Tavaly 35 736 magyar állampolgár vándorolt ki az országból a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ami még a 2010-es évek közepén regisztrált korábbi rekordokat is jócskán meghaladja.
A kivándorlók közel fele Ausztriába, negyede pedig Németországba költözött (és legalább egy évre hagyja el Magyarországot a KSH definíciója szerint).
Az elvándorlás problémája régóta a közbeszéd része Magyarországon, most épp a frissen végzett szakmunkásoknak a magyarországi pályakezdésért cserébe járó kedvezményes hitel ötletét vetette fel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kivándorlás szembemegy a foglalkoztatottak számának növelésére vonatkozó célokkal.
A 4,7 milliós szint környékére állt be a foglalkoztatottak száma, amit a kormány 5 millió fölé szándékozik növelni. Ezzel az ambícióval kapcsolatban már egy éve is elhangzott, hogy demográfiai akadályokba ütközik, amelyeket tovább súlyosbít a kivándorlás előzetes adatokat is meghaladó mértéke.
Előzmények: a Magyarországról történő kivándorlás intenzitása az uniós csatlakozás, majd a német és az osztrák munkaerőpiacok megnyitását követően ugrott érdemben, és a belső, gazdasági tényezők is meghatározzák azt. A tavalyi recesszió minden bizonnyal szerepet játszik a kivándorlás élénkülésében.
Igen, de: a visszaesés a foglalkoztatás szempontjából kevésbé volt érzékelhető, mint a 2008-as válság során, a konjunktúra idején kialakult toborzási nehézségek részben fennmaradtak. Az elvándorlók jellemzően jobban képzett, fiatalabb csoportokból kerülnek ki, az ő hiányuk különösen fájó a magyar munkaerőpiacon.
Mi várható? A múlt évtized második felében bekövetkezett konjunktúrával a kivándorlás intenzitása is mérséklődött, továbbá a most tapasztalt meredek növekedés egybeesik a recesszióval – e mintázat arra enged következtetni, hogy a válságból való kilábalással az elvándorlás is csillapodhat. A kivándorlók magas száma mindenesetre szintén a vendégmunkások szükségére utal. (g7.hu)
