Molnár Zsolt megfejtette, Gyurcsány Ferenc miért nem akadálya a kormányváltásnak
Nem merült fel az MSZP vezetésében, hogy a választási eredmény után lemondjanak – közölte Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója a Telexnek adott interjúban. Az MSZP a DK-val és a Párbeszéddel indult közös listán az EP-választáson és a fővárosban. Előbbi választáson a szövetség 8 százalékot ért el, így két képviselőt küldhet az EP-be, a másikon 16,6-ot, ami 7 mandátumot jelent.
Ezekből az MSZP-t egy mandátum érinti, a fővárosi közgyűlésben. Az MSZP nem állított minden megyében listát, ahol viszont igen, ott egy kivétellel nem érték el az öt százalékot. Legjobb eredményük a 6 százalék volt, Borsodban. (Összehasonlításként, a Tisza az EP-választáson 29,6, a fővárosban listán 27,3 százalékot ért el.)
Molnár ennek ellenére nem tartja indokoltnak a távozást.
A pánikszerű lemondások sok kárt tudnak okozni, jön a nyár, széteshet a párt.
Ősszel úgyis tisztújítás lesz, „akkor kell vállalni a felelősséget”, de nem az elnökök személyével van gond, csak tartalmi változás kell, egy „patriótább, erősebb szociális államot képviselő baloldal kell. Gyurcsány Ferenc lemondását sem tartaná értelmesnek, csak újra kell gondolniuk az irányt. Azt, hogy Gyurcsány személyében nem gátja a kormányváltásnak, abból vezette le, hogy „sokan olyanok is nyertek most, akiket a Fidesz százmilliókból próbált összegyurcsányozni.”
Molnár Zsolt szerint a választók kinyilvánították az igényüket arra, hogy
a balos pártok tisztázzák a viszonyukat a nemzettel, Trianonnal, a 2004-es kettős állampolgársági népszavazással, egyházakkal és hasonló ügyekkel.
A mostani kampányt „reménytelen küzdelemnek minősítette”, az ellenzék túl széttagolt volt, a DK túl későn kötött velük megállapodást, és közben bejött a Tisza Párt is. Bár a tárgyaláson nem mondták ki, de Molnár szerint a kettő között van összefüggés. Azt elképzelhetetlennek tartja, hogy az MSZP és a DK összeolvadjon, inkább egy szoros pártszövetség jöhet.
Molnár Zsolt szerint a mostani eredményekkel elúszott, hogy 2026-ban Dobrev Klára miniszerelnök-jelölt legyen, Orbán kihívóját kívülről kell megtalálnia a DK-nak. Úgy gondolja, jobbközépről nem lehet leváltani Orbánt, és
hiába halad szépen Magyar Péter, amikor eljutunk oda, hogy mi az ellenajánlat, akkor csak baloldali alternatívával lehet majd megbuktatni a Fideszt.
Azt mondta, „ha a következő két évben kiegyenlítődik a baloldal és a Tisza támogatottsága, akkor Magyar Péternek kompromisszumkészséget kell mutatnia, ha pedig erre ő nem hajlandó, akkor úgy viselkedik, mint a Fidesz.”
Márki-Zay Péter ötletének – hogy csak egy ellenzéki párt induljon a Fidesz ellen, méghozzá a Tisza – csak akkor van legitimitása, ha a Tiszán kívül mindenkit parlamenti küszöb alá mérnek. (Megjegyeznénk, hogy miután a közvélemény-kutatási adatok erősen szórnak, néhány intézetnél egyes pártokat felülmérnek, így biztos találnak olyan mérést, ahol nincsenek a küszöb alatt.)
Molnár szerit egyébként ha így maradna a pártok támogatottsága, akkor egy erős kétharmad, sőt, akár háromnegyed is összejönne a Fidesznek.
Az interjúban beszólt a Ferencvárosban győztes Baranyi Krisztinának, akit a DK és az MSZP sem támogatott. Azt mondta, „nem mindig annak van igaza, akinek több szavazata van, Baranyi helyében elgondolkodna, hogy az őt korábban támogató pártok elfordultak tőle.”
Azt állította, a sajtóból értesültek arról, hogy korrupciós ügy miatt őrizetbe vették Czeglédy Gergő óbudai alpolgármestert (aki legalább egy hónapig börtönben marad), így nem is mondott érdemben véleményt. Az szóba került, hogy Czeglédynek miért vannak olyan, NER-es szereplőkkel közös bizniszei, melyben túlárazott közbeszerzéseket is nyernek, mire az alpolgármester annyit mondott, csak nyílt közbeszerzésen indult, és elenyésző százalékban nyert. Ezzel a pártban megelégedtek, bár Molnár szerint „nem szerencsés ennek a látszata.”
A zuglói választáson kikapott, és korrupcióval vádolt Horváth Csabának is találnak majd munkát, mert Molnár szerint „régóta értékes tagja a közösségnek.” (444.hu)
