Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hogyan ne készíts költségvetést?

Vélemény
2023.07.04.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Újra és újra felmerül a kérdés, hogy miért kell már májusban benyújtani, és aztán a nyár elején elfogadni Magyarország következő évi költségvetését? 

Pláne olyan időkben, amikor a környezeti feltételeket jellemző szó a bizonytalanság. A 2024-es költségvetési törvénytervezetet előzetesen – még benyújtása előtt – tárgyaló és értékelő Költségvetési Tanács az értékelő szövegben nagyjából bekezdésenként használja a „bizonytalanság”, „kockázat”, „kockázatok” szavakat. Véleménye kifejtése során pedig így fogalmaz:

A Tanács, elismerve a tavaszi-nyári költségvetés készítésének előnyeit (felkészülési lehetőségek, a stabilitással, társadalmi programokkal kapcsolatos pozitív hatások), szükségesnek tartja felhívni a figyelmet a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek jelenlegi előreláthatósági korlátjaira, amelyek következtében a 2024. évi – a magyar gazdaságot körülvevő – külső folyamatok előre jelezhetőségét nagy bizonytalanságok terhelik. Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.

Szóval azon kívül, hogy Varga Mihály idén is menőzhetett azzal, hogy már májusban elkészült a következő évi költségvetés, tulajdonképpen minek is? A rendszerben, amelyben élünk, bőven elegendő az, hogy „így szoktuk”, és a miniszter „menőzni” szeretne ezzel idén is, akkor meg miért ne. Úgyis akkor írjuk át (parlamenti vita nélkül, hiszen vészhelyzet volt/van/lesz), amikor csak kedvünk szottyan [értsd muszáj, mert az eredeti nem tartható – lásd a 2023-as költségvetés módosítása 2022 decemberében].

De miért is nem lehet komolyan venni a 2023 májusában benyújtott 2024. évre vonatkozó költségvetést? Egyszerűen fogalmazva azért, mert még az idei év alakulása is erősen bizonytalan. Mintha futóhomokra építenénk kártyavárat: lehet, hogy megáll, de nem arra fogadnánk.

A 2023-as éves költségvetési törvényt decemberben módosította rendelettel a kormány, amire később (márciusban) az országgyűlés is rábólintott. Ez alapján az idei érvényes költségvetés két legfontosabb kiindulópontja az, hogy a magyar gazdaság idén 1,5%-kal fog nőni, az éves infláció pedig 15% lesz.

A törvényben megadott várt gazdasági növekedés sokmindent meghatároz, például, hogy mást ne mondjak, igen erősen meghatározza a várható éves adóbevételeket (forgalmi adók, jövedelemtől függő adók). A várt infláció ugyancsak befolyásolja a bevételi oldali számokat – az adófizetés bázisa mindig a nominális érték, nem a reálérték. De hat a kiadási oldalon is: meghatározza a nyugdíjkiadások mértékét (pontosabban éves változását), valamint az árakkal „együtt mozgó” kamatlábak miatt erősen befolyásolja a kamatkiadások alakulását.

Kivülről nézve meghökkentő, de igazából másra nem nagyon van hatással az általános áremelkedés a kiadási oldalon.

Az állam kiadásai ugyanis alapvetően autonóm módon dőlnek el, vagyis a nyugdíjon kívül nem nagyon van olyan kiadási tétel (legalábbis Magyarországon), amit az inflációval azonos mértékben emelni kellene.

Nincs indexálási kötelezettség sem a családtámogatások esetében, sem a szociális transzferek kapcsán, de még a normatív támogatások esetében sem. A nyugdíjkifizetések, a kamatkifizetések, valamint az adóbevételek azonban önmagukban is elég fajsúlyos tételek ahhoz, hogy ha a növekedési és az inflációs előrejelzés – a számítási alap – és a valóság között nagy eltérés mutatkozik, akkor borul a bili, nem tartható a hiánycél. Legalábbis egyéb, pótlólagos beavatkozások nélkül.

Hogy mi vár ránk 2023-ban, az persze majd kiderül, de a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentése alapján annyit biztosan állíthatunk, hogy az éves infláció az MNB szerint 16,5% és 18,5% között lesz, azaz legalább 1,5%-kal meg fogja haladni a 2023-as költségvetési törvényben szereplő 15%-ot.

