A kabinet fizetőssé tette az M0-s körgyűrűt, majd a fideszes Sára Botond vezette kormányhivatal indítványára a Kúria eltörölte a teherautókra kivetett fővárosi behajtási díját.
Zúdulhatnak a kamionok Budapestre. A Kúria Önkormányzati Tanácsa más jogszabályokba ütközőnek találta, ezért a héten megsemmisítette a fővárosi önkormányzat teherforgalom szabályozásáról szóló rendeletét. Ennek része volt a a teherjárművek által fizetendő behajtási díj, amelynek legfontosabb célja nem a fővárosi kassza hizlalása volt, hanem a teherautók kiszorítása a város útjairól, ezzel is csökkentve a dugókat és a légszennyezést. A rendeletet még 2011-ben, bőven a Tarlós István idején alkotta meg a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi kormányhivatalnak egészen 2023-ig nem volt vele gondja, ám tavaly novemberben ráeszmélt, hogy a fővárosnak tulajdonképpen nincs jogalapja behajtási díj kivetésére.
A behajtási díj eltörlésével a főváros elesik az ebből származó évi 1,7-1,8 milliárd forintos nettó bevételtől, pontosabban ennek a díjbeszedés és ellenőrzés költségeivel csökkentett összegétől. A fővárosi önkormányzat elsősorban mégsem emiatt tartja rossznak a döntést. Hanem azért, mert ezzel ráengedik az immár fizetőssé tett M0-s forgalmát, lévén bizonyosan sokak számára válik vonzóbbá az ingyenes áthajtás Budapesten.
Ez súlyos forgalomnövekedéssel, zaj, por és légszennyezettség terheléssel jár majd.
Noha a döntés Budapest számára egyértelműen kedvezőtlen, azt nehéz megbecsülni, mekkora forgalomnövekedést okozhat a díj eltörlése. A hosszú távon szállító kamionosok aligha fognak letérni a főváros felé, de az agglomerációs fuvarozók közül sokan dönthetnek úgy, hogy elkerülik a fizetős elkerülőt.
A józsefvárosi választáson Pikó András ellenzéki polgármesterrel szemben újfent alulmaradt fideszes Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal még az év elején intézett törvényességi felhívást a fővároshoz, kérve a rendelet visszautasítását. A Fővárosi Közgyűlés azonban elutasította ezt, és élve felterjesztési jogával arra kérte a kormányt, hogy törvényben rögzítsék a települések díjmegállapítási jogát.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtöki sajtóbeszélgetésén azt is elmondta, hogy ehhez valójában egy 2022 óta kész törvényjavaslatot kellene a jogszabályi ellentmondások feloldása érdekében tárgyalnia és elfogadnia az Országgyűlésnek. Csak éppen nem tűzik napirendre. A kormányhivatal azzal védekezett, hogy a főváros alkothat rendeletet a budapesti teherforgalom szabályozására, így korlátozhatja, esetenként meg is tilthatja a teherautók behajtását a főváros egyes övezeteibe a helyi adottságokat szem előtt tartva, csak útdíjat nem szedhet a behajtási engedélyekért.
A városvezetés viszont úgy véli, hogy egy ingyen megkapható engedély nem visszatartó erő.
„Budapest nem lesz újra kamionsztráda, nem engedjük, hogy a kormány kamionokkal árassza el a fővárost!” – tiltakozott akkor Karácsony Gergely. Úgy tűnik hiába. Az ügyben az év elején megszólalt Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is, aki éppen akkor volt a BKK vezérigazgatója, amikor a vitatott behajtási díjat bevezették: a jelenlegi rendszert hasznosnak és megtartandónak ítélte.
A kormányhivatal viszont a Kúriához fordult, amely arra jutott, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak joga van engedélyhez kötni az általa fenntartott közutak használatát, de behajtási hozzájárulás és regisztrációs díj megállapítására nincs törvényi felhatalmazása. A rendeletet 2024. december 31-i határidővel semmisítette meg a Kúria, azaz addig szedhet díjat a főváros. Így az októberben megalakuló új Fővárosi Közgyűlésre vár a jelenlegi jogszabályokhoz illeszkedő, de az átmenő teherforgalmat a városhatáron kívül tartó rendelet megalkotására. (Népszava)