Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

Orbán Viktor! Hol a pénz?

Vélemény
2023.07.04.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

Ha már Orbán Viktor lett a Bokros Lajos-szakítószilárdságú számvizsgáló az EU-ban, érdemes megnézni, mennyire stabil és kiszámítható az a költségvetés, amiért kormányfőként ő felel. Egyszeri tételek, menet közbeni módosítás – mindent megcsinált, amit most kifogásol.

„Mire költötte Brüsszel a pénzünket? A brüsszeli bürokraták a csőd szélére sodorták az Európai Uniót” – posztolta ki Orbán Viktor múlt pénteken a Facebookjára, míg az Európa Tanács csúcstalálkozója előtt, egy nappal korábban ebben a videójában úgy fogalmaz: „egyetlen dolgot kérdez most itt Brüsszelben mindenki: hová lett a pénz?”, ebben a mémben pedig így: „hol van a pénz, Európai Bizottság?” A történet előzménye, hogy az Európai Bizottság június végén 66 milliárd eurónyi feltöltést kért a közös költségvetésbe a 2021-2027-es időszak második felére – Orbán tehát voltaképpen azt kéri számon, hogy „Brüsszel” felelőtlenül és nem kiszámíthatóan gazdálkodik, pótlólagos, egyszeri befizetésekkel próbálja egyensúlyban tartani a költségvetését.

Nehezen hittük volna, hogy egyszer majd Orbán Viktor lesz az Európai Unió költségvetésének Bokros Lajos-szakítószilárdságú számvizsgálója. De ha már így összehúzta a fiskális szigoron edzett szemöldökét, érdemes megnézni, hogy milyen állapotban van az a költségvetés, amelynek stabilitásáért és kiszámíthatóságáért miniszterelnökként végső soron ő felel. A KSH épp most kedden délelőtt teszi közzé a kormányzati szektor idei első negyedéves egyenlegéről szóló jelentését, de a havonta publikált pénzügyminisztériumi beszámolókból és az elmúlt évek egyes kormányzati gazdaságpolitikai intézkedéseiből elég pontos képet lehet kapni arról, hogy magának is feltehetné a kérdést: hol van a pénz, Orbán Viktor?

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 2763,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, ebből 2752,4 milliárd forintos hiány keletkezett magában a központi költségvetésben; az öncélú osztások kedvelőinek: ez az év eleji nem egészen 9,6 millió magyarországi lakossal elosztva fejenként 286 795 forintot jelent. Az idei éves államháztartási hiánycél 3400 milliárd forint, míg a központi költségvetésé 3562 milliárd (a különbség abból fakad, hogy az úgynevezett elkülönített állami pénzalapokban többlettel számol a költségvetési törvény). Vagyis május végére összejött az éves költségvetési hiánycél több mint háromnegyede, az államháztartási hiánycélnak több mint 80 százaléka.

Május: úgy szép, hogy csúnya

Ez már önmagában aggasztó, még úgy is, hogy májusban látszólag jól alakult a költségvetési folyamat: abban a hónapban mindössze 53,6 milliárd forinttal duzzadt a hiány, ennél kedvezőbben 2016 óta nem alakult a májusi költségvetés. Valójában igen súlyos volt a helyzet mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A bevételeknél a leglátványosabb az áfabevételek alakulása, amik a költségvetés egyik legfontosabb tételét jelentik. Miközben több mint húszéves csúcsot jelentő szinten, tartósan 20 százalék fölött van az infláció, az áfabevételek nemhogy megugrottak volna – ahogyan az megszokott –, hanem májusban 18 százalékkal, 342 milliárdról 283 milliárdra estek, és az első öt hónapban is csupán 2 százalékkal haladták meg a tavalyit.

Vagyis hiába volt dinamikus az árak emelkedése – pontosabban túl dinamikus volt, mert ez a reálkeresetek olyan mértékű visszaesését eredményezte, hogy az emberek nem költenek úgy, mint korábban. De nyilván hatással van az áfabevételek alakulására az is, hogy egymás után két negyedévben csökkent 0,9-0,9 százalékkal a GDP, és nagyon (3-6 százalékkal) visszaestek a beruházások is. Az „uniós programok uniós bevételei” soron szintén látványos, csaknem 50 százalékos a visszaesés (70,6 milliárdról 36,1 milliárdra). A pénzügyminisztériumi jelentésben látható, hogy a tavalyi és idei áfabevételek szinte ugyanúgy alakultak - miközben az átlagos fogyasztói árak szeptember óta folyamatosan legalább 20 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban.


Áfabevételek alakulása 2022-2023 első öt hónapjában - Forrás: 444.hu

Mindeközben a költségvetés kiadásai 23 százalékkal haladták meg az előző májusi adatokat. Ez részben a „rezsivédelmi” kiadásokból fakad: tavalyi májusig nem fizettek ki erre a célra pénzt a költségvetésből, idén májusig viszont csaknem 900 milliárdot, részben abból, hogy a nyugdíjakra költött pénzmennyiség 26 százalékkal nőtt. És végül részben abból, hogy elszálltak a költségvetési hiány finanszírozásának kamatkiadásai (hiszen nagyon megnőttek az elmúlt évben az állampapírok hozamai).

