Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Gazdatüntetések, második felvonás

Külföld
2024.06.24.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Joggal tarthat Modi a gazdáktól, akik óriási tüntetéseken tiltakoznak a mezőgazdaság piacosítása ellen

2021-ben az indiai gazdák hatalmas tüntetései rábírták Narendra Modi miniszterelnököt, hogy függessze fel a mezőgazdaság ágazat radikális liberalizálását. Most, hogy számos termelőt a csőd fenyeget, a tiltakozók visszatértek.

A magasban papírsárkányok csapnak össze drónokkal. Az előbbiek azt próbálják megakadályozni, hogy a drónok könnygázfelhőket zúdítsanak a tömegre. Alant a több ezer földművest hatalmas rendőri készültség fogadja. A gazdáknak, akiknek az a célja, hogy bejussanak a városba, minden leleményességükre és elszánásukra szükségük van ahhoz, hogy folytassák a küzdelmet. Február közepén járunk, India fővárosának, Új-Delhinek az egyik külvárosában. A gazdatüntetések újjáéledtek. Mint a vihar, úgy csaptak le 2020-ban és 2021-ben az országra. Ilyen erős társadalmi megmozdulásokra a modern Indiában még nem volt példa. Az új életre kelt tüntetések aggodalommal tölthetik el Narendra Modi miniszterelnököt, és megnehezíthetik a kampányát a 2024-es parlamenti választások idején.

Négy évvel ezelőtt az északnyugat-indiai Pandzsáb államban a gazdák fellázadtak a mezőgazdasági ágazat liberalizálása ellen, amelynek egyik következménye a búza és a rizs államilag garantált minimális felvásárlási árának eltörlése lett volna. A kezdeményezésükhöz akkor az egész országból csatlakoztak, kivált Uttar Pradesből és Harijánából, Modi Bháratíja Dzsanatá Pártjának (BJP) fellegváraiból. A tüntetők hamarosan körülvették Új-Delhit, és sem a téli hidegtől, sem a koronavírustól, sem a rendőrségi gumibotoktól nem rettentek vissza. A felvonuló emberek megostromolták a fővárost, a város bejáratánál pedig „autonóm köztársaságot” hoztak létre, amelynek a megszervezését és az élelemmel való ellátását maguk végezték.

Az osztály- és kasztkülönbségeket félretették: a tüntetések mozgósították a gazdag és szegény földbirtokosokat, a családi farmerokat és a mezőgazdasági munkásokat is. Ahogy a mozgalom lendületet vett és formát nyert, új követelések is megfogalmazódtak. Így például az, hogy a kormány ne csak a rizs és a búza árát garantálja, hanem más terményekét is (régi követelésről van szó, amelynek teljesítését Modi megígérte már a 2014-es országos győzelme előtti kampányában), továbbá hogy a gazdák ellen folyamatban lévő vádakat ejtsék, az adóssággal küzdő gazdaságok pedig kapjanak támogatást.

Modi, aki inkább hajlott arra, hogy a mozgalmat eltiporja, mintsem kompromisszumot kössön, 2021 végén mégis meghátrált, és abban a reményben, hogy az óriási tüntetések elülnek, felfüggesztette privatizációs tervét. Nem tévedett: november folyamán a tüntetők visszatértek a földjeikre. De annak ellenére, hogy Modi hatályon kívül helyezte a 2019-ben hozott mezőgazdasági törvényeket, a neheztelés a felszín alatt tovább forrongott. A tüntetők úgy tartják, 2024-es megmozdulásaik a korábbi tiltakozások „második felvonása”.

A Modi újraválasztását fenyegető veszély

Modi azonnal az újraválasztását fenyegető veszélyként tekintett az újabb tiltakozásokra, és minden rendelkezésére álló eszközt bevetett azért, hogy elkerülje a főváros második ostromát. A mozgalom központját Pandzsáb és Harijána állam határára telepítették, amely államok hullámtörő gátként védik Új-Delhit a tüntetőktől. A miniszterelnöknek kerülnie kell a túl durva rendőrségi beavatkozást, hiszen Indiában minden politikai mozgalom nagyra tartja a gazdákat. Ráadásul az a veszély is fenyegeti, hogy a látványos fellépés meggyőzi a párthovatartozás nélküli, bizonytalan szavazókat arról, hogy a miniszterelnököt le kell váltani. Modi lehetőségei tehát korlátozottak, s úgy próbál manőverezni, hogy közben tekintélyét is megőrizze.

