Zsiday Viktor sztáralapkezelő szerint nem sokon múlt az államcsőd, a következő években pedig nem lepné meg, ha csupán egy százalék körül alakulna az ország éves átlagos növekedése.
Zsiday Viktor, a Citadella portfóliómenedzsere, elismert alapkezelő és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője a gazdasági híroldal podcastjában osztályozta le az ötödik Orbán-kormány első, kétéves félidejének gazdaságpolitikai intézkedéseit. Zsiday egy kettest, Madár kétharmadot osztott ki.
Az önkormányzati és európai parlamenti választások kampányhajrájában nem sok szó esett róla, de nemrég, egész pontosan május 24-én volt két éve, hogy letette az esküt Orbán Viktor ötödik kormánya. Ebből az alkalomból hívtuk meg Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, hogy Madár Istvánnal, lapunk Makro rovatának vezető elemzőjével értékelje a Checklist különkiadásában a kormányzati ciklus első felét.
"Az államcsődöt elkerültük, de ez nem sokon múlott" – mondta el az adásban Zsiday, aki felemlegette, hogy mások mellett ezt az MNB is elismerte. Az elemző kérdésre válaszolva ötös skálán kettesre értékelte az előző két év gazdaságpolitikai intézkedéseit.
Madár István osztályzata sem volt sokkal hízelgőbb, ő kétharmadra osztályozta a kabinet gazdasági ténykedését. Lapunk vezető makrogazdasági elemzője ugyanakkor hozzátette: azért nehéz ezt az időszakot önállóan vizsgálni, mert eleve nagyon sok minden determinált volt.
Pont előtte durrant el a költségvetési hiány, akkor indult el az energiaválság, tehát volt egy csomó olyan dolog, amit már készen kapott ez a két év, részben persze pont a jelenleg is hatalmon lévő gazdasági, gazdaságpolitikai szereplőktől – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy vajon pénzügyminiszterként vagy gazdasági miniszterként volt nehezebb az elmúlt két évben ténykedni, Zsiday a harmadik gazdaságpolitikai ágat, az MNB-elnököt választotta.
A gazdasági minisztériumot inkább víziógyártónak látja, aminek jó hangulatot kell csinálnia, mert annak önmegvalósító ereje lehet. Ha mindenki elhiszi ugyanis, hogy minden rendben, akkor költenek az emberek, beruháznak a vállalatok.
Kicsit ilyen vudu, én úgy érzem, a gazdasági minisztérium
– fogalmazott. Ezzel párhuzamosan a pénzügyminisztériumnál az elmúlt két évben sokszor nem nagyon jöttek ki a számok, az MNB-ről viszont azt mondta: sok hibát követtek el, de 2022 végén rájöttek, hogy elég nagy a baj, onnantól jól végezték a dolgukat, jelentősen hozzájárultak az inflációs sokk letöréséhez.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megfogalmazott kritikát is: szerite ugyanis ha jövőre valóban tartósan be akarnák szorítani az inflációs célsávba a pénzromlás mértékét, azt a jelenlegi bérkiáramlás mellett csak erősödő forinttal lehetne megtenni.
Miközben ezt elmondják, én azért nem értem egyébként, hogy miért vág kamatot a jegybank most
– mondta Zsiday.
Az elemző egyébként úgy véli, hogyha 2025-ben megint [jelentősen] emelni fogják a minimálbért és az állami béreket – utóbbi a versenyszektor fizetéseire is hatással lesz –, akkor képtelenség lesz az inflációs rátát tartósan kettő és négy százalék közé szorítani.
Ezzel kapcsolatban Madár István egy fokkal pozitívabb képet vázolt. Szerinte tartósan kivégezték az inflációt Magyarországon, és bár elképzelhetőnek tarja Zsiday szcenárióját, de a jelenlegi információi alapján nem ért vele egyet.
Mi lesz az ipari álmokkal?
Az egyik terület, ahol látszólag nem egészen a kormány tervei szerint alakulnak a folyamatok a gazdaságban, az az ipar, elég csak arra gondolni, hogy a legutóbbi áprilisi adatok szerint a 2022-es választások óta jelentős mértékben csökkent a termelés.
Első blikkre különösen fájdalmas lehet, hogy éves összevetésben pont az akkumulátorok, szárazelemek gyártásának volumene esett vissza 23%-kal. Ez ugyanakkor még nem az jelenti, hogy temetni kell a kormányzati akkustratégiát. Amit látunk, ugyanis inkább ciklikus visszaesés, mind Zsiday, mind pedig Madár szerint.
"Van ebben egy megingás, mert túlfejlesztették a kapacitásokat, de szerintem a kereslet az föl fog ehhez zárkózni" – fogalmazott Zsiday. Ezzel párhuzamosan hozzátette, hogy az persze másik kérdés, hogy az akkumulátorgyártás magyar gazdaságra gyakorolt hatása jó-e, szerinte ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy nagy lesz a kifizetés, még akkor sem, ha egyáltalán bejön a kormány stratégiája.