Kamatbajok

Erre a célra csak májusban 225,8 milliárd forintot költött az állam, ami 68 százalékkal haladta meg a tavalyi 134,4 milliárdot, és idén a Költségvetési Tanács prognózisa szerint a GDP-nek akár 3 százalékát is elérhetik a kamatkiadások. Az, hogy az állampapírokat milyen intenzitással próbálja népszerűsíteni a kormány – már a Krétán keresztül, a diákoknak és szüleiknek is –, a külső szemlélőben szintén azt az érzést keltheti, hogy indokolt kérdés: hol van a pénz, Orbán Viktor?

A fentiek fényében nem csoda, hogy júniusban a kormány újabb kiigazításokat jelentett be, amik részben adóemeléseket jelentenek, részben megszorításokat olyan területeken, amelyek eddig érinthetetlennek számítottak: a családtámogatásokban (a babaváró hitel és a csok szabályainak átírásával). És az sem csoda, hogy június végén a Fitch Ratings hitelminősítőtől komoly figyelmeztetés érkezett: ha nem sikerül az uniós gazdaságélénkítő forrásokhoz hozzáférni, az az ország hitelminősítésére is kihathat, magyarán a bóvli kategóriába kerülhet a magyar adósság besorolása.

Visszatérve a májusi adatokra, jogosnak tűnik a kérdés: mi segítette egyáltalán azt, hogy a költségvetés látszólag egyensúlyban maradjon? Pont az, amit Orbán szóvá tett a brüsszeli büdzsében: az egyszeri beavatkozás – ami esetünkben a különadókból befolyt bevételt jelenti. A költségvetési bevételek 26,5 százalékkal voltak magasabbak idén májusban, mint egy évvel korábban, ez főleg a „gazdálkodó szervezetek befizetései” tétel 61 százalékos, 630 milliárd forintos emelkedéséből fakad. Ez részben a társaságiadó-bevételek növekedéséből, részben abból a nagyjából 180 milliárdból fakad, ami a különadókból folyt be a büdzsébe (a banki különadókat tartalmazó, „a pénzügyi szervezetek befizetései” soron például 2600 százalékos volt a növekedés – igaz, szinte nulláról).

Különadó, törvényfarigcsálás

Mint emlékezhetünk, a kormány tavaly, a negyedik kétharmados választási győzelme után megkezdte a költségvetési kiigazítások rövidebb-hosszabb szünetekkel máig tartó sorozatát. A folyamat első lépéseként május végén bejelentették, hogy különadókat vetnek ki többek között a pénzintézetekre, az energiapiaci szereplőkre, a légitársaságokra, a kereskedelmi láncokra és a telekommunikációs vállalatokra. Ezekből a különadókból a kormány éves szintén 800 milliárd forintra számított (később folytatták a kiigazításokat többek között azzal, hogy átírták a rezsicsökkentés szabályait, illetve megszüntették a katát).

A kormányzati kommunikációban extraprofit-különadóknak nevezett extra adótételekről a bevezetésükkor azt állították: azok csak 2022-ben és 2023-ban terhelik az érintetteket, aztán egy idén május végén megjelent kormányrendelet már 2024-re is kiterjesztette a hatályukat.

Vagyis a kabinet egyszerre csinálta azt, hogy egyszeri(nek mondott) tételekkel próbált egyensúlyt teremteni, és azt, hogy mivel a 2022-ben bejelentett különadók már arra az évre is vonatkoztak, utólag belenyúlt a költségvetési szabályokba – azt a két dolgot, amit most Orbán Viktor számon kér az Európai Bizottságon.

Az utólagos beavatkozás a költségvetésbe egyébként sem idegen a magyar kormánytól. Igaz, ennek megvan az az oka is, hogy a magyar kormányzat számára valamiért fontos, hogy indokolatlanul korán megalkossa egy-egy év költségvetését – majd aztán kezdődhet annak az átdolgozása, korrigálása, módosítása, farigcsálása. Az idei költségvetést először már tavaly júliusban elfogadta a parlament, aztán decemberben egy kormányrendelettel felülírták az egészet, hogy végül idén március 31-én – vagyis amikorra már eltelt az év negyede – a parlament egy kissé tovább módosított verziót rögzítsen törvénybe. Csak érdekesség: az első, júliusi költségvetési változatban egész évre 2352,1 milliárd forintos hiány szerepelt – a valóságban ennél már most május végére 400 milliárddal nagyobb lett a deficit.


Forrás: 444.hu

Ugyanez a folyamatos farigcsálás nagyon jól látható volt a 2022-es költségvetésben is, ami jól lekövethető egyetlen mutatón, a GDP-arányos hiányon. A múlt évre a kormány eredetileg, 2021 nyarán, 5,9 százalékos hiányt szabott meg, ezt 2021 végén 4,9 százalékra csökkentették, és bár ezt az orosz-ukrán háború kirobbanása után sem tervezték korrigálni, végül a hiány 6,2 százalékos lett. És korántsem biztos, hogy az idei költségvetéshez – amellyel a márciusi parlamenti szavazás előtt voltak fenntartásai a Költségvetési Tanácsnak – már nem kell hozzányúlni. Jövő hétfőn, amikor kiderülnek az államháztartás első féléves adatai, talán már tisztábban láthatunk. (444.hu)

*Itt a pénz >>

államháztartási hiány
Európai Bizottság
GDP
adó
deficit
Orbán Viktor
költségvetés
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.04. - 06:43
Módosítva 2023.07.04. - 06:46
A- A+

  • Párás, fülledt idő várható

    Párás, fülledt idő várható

  • Az ügyvédi kamara szerint aránytalanul korlátozza az alapjogokat az átláthatósági törvényt

    Az ügyvédi kamara szerint aránytalanul korlátozza az alapjogokat az átláthatósági törvényt

  • Óriási fordulat az utcára tett kárpátaljai menekültek ügyében

    Óriási fordulat az utcára tett kárpátaljai menekültek ügyében

  • „Magyarország szégyene lesz, ha ezt elfogadják”

    „Magyarország szégyene lesz, ha ezt elfogadják”

  • Madridban lelőtték Janukovics volt ukrán elnök tanácsadóját

    Madridban lelőtték Janukovics volt ukrán elnök tanácsadóját

  • Elvileg 28 millió forint megtakarítása van minden magyar háztartásnak

    Elvileg 28 millió forint megtakarítása van minden magyar háztartásnak

  • CNN: Kiszivárgott egy hangfelvétel, ahol magukat megadó ukrán katonák kivégzésére adnak utasítást

    CNN: Kiszivárgott egy hangfelvétel, ahol magukat megadó ukrán katonák kivégzésére adnak utasítást

  • Szijjártó Péter: Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a türk államokkal

    Szijjártó Péter: Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a türk államokkal

  • Menczer szerint nem a Facebookon szervezik a Harcosok Klubját, és nem is sorsolnak ki mindenféle ajándékot

    Menczer szerint nem a Facebookon szervezik a Harcosok Klubját, és nem is sorsolnak ki mindenféle ajándékot

  • Élesen tiltakoznak a Fidesz „sajtóterve” ellen a legnagyobb médiacégek képviselői

    Élesen tiltakoznak a Fidesz „sajtóterve” ellen a legnagyobb médiacégek képviselői

  • Nem határolódott el az egri önkormányzati bizottság Rák Sándornétól, aki rasszista tömeggyilkosozó posztot osztott meg Dobrev Kláráráról

    Nem határolódott el az egri önkormányzati bizottság Rák Sándornétól, aki rasszista tömeggyilkosozó posztot osztott meg Dobrev Kláráráról

  • Tisza Párt: Magyar Pétert nem tájékoztatták, hogy ukrán hírszerzővel találkozhatott

    Tisza Párt: Magyar Pétert nem tájékoztatták, hogy ukrán hírszerzővel találkozhatott

  • Új poszton a bukott polgármesterjelölt

    Új poszton a bukott polgármesterjelölt

  • Pottyondy Edina: Nem hittem, hogy az én életemben is eljön az a pont, hogy komolyan el kell gondolkodnom a hazám elhagyásán

    Pottyondy Edina: Nem hittem, hogy az én életemben is eljön az a pont, hogy komolyan el kell gondolkodnom a hazám elhagyásán

  • Az EU 5,5 millió eurós gyorssegélyt nyújt a Szabad Európa Rádió fenntartásához

    Az EU 5,5 millió eurós gyorssegélyt nyújt a Szabad Európa Rádió fenntartásához

  • A Harcosok Klubja beismerése annak, hogy vesztésre áll a Fidesz

    A Harcosok Klubja beismerése annak, hogy vesztésre áll a Fidesz

  • Hadba álltak Orbán digitális szabadságharcosai

    Hadba álltak Orbán digitális szabadságharcosai

  • A MOL-toronyban vacsorázott Orbán Viktor, amíg a parlamentben az átláthatósági törvényről szavaztak

    A MOL-toronyban vacsorázott Orbán Viktor, amíg a parlamentben az átláthatósági törvényről vitáztak

  • Megvan kit lő tarkón elsőként az átláthatósági törvény

    Megvan kit lő tarkón elsőként az átláthatósági törvény

  • George Simion bejelentette, hogy megtámadja a román elnökválasztás eredményét

    George Simion bejelentette, hogy megtámadja a román elnökválasztás eredményét

  • Már szerdán előveheti az EP Magyarországot a Fidesz átláthatósági törvénye miatt

    Már szerdán előveheti az EP Magyarországot a Fidesz átláthatósági törvénye miatt

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element