A kormányzat ezért először megpróbálta lejáratni a pandzsábi termelőket azzal, hogy "szeparatistáknak" vagy akár "terroristáknak" címkézte őket. A tiltakozók között több a szikh, mint a hindu – és a szikhek egy kisebb frakciója évtizedek óta autonómiát, sőt függetlenséget követel. De a kormány trükkje nem vált be: a lejáratások és több száz ember letartóztatása dacára, valamint annak ellenére, hogy az összecsapások során egy ember életét vesztette és 13-an megsérültek, a tüntetők kitartanak. Március elején Pandzsábban több vasútvonalat is blokkoltak, ami számos járat törléséhez vezetett. „Nem örülünk annak, hogy a síneken kell üljünk, de ez az egyetlen módja annak, hogy kifejezzük az elégedetlenségünket, amikor a kormány szemet huny a követeléseink felett” – mondta Sarwan Singh Pandher a helyi Kisan Mazdoor szakszervezet főtitkára (The Indian Express, 2024. március 11.).

Pandzsábban, ahol a gazdaságok nagyobbak és a termelők valamivel gazdagabbak, mint az ország többi részén, azután is megmaradtak a feszültségek, hogy a mezőgazdasági reformot 2021-ben elnapolták. Az itteni helyzet jól illusztrálja azt a szélesebb körű környezeti és gazdasági patthelyzetet is, amelybe az indiai mezőgazdasági modell sodorta az országot. Szeptemberben a fővárostól 450 kilométerre fekvő Amritszár városa körül újrakezdődtek a vasúti blokádok: mintegy 100 szikh földműves, akiket a szakállukról és a turbánjukról lehetett fölismerni, követte Kanwar Daleep (a Kisan Marzoor mezőgazdasági szakszervezet elnöke) felhívását, és színes szőnyegeket és zászlókat terítettek ki a várost Új-Delhivel összekötő sínekre.

„A gazdák helyzete átlépte az elviselhetetlenség határát” – mondta Daleep. – „Pandzsáb a búza- és rizsmonokultúrák foglya, amelyek kimerítik a talaj vízkészletét”. Világossá tette, hogy a 2021-ben megkezdett harc még messze nem ért véget, és nem csak azok miatt a követelések miatt, amelyeket a kormány figyelembe se vesz. Az elhalasztott privatizációs tervek egy sokfejű szörny, magyarázta Daleep. „Közülünk sokan attól tartanak, hogy a terv más formában fog visszatérni, ha lankad az éberségünk. Emellett a garantált minimális felvásárlási árakat a búzán és a rizsen kívül más terményekre is ki kell terjeszteni, hogy megkezdhessük a monokultúra által kimerített talaj regenerálását.”

Látván, hogy az erőltetett termelékenység milyen egészségügyi következményekkel, súlyos adóssággal és környezeti pusztítással jár, a gazdák ma már egyetértenek abban, hogy ezt a rablógazdálkodást nem szabad folytatni. Pandzsábban a Kheti Virasat Mission és más nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által ösztönzött erőfeszítések keretében a gazdák a biogazdálkodás felé tájékozódnak.

„Hol termesszünk? Melyik magot vessük el? Mivel permetezzünk? Minden kérdésben a piac dönt, és a piac tesz szert haszonra” – panaszkodott Umendra Dutt, a misszió elnöke, aki azt szorgalmazza, hogy a gazdák „a vetőmagra épülő mezőgazdaságról a talajközpontú gazdálkodásra” térjenek át, és új fajokkal, például a köles termesztésével próbálkozzanak. Rajinder Singh, a legkisebb földtulajdonosokat és a legszegényebb munkásokat támogató Kirti Kazan szakszervezet szóvivője szerint az egyetlen megoldást az jelenti, ha a mezőgazdaságot országos szinten teszik politikai kérdéssé. „Ellenkező esetben a mezőgazdasági átállás továbbra is csigalassúsággal fog haladni” – mondta. – „Amikor egy gazdálkodó áttér a biogazdálkodásra, vagy akár csak diverzifikálja a termelését, évekig kisebb hozamra kell számítson. Ha a modell megváltoztatása mellett döntünk, támogatnunk kell az átállást”.

2024 februárjában, az ő szakszervezete is csatlakozott az Új-Delhit körülzáró tüntetőkhöz.

A francia nyelvű változat figyelembevételével angolról fordította: Kocsis Árpád (magyardiplo.hu)

Címlapkép forrása: magyardiplo.hu
gazdatüntetések
india
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.06.24. - 07:18
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ők kaptak idén Kossuth-díjat

    Ők kaptak idén Kossuth-díjat

  • Menczer Tamás szerint David Pressman nem nagykövethez méltó beszédet mondott

    Menczer Tamás szerint David Pressman nem nagykövethez méltó beszédet mondott

  • Új, költséges dokumentum is kell januártól az ingatlanok adásvételénél

    Új, költséges dokumentum is kell januártól az ingatlanok adásvételénél

  • Mi történt Athénban? Karácsony Gergelynek, Szentkirályi Alexandrának, de még Orbán Viktornak is érdemes figyelnie

    Mi történt Athénban? Karácsony Gergelynek, Szentkirályi Alexandrának, de még Orbán Viktornak is érdemes figyelnie

  • Pressman nagykövet eddigi legkeményebb beszédében azt ígérte, az Egyesült Államok „cselekedni fog”

    Pressman nagykövet eddigi legkeményebb beszédében azt ígérte, az Egyesült Államok „cselekedni fog”

  • Hiába a jogerős ítélet, a minisztérium takargatja, hogyan vették meg Mészáros Lőrinc erőművét

    Hiába a jogerős ítélet, a minisztérium takargatja, hogyan vették meg Mészáros Lőrinc erőművét

  • Nyílt levélben szólította fel lemondásra Balog Zoltánt a bicskei exigazgató egykori áldozata

    Nyílt levélben szólította fel lemondásra Balog Zoltánt a bicskei exigazgató egykori áldozata

  • Felhők és napsütés

    Felhők és napsütés

  • 2,4 milliárd forintot követelnek vissza Németh Szilárdtól a csepeli birkózók

    2,4 milliárd forintot követelnek vissza Németh Szilárdtól a csepeli birkózók

  • A honvédelmi miniszter feleségéből főpolgármester-jelölt lett

    A honvédelmi miniszter feleségéből főpolgármester-jelölt lett

  • "89 nappal a választás előtt a Fidesznek nincs üzenete, csak hadüzenete Budapestnek"

    "89 nappal a választás előtt a Fidesznek nincs üzenete, csak hadüzenete Budapestnek"

  • Így épülget Mészáros Lőrinc magánegészségügyi birodalma

    Így épülget Mészáros Lőrinc magánegészségügyi birodalma

  • Újabb pozícióról mondott le Balog Zoltán

    Újabb pozícióról mondott le Balog Zoltán

  • Magyar Péter: "Tudom, ki áll a Schadl–Völner-ügy mögött"

    Magyar Péter: "Tudom, ki áll a Schadl–Völner-ügy mögött"

  • Elhunyt Szüts Miklós festőművész

    Elhunyt Szüts Miklós festőművész

  • TizenX: Diákokat vezényeltek a Petőfi-film vetítésére, aki nem ment el, igazolatlant kapott

    TizenX: Diákokat vezényeltek a Petőfi-film vetítésére, aki nem ment el, igazolatlant kapott

  • A külhoni magyaroknak írt levelet Orbán Viktor

    A külhoni magyaroknak írt levelet Orbán Viktor

  • Húsz emberrel a fedélzetén lezuhant egy orosz helikopter

    Húsz emberrel a fedélzetén lezuhant egy orosz helikopter

  • Új, elektromos önfelszedő célgépek is takarítják már a főváros utcáit

    Új, elektromos önfelszedő célgépek is takarítják már a főváros utcáit

  • Gyermekvédelmi törvénymódosítót nyújtott be a Momentum

    Gyermekvédelmi törvénymódosítót nyújtott be a Momentum

  • Magyarországon is érezhető volt a földrengés

    Magyarországon is érezhető volt a földrengés

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element