"Az autokratáknak nem kell a teljes hatalmi berendezést irányítaniuk."
Az autokratáknak egyáltalán nem szükséges az egész államapparátus ellenőrzését a kezükben tartani: Orbán Viktor Magyarországon bemutatja, hogyan teheti magát valaki lépésről lépére teljesen kikezdhetetlenné.
Ezt Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora mondta Bécsben, a Concordia sajtóklubban.
A Der Standardnak ez alkalomból adott interjúban arra a kérdésre, hogy mire kell különösen vigyázni Ausztriában, ha Herbert Kickl, a szélsőjobboldali FPÖ elnöke jutna hatalomra*, aki hangoztatja, hogy Orbán Viktort akarja követni, a professzor kifejtette:
Orbánban nem a retorikája a veszélyes, hanem az,hogy a hatalmát törvények alkotásával és az intézmények ellenőrzés alá vonásával konszolidálja. Mégpedig úgy, hogy ellene már nem lehet választást nyerni.
Scheppele hozzátette:
Ez vonatkozik például a médiára. A független orgánumoknak nagyon nehéz megőrizni a függetlenségüket. Ez úgy működik, hogy megvonják tőlük a hirdetéseket. Előbb csak a kormány hirdetéseit, de aztán már a magáncégek reklámjait is. Azzal fenyegetik meg a cégeket, hogy ha a kormánynak kellemetlen orgánumoknál hirdetnek, nem kapnak több állami megrendelést. A médiatérség így Orbán számára visszhangkamrává lett.
Arra a kérdésre, hogy azért Magyarországon még vannak független médiumok, a professzor rámutatott:
Az új típusú autokráciák mindig arra törekednek, hogy maradjon néhány kis független sajtóorgánum, hogy azt mondhassák: nézzétek, milyen demokratikusak vagyunk.
Az újságíró feltette a kérdést, hogy vajon jogosan vádolják-e Magyarországot – és Lengyelországot – azzal, hogy nem tartják tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét. Kim Lane Scheppele válasza:
Az Alkotmánybírósággal kezdődött. Orbán nem csak az alkotmányt változtatta meg, hanem az alkotmánybírák kinevetésére vonatkozó szabályokat is. Aztán következett a többi bíróság. Mostanára a kormány tart ellenőrzése alatt minden bírósági elnököt. Ők aztán az egyes ügyeket tetszésük szerint bízhatják bizonyos bírókra. A ’normális’ eseteket tehát akárkire szignálják, de ha a kormánynak fontos ügyről van szó, akkor az lojális kezekbe kerül. Itt is érvényes tehát az, hogy nem feltétlenül kell eltéríteniük az egész igazságügyi rendszert, elég, ha kellő létszámban vannak lojális bírók.
A lap felidézte, hogy Orbán legfontosabb érve az: „Több választást nyertünk, a politikánk demokratikusan legitimált”. Ezzel kapcsolatban a professzor asszony kifejtette:
Itt lépnek be a választási jogszabályok. Orbán például megfelezte a képviselők számát. A lépés népszerű volt, de egyben megadta neki a lehetőséget ahhoz is, hogy átalakítsa a választókerületeket. A pártja 214-ben a szavazatok 43 százalékával a választókerületek 91 százalékát szerezte meg. A közvetlen mandátumok mellett léteznek ugyan pártlisták is, de végül ez az arány elegendő volt a kétharmadhoz.
Hogy hogyan védekezhet egy állam az ilyen lépések ellen?
Az autokraták gyakran azzal érvelnek, hogy hatékonyabbá akarják tenni a politikai rendszert, például a parlament második kamarájának megszüntetésével, amely úgymond csak feleslegesen viszi a pénzt. Ezzel szembe kell szállni, mert jó is lehet az államnak, ha nem annyira hatékony. Ellenkező esetben ugyanis a kormányon lévők számára szinte autópálya nyílik a még nagyobb hatalom birtoklásához vezető úton. Ausztriát talán megmentheti a politikai rendszerének komplex volta.
Ezt követően a riporter Orbán egyetemekkel, való bánásmódjáról kérdezte az alkotmányjogász-szociológust, utalva arra, hogy a magyar kormányfő elűzte az országból a Soros György alapította CEU-t, és hogy most nemrég egy Orbánhoz közelálló intézet megvásárolta a Modul bécsi magánegyetemet.