Madár osztotta azt a véleményt, hogy inkább átmeneti visszaesésről lehet szó, ami a keresleti oldal gyengélkedéséből adódik. Azt ő is hozzátette, hogy kérdéses, hogy jó ötlet-e alacsony hozzáadott értékkel ennyi kínai akkumulátort gyártani, ugyanakkor hűtötte a túlzott gazdasági koncentrációval kapcsolatos kritikákat.
NEHÉZ UGYANIS EGYSZERRE ÉRVELNI AMELLETT, HOGY AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÁS ÓRIÁSI FÜGGÉST OKOZ, A MÁSIK OLDALRÓL MEG HOGY NEM LESZ ELÉG JÓLÉTI HOZZÁADOTT ÉRTÉKE.
"Hát vagy, vagy. Én azt gondolom, hogy inkább az utóbbi az igaz, hogy lesz egy kicsit intakt szektorunk, ami óriási export volument gyárt Magyarország területéről kifele fizikailag, csak kevés jóléti hatással" – fogalmazott.
Ez egyben azt is jelenti – tette hozzá –, hogyha egyszer ezek a gyártók úgy döntenek, hogy becsukják az üzemeket technológiai vagy más okok miatt, akkor összeszerelnek, hazamennek és ennek egyáltalán nem lesz olyan nagy hatása a gazdaságra, mint amivel most sokan érvelnek.
Mi jön most?
A szakemberek a podcastben hasonló állásponton voltak a tekintetben, hogy az EU-s és önkormányzati választásokon igencsak átalakult hazai politikai pálya nem fog változtatni a főbb gazdasági folyamatokon, és nem fogja a kormányt sem irányváltásra késztetni – legalábbis rövid távon. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Madár István azért felhívta a figyelmet, hogy közép távon már jelentkezhetnek kockázatok.
Minél élesebbnek ígérkezik a választás, tehát a politikai verseny, annál inkább lehet kockázatvállaló a gazdaságpolitika
– fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a küszöbön állna egy újabb költségvetési kiigazítás, Madár elmondta: ez egy régóta terjedő értesülés, ugyanakkor a Portfolio szerkesztőségéhez eljutottak ezzel ellentétes információk is. A 4,5 százalékos idei megemelt hiánycélt ugyanis már beavatkozás nélkül is meg lehet közelíteni felülről 5 százalék körüli értékig, tehát a beavatkozás nem tűnik feltétlenül szükségesnek.
Ami a másik oldalról viszont mégis indokolttá tehet egy megszorító csomagot, az pont a jövő évi büdzsé, amiben bőven vannak feszültségek. Továbbá egy ilyen intézkedés egyfajta mozgásteret is teremthetne a kabinetnek, hogy 2025 második felében el lehessen indítani olyan programokat, amelyek alkalmasak lehetnek a szavazatszerzésre.
Zsiday ezzel kapcsolatban elmondta: szerinte a magyar gazdaságpolitika irányítói úgy gondolják, hogy a külső bajok elmúltával Magyarország visszatérhet egy magas növekedésű pályára, ám ezzel kapcsolatban neki jelentős kétségei vannak:
"Az évtized végéig szerintem az éves átlagos növekedésünk [...] nem lesz 2 százaléknál nagyobb, [...] de egyébként még az 1 százalékot is lehet, hogy be merném mondani" – fogalmazott.
EBBE SZERINTE EGYÉBKÉNT MÉG AZ IS BELEFÉR, HOGY A KÖVETKEZŐ MÁSFÉL ÉVBEN – KÉSZÜLVE A VÁLASZTÁSRA – 4-5 SZÁZALÉKOS GDP-BŐVÜLÉST GERJESZTENEK.
Honnan jöhet pofon?
Zsiday szerint a legnagyobb kockázat a magyar gazdaság szempontjából a következő időszakban, hogy jön-e globális recesszió, vagy akárcsak az Egyesült Államok gazdasága elkezd-e zsugorodni.
Szerinte ugyanis, ha az USA-ban beüt egy recesszió, azt az egyébként is gyenge Európa valószínűleg nem nagyon fogja bírni, Kína pedig amúgy sincs jó bőrben.
Tehát [...] hogyha Magyarország egy ilyen nagyon rossz külső környezettel szembesül, akkor mi a fenét csinálunk?
– tette fel a kérdést.
Madár szerint egyébként az instabil globális környezeten túl pont Magyarország magas külső finanszírozási igénye jelenthet még komoly kockázatot a következő időszakban. Ha ugyanis jön egy olyan külső sokk, ami rákényszeríti a kormányt a prudens gazdaságpolitikára, az gyorsan keresztül húzhatja a kabinet lazább gazdaságpolitikai terveit.
A teljes interjú, melyben szóba kerültek még
- az elszálló kamatkiadások,
- a kormány külpolitikai pozíciójának gazdasági mozgástérre gyakorolt hatása, valamint
- az is, hogy Zsiday Viktor milyen kiadásokat tudna szinte azonnal eltüntetni a magyar költségvetésből,
már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is: