Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Fájni fog az Orbán-kormány kiigazítása az adófizetőknek

Gazdaság
2024.06.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
10

A 2022-es év után a tavalyit is jelentős mínusszal zárta a Magyar Nemzeti Bank - ez a saját éves jelentésükből derült ki a múlt héten.

Simor András, a jegybank korábbi elnöke a Pénzcentrumnak kifejtette: egyértelműen a kamatszintek közötti nagy különbség az egyik oka ennek a történelmi nagyságú hiánynak, Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök pedig azt mondta: valószínűleg a költségvetésben kell majd helyet szorítani a visszatőkésítésnek.

Történelmi, több mint 1700 milliárd forintos mínusszal zárta 2023-at a Magyar Nemzeti Bank - erről nemrég a Portfolio számolt be elemzésében, megvizsgálva a jegybank 2023-as jelentését. A jegybank saját tőkéje is negatív tartományban van, jelentős részben azért, mert messze nincsenek egyensúlyban a kifizetett kamatok azