Eljött a nap, amikor a státusztörvényről szavaznak a parlamentben, amit az ellenzék és a kritikusok csak bosszútörvénynek hívnak, utalva ezzel arra, hogy szerintük a törvény egy válasz a pedagógusok másfél éve tartó tiltakozására.
A Párbeszéd már a szavazás előtt akciózott egyet a parlamentben, társelnökei elégtelen bizonyítványt adtak át a kormánynak, de a többi ellenzéki párt sem lustálkodik.
Az LMP kiküldött egy közleményt, amiben azt írják, ők nemmel szavaznak a státusztörvényre, mert szerintük ezzel csak még több jogot vonnának el a pedagógusoktól. Azt viszont támogatnák, hogy
nemzeti konszenzus szülessen a hazai oktatásrendszer egészének újratervezéséről, amiben a kormány és a parlamenti pártok mellett egyenlő partnerként ülnek az asztal körül a pedagógus érdekképviseletek, oktatásszakértők, pedagógusok, diákszervezetek.
A Jobbik-Konzervatívok képviselői fekete ruhában álltak ki az esőbe, hogy a magyar oktatást gyászolják, és arról is beszéltek, hogy az oktatásban polgári konzervatív fordulatra van szükség.
A rendszert pedig „nem három-négy minisztériumra bontott, hanem az óvodától az egyetemig egységesen kezelt, kiegyensúlyozott, boldog és gyarapodó élethez segítő területként” képzelik el. Így aztán ők sem szavazzák meg a státusztörvényt.
A Momentum közben „jövőgyilkosok” feliratokat fújt országszerte a Fidesz-irodák elé, szerintük ugyanis „egyértelmű, hogy a bosszútörvénnyel a hatalom jövőgyilkossá válik, tönkreteszi a fiatalok jövőjét”.
A státusztörvény szavazása alatt az Egységes Diákfront, az aHang és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezett tüntetést a Kossuth térre. (Telex)