Még nem tudni, mi rejlik emögött. A magyar kormánynak nincs sok pénze különösen mivel az EU befagyasztott nagy támogatási összegeket. Az egyik ok az is lehet, hogy a kormány még nem rendelkezik német nyelvű edzőtáborral a szélsőjobboldali politikusok számára. Ausztriában adott a lehetőség, hogy hamarosan egy Fidesz-barát kormány kerül hatalomra. Vagyis nem kizárt, hogy Orbán itt egy előretolt ideológiai állást akar berendezni a német nyelvű világ számára.
A Varga Judit lemondásával kapcsolatos kérdésre Scheppele elmondta:
A magyar sajtóban azt lehet olvasni, hogy az Orbánnál kegyvesztetté váló embereket Brüsszelbe küldik, de én ezt nem így látom. Ellenkezőleg: Varga Judit létfontosságú Orbán számára. Orbán következő állomása Brüsszel, és Varga rendkívül hatékony, retorikailag ügyes. Magyarország 2024 második felében átveszi a soros elnökséget az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy idén július 1-től Magyarország az elnökségi trió tagja, amelyben a mostani új soros elnök, valamint a két utána következő van benne. Ebben Varga Judit fontos szerepet tölthet be.
Orbán Viktor vétó-fenyegetéseivel kapcsolatban Scheppele az ebben mutatkozó stratégiáról azt mondta:
Orbán a vétójogát néha arra használja, hogy valóban megakadályozzon valamit, de gyakran alkalmazza emelőként is ahhoz, hogy valami mást elérjen. Szerintem a Moszkva elleni szankciók esetében két dolognak van szerepe: egyrészt Putyin a barátja, és pontokat akar gyűjteni. Emellett azonban nyilván nacionalista érzelmeket is akar szítani, különös tekintettel a Nyugat-Ukrajnában élő magyar kisebbségre.
Azzal kapcsolatban, hogy Törökország és Magyarország miért akadályozza Svédország NATO-csatlakozását, a professzor asszony kifejtette:
Éppen most ért véget a svéd soros elnökség, amely nagy figyelmet szentelt a jogállamiságnak. Azt hiszem, Orbán ezt fékezni akarta, és ezért tartotta vissza a NATO-csatlakozás ratifikálását. A magyar parlament a múlt héten szándékozott szavazni erről, de újra elhalasztották a szavazást őszre. Úgy gondolom azonban, hogy Orbán nem akar az utolsó lenni, ezért alighanem kivárja Törökországot, és aztán ratifikálja majd a svédek NATO-csatlakozását.
*Ausztriában az FPÖ elnöke a szélsőjobb visszakapaszkodásának atyamestere – főként a bevándorlás korlátozásában Orbán Viktort tekinti példaképnek. Amikor erről beszél a rendezvényein, pár száz követője szinte lázba jön. Alig egy évvel a választások előtt vezeti a felméréseket, miközben igen radikális nézeteket vall. A pártot egykor volt nácik alapították,
de most van először esélye, hogy megszerezze a miniszterelnöki tisztséget.
Az elnök éppen az ellenkező irányba tart, mint a legtöbb szélsőséges párt a kontinensen, mert azok mérséklődnek, hogy meghódítsák a hatalmat, ő viszont bujtogat. A háború óta különösen sűrűn hangoztatja az osztrák semlegesség fontosságát, ám ezzel csak oroszbarátságát leplezi. A nagy téma számára azonban a migráció, legutóbbi gyűlésén egy transzparensen az állt, hogy meg kell állítani a nagy lakosságcserét.
Egy francia elemző azt mondja, Kickl kivételesen tehetséges, amikor provokálni kell, nyíltan gúnyolódik az antifasiszta véleményeken, de főként abból él, hogy a többi párt válságban van. Semmi kétség, hogy ha győz az urnáknál, átveszi a magyar modellt. Általában ritkán megy külföldre, kerüli a nemzetközi sajtót, nemrégiben mégis elzarándokolt Budapestre.
Kérdés azonban, hogy lehet-e belőle kancellár.
Egyrészt, mert az államfő ellenzi, másrészt pedig aligha tud egyedül kormányozni. Radikális felfogása miatt több konzervatív nagyság kizárta, hogy összeálljon vele, bár regionális szinten azért hajlandóak kooperálni a Szabadságpárttal. (Le Monde)/huppa.hu