A gazdasági növekedést az MNB 0% és 1,5% közé várja, ami önmagában is jelzi a kincstár „kincstári” optimizmusát, de ha mellé tesszük az EU május 15-ei prognózisát (0,5%-os növekedés), az OECD júniusi előrejelzését (0%), az EBRD várakozását (0,4%), valamint az IMF értékelését (0,5%) a magyar gazdaság 2023-as növekedési lehetőségéről, akkor egészen szembetűnő, hogy a magyar kormány mintha a növekedést illetően is tévedésben lenne. Nagyjából egy százalékpontnyi tévedésben. És persze ehhez hozzátehetjük, hogy egy igazán jó mezőgazdasági teljesítmény a 2022-es gyatra év után javíthat a hazai növekedésen, de az első negyedéves –0,9%-os változás mellett kisebb csoda kellene a 1,5%-os éves növekedés eléréséhez.

A tervezettnél magasabb infláció a tervekhez képest tehát sok milliárd forint pluszkiadást jelent a nyugdíjak és a kamatkiadások oldalán, a gazdaság – a tervezettnél nagyobb mértékű – lassulása pedig csökkenő bevételeket. Itt érdemes megjegyezni, hogy miközben a vártnál magasabb infláció akár érdemben növelhetné is a költségvetési adóbevételeket, ám nagyon úgy tűnik, hogy a reálkeresetek csökkenése miatt brutálisan visszaeső kiskereskedelmi forgalom okán a forgalmi típusú adóbevételek (áfa) igen rosszul alakulnak per pillanat.

Május végéig 2652 milliárd forint folyt be áfából, ami az éves cél 33,2%-a. Ezzel szemben tavaly ilyenkor az éves cél teljesítettsége 37,7%-on állt. Ez alapján kiszámolható, hogy leegyszerűsítve

5 HÓNAP ALATT A FOGYASZTÁSI KRÍZIS MIATT 360 MILLIÁRD FORINTOS ELMARADÁSBAN VANNAK AZ IDEI ÁFABEVÉTELEK.

– olvashatjuk a Portfolio.hu gazdasági hírportálon (kiemelés az eredetiben).

A 2023-as költségvetés problémái azonban nem „csak” a 2023-as költségvetés problémái, hanem a 2024-es évié is. A 2024-es költségvetési terv ugyanis a 2023-as bázisra épül. Ha nem tudom, hogy mennyi lesz a teljes nyugdíjkiadás 2023-ban, akkor mit ér a következő évi tervbe beírt szám, ahol egy fiktív összeget növelek a 2024-re kalkulált 6%-os inflációval? Ha nem látom előre az idei kamatkiadásokat, mert azok részben függenek a forint árfolyamától (ami bizonytalan), valamint az energiaszámlától (ami bizonytalan) és a megtakarítások állampapírok felé terelésének sikerességétől (ami szintén bizonytalan), akkor mennyire lesz biztos a 2024-re tervezett számom? Ha nem tudom, hogyan alakul a növekedés és a háztartások fogyasztása 2023-ban – amiből nagyjából az következik, hogy fogalmam sincs az adóbevételek várható teljesüléséről –, akkor hogyan tudok bevételeket tervezni a következő évre? Az EU-s források körüli bizonytalanságokat, valamint a beáramló működő tőkét (távol-keleti akkumulátorgyárak) övező bizonytalanságokat (helyi tiltakozások, EU-s külpolitika) csak halkan említem meg. Bizonytalanság bizonytalanság hátán.

Ilyen helyzetben pedig egy dolgot szokás tenni, ami kettő: plusz bevételek után nézni és kiadásokat csökkenteni, hogy minél nagyobb mozgástérrel fussunk neki az idei év második félévének és a jövő évnek.

Amikor tehát a nem állampapírban és ingatlanalapban tartott megtakarítások hozamára vet ki plusz 13 százalék adót hirtelen a kormány (szociális hozzájárulási adó néven), és amikor az üzemanyagok jövedéki adóját az EU által előírtnál magasabb mértékben növeli, akkor bevételi oldalú kiigazítást folytat a kormány a szemünk előtt, részben a 2023-as évet, részben a 2024-es évet érintve. Amikor pedig a CSOK elérhetőségét kivezeti a városokból és a babaváró hitel igénybevehetőségi korhatárát szűkíti, akkor a kiadási oldalon szorít meg már most az Orbán-kabinet. (Mérce)

gazdaság
infláció
költségvetés
MEGSZORÍTÁSOK
VARGA MIHÁLY
Orbán-kormány
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
költségvetési tanács
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.04. - 06:13
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

    Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

  • Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

    Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

  • Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

    Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

  • Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

    Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

  • Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

    Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

  • Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

    Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

  • Egyre jobb idő lesz

    Egyre jobb idő lesz

  • Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

    Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

  • Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

    Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

  • Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

    Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

  • Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

    Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

  • Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

    Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

  • Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

    Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

  • Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

    Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

  • A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

    A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

  • Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

    Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

  • Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

    Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

  • Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

    Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

  • Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

    Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

  • Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

    Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

  • Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

    Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element