Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hogyan ne készíts költségvetést?

Vélemény
2023.07.04.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
36

Újra és újra felmerül a kérdés, hogy miért kell már májusban benyújtani, és aztán a nyár elején elfogadni Magyarország következő évi költségvetését? 

Pláne olyan időkben, amikor a környezeti feltételeket jellemző szó a bizonytalanság. A 2024-es költségvetési törvénytervezetet előzetesen – még benyújtása előtt – tárgyaló és értékelő Költségvetési Tanács az értékelő szövegben nagyjából bekezdésenként használja a „bizonytalanság”, „kockázat”, „kockázatok” szavakat. Véleménye kifejtése során pedig így fogalmaz:

A Tanács, elismerve a tavaszi-nyári költségvetés készítésének előnyeit (felkészülési lehetőségek, a stabilitással, társadalmi programokkal kapcsolatos pozitív hatások), szükségesnek tartja felhívni a figyelmet a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek jelenlegi előreláthatósági korlátjaira, amelyek következtében a 2024. évi – a magyar gazdaságot körülvevő – külső folyamatok előre jelezhetőségét nagy bizonytalanságok terhelik. Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.

Szóval azon kívül, hogy Varga Mihály idén is menőzhetett azzal, hogy már májusban elkészült a következő évi költségvetés, tulajdonképpen minek is? A rendszerben, amelyben élünk, bőven elegendő az, hogy „így szoktuk”, és a miniszter „menőzni” szeretne ezzel idén is, akkor meg miért ne. Úgyis akkor írjuk át (parlamenti vita nélkül, hiszen vészhelyzet volt/van/lesz), amikor csak kedvünk szottyan [értsd muszáj, mert az eredeti nem tartható – lásd a 2023-as költségvetés módosítása 2022 decemberében].

De miért is nem lehet komolyan venni a 2023 májusában benyújtott 2024. évre vonatkozó költségvetést? Egyszerűen fogalmazva azért, mert még az idei év alakulása is erősen bizonytalan. Mintha futóhomokra építenénk kártyavárat: lehet, hogy megáll, de nem arra fogadnánk.

A 2023-as éves költségvetési törvényt decemberben módosította rendelettel a kormány, amire később (márciusban) az országgyűlés is rábólintott. Ez alapján az idei érvényes költségvetés két legfontosabb kiindulópontja az, hogy a magyar gazdaság idén 1,5%-kal fog nőni, az éves infláció pedig 15% lesz.

A törvényben megadott várt gazdasági növekedés sokmindent meghatároz, például, hogy mást ne mondjak, igen erősen meghatározza a várható éves adóbevételeket (forgalmi adók, jövedelemtől függő adók). A várt infláció ugyancsak befolyásolja a bevételi oldali számokat – az adófizetés bázisa mindig a nominális érték, nem a reálérték. De hat a kiadási oldalon is: meghatározza a nyugdíjkiadások mértékét (pontosabban éves változását), valamint az árakkal „együtt mozgó” kamatlábak miatt erősen befolyásolja a kamatkiadások alakulását.

Kivülről nézve meghökkentő, de igazából másra nem nagyon van hatással az általános áremelkedés a kiadási oldalon.

Az állam kiadásai ugyanis alapvetően autonóm módon dőlnek el, vagyis a nyugdíjon kívül nem nagyon van olyan kiadási tétel (legalábbis Magyarországon), amit az inflációval azonos mértékben emelni kellene.

Nincs indexálási kötelezettség sem a családtámogatások esetében, sem a szociális transzferek kapcsán, de még a normatív támogatások esetében sem. A nyugdíjkifizetések, a kamatkifizetések, valamint az adóbevételek azonban önmagukban is elég fajsúlyos tételek ahhoz, hogy ha a növekedési és az inflációs előrejelzés – a számítási alap – és a valóság között nagy eltérés mutatkozik, akkor borul a bili, nem tartható a hiánycél. Legalábbis egyéb, pótlólagos beavatkozások nélkül.

Hogy mi vár ránk 2023-ban, az persze majd kiderül, de a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentése alapján annyit biztosan állíthatunk, hogy az éves infláció az MNB szerint 16,5% és 18,5% között lesz, azaz legalább 1,5%-kal meg fogja haladni a 2023-as költségvetési törvényben szereplő 15%-ot.

A gazdasági növekedést az MNB 0% és 1,5% közé várja, ami önmagában is jelzi a kincstár „kincstári” optimizmusát, de ha mellé tesszük az EU május 15-ei prognózisát (0,5%-os növekedés), az OECD júniusi előrejelzését (0%), az EBRD várakozását (0,4%), valamint az IMF értékelését (0,5%) a magyar gazdaság 2023-as növekedési lehetőségéről, akkor egészen szembetűnő, hogy a magyar kormány mintha a növekedést illetően is tévedésben lenne. Nagyjából egy százalékpontnyi tévedésben. És persze ehhez hozzátehetjük, hogy egy igazán jó mezőgazdasági teljesítmény a 2022-es gyatra év után javíthat a hazai növekedésen, de az első negyedéves –0,9%-os változás mellett kisebb csoda kellene a 1,5%-os éves növekedés eléréséhez.

A tervezettnél magasabb infláció a tervekhez képest tehát sok milliárd forint pluszkiadást jelent a nyugdíjak és a kamatkiadások oldalán, a gazdaság – a tervezettnél nagyobb mértékű – lassulása pedig csökkenő bevételeket. Itt érdemes megjegyezni, hogy miközben a vártnál magasabb infláció akár érdemben növelhetné is a költségvetési adóbevételeket, ám nagyon úgy tűnik, hogy a reálkeresetek csökkenése miatt brutálisan visszaeső kiskereskedelmi forgalom okán a forgalmi típusú adóbevételek (áfa) igen rosszul alakulnak per pillanat.

Május végéig 2652 milliárd forint folyt be áfából, ami az éves cél 33,2%-a. Ezzel szemben tavaly ilyenkor az éves cél teljesítettsége 37,7%-on állt. Ez alapján kiszámolható, hogy leegyszerűsítve

5 HÓNAP ALATT A FOGYASZTÁSI KRÍZIS MIATT 360 MILLIÁRD FORINTOS ELMARADÁSBAN VANNAK AZ IDEI ÁFABEVÉTELEK.

– olvashatjuk a Portfolio.hu gazdasági hírportálon (kiemelés az eredetiben).

A 2023-as költségvetés problémái azonban nem „csak” a 2023-as költségvetés problémái, hanem a 2024-es évié is. A 2024-es költségvetési terv ugyanis a 2023-as bázisra épül. Ha nem tudom, hogy mennyi lesz a teljes nyugdíjkiadás 2023-ban, akkor mit ér a következő évi tervbe beírt szám, ahol egy fiktív összeget növelek a 2024-re kalkulált 6%-os inflációval? Ha nem látom előre az idei kamatkiadásokat, mert azok részben függenek a forint árfolyamától (ami bizonytalan), valamint az energiaszámlától (ami bizonytalan) és a megtakarítások állampapírok felé terelésének sikerességétől (ami szintén bizonytalan), akkor mennyire lesz biztos a 2024-re tervezett számom? Ha nem tudom, hogyan alakul a növekedés és a háztartások fogyasztása 2023-ban – amiből nagyjából az következik, hogy fogalmam sincs az adóbevételek várható teljesüléséről –, akkor hogyan tudok bevételeket tervezni a következő évre? Az EU-s források körüli bizonytalanságokat, valamint a beáramló működő tőkét (távol-keleti akkumulátorgyárak) övező bizonytalanságokat (helyi tiltakozások, EU-s külpolitika) csak halkan említem meg. Bizonytalanság bizonytalanság hátán.

Ilyen helyzetben pedig egy dolgot szokás tenni, ami kettő: plusz bevételek után nézni és kiadásokat csökkenteni, hogy minél nagyobb mozgástérrel fussunk neki az idei év második félévének és a jövő évnek.

Amikor tehát a nem állampapírban és ingatlanalapban tartott megtakarítások hozamára vet ki plusz 13 százalék adót hirtelen a kormány (szociális hozzájárulási adó néven), és amikor az üzemanyagok jövedéki adóját az EU által előírtnál magasabb mértékben növeli, akkor bevételi oldalú kiigazítást folytat a kormány a szemünk előtt, részben a 2023-as évet, részben a 2024-es évet érintve. Amikor pedig a CSOK elérhetőségét kivezeti a városokból és a babaváró hitel igénybevehetőségi korhatárát szűkíti, akkor a kiadási oldalon szorít meg már most az Orbán-kabinet. (Mérce)

gazdaság
infláció
költségvetés
MEGSZORÍTÁSOK
VARGA MIHÁLY
Orbán-kormány
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
költségvetési tanács
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.04. - 06:13
36
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Két lehetőség áll Orbán Viktor előtt, mindkettő kellemetlen

    Két lehetőség áll Orbán Viktor előtt, mindkettő kellemetlen

  • A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

    A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

  • Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

    Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

  • Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

    Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

  • Exobolygók tucatjait fedezték fel

    Exobolygók tucatjait fedezték fel

  • Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

    Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

  • Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

    Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

  • Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

    Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

  • Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

    Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

  • Biden a 11. menetben kezd magához térni?

    Biden a 11. menetben kezd magához térni?

  • Rendkívüli kormányülés jön

    Rendkívüli kormányülés jön

  • Sokszínűség kis hibával

    Sokszínűség kis hibával

  • 3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

    3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

  • Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

    Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

  • Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

    Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

  • Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

    Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

  • A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

    A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

  • Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

    Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

  • Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

    Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

  • A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

    A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

  • Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

    Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element