetve elő kell segítenie a zöld és digitális átállást.
A Bizottság már most javaslatot tett több kiigazítási intézkedésre, ám ezek többségéről a kormány hallani sem akar. Az első ilyen, a vészhelyzeti energiatámogatások kivezetése vagyis a csökkentett rezsicsökkentés újbóli felülvizsgálata. Bár az európai energiaárak az elmúlt két évben tizedükre estek vissza, a magyar kormány még mindig évi 900 milliárd forintot költ el rezsitámogatások címén, több esetben nem is ellenőrizhető célokra. Az Európai Bizottság és az IMF is azt javasolja, hogy a rezsitámogatást csak a valóban rászorulók kapják. Az IMF megjegyzi, hogy a támogatások fenntartása nem ösztönzi magyar háztartásokat az energiatakarékos beruházásokra, illetve a leválást a fosszilis energiáról. A Bizottság ezzel párhuzamosan ugyancsak arra tesz javaslatot, hogy a kormány hozzon létre az alacsony jövedelmű háztartások támogatására programokat.
Az IMF szakértői adóreformot is szükségesnek tartanának, az általuk javasolt átalakításokat abba a középtávú programba csomagoltatnák, amit a túlzott deficit eljárás keretében kell elkészíteni. Az IMF szerint egyfelől mérsékelni kellene a magyar költségvetés függőségét a fogyasztási adótól, amit részint a szja-kulcs vagy -kulcsok emelésével lehetne végrehajtani, de
ugyanilyen fontos lenne a nemzetközi szinten alacsony társasági nyereségadó mértékének a növelése.
Mind az áfán, mind a társasági adón belül a kedvezmények, mentességek csökkentését javasolják, amivel áttekintetőbbé válna az adórendszer és nem utolsósorban a bevételek is nőhetnének.
Az IMF ezen túl még egészségügyi és nyugdíjrendszer átalakítási reformokat is javasol, abból a megfontolásból, hogy a két jóléti rendszer hosszú távon ne növelje az állam kiadásait. Ezzel szemben a versenyképesség szempontjából épp az egészségügyi és az oktatási kiadások növelésre lenne szükség, vagyis az IMF ezen javaslatával sokan vitatkoznának, nem csak a kormányban. Az IMF jelentése burkoltan bírálta a kormány elmúlt hónapokban végrehajtott cégvásárlásait a távközlési és a közlekedési szektorban. A Valutalap egyértelműen a Vodafone Zrt. illetve a Budapest Airport Zrt. felvásárlására utal, amely az adófizetőknek alsó hangon 1500 milliárd forintjába került. Az IMF szerint ilyen cégvásárlások csak akkor támogathatók, ha azokat „a tisztességes versenyt biztosító jogi, szabályozási és szakpolitikai keretek vezérelik” . (Népszava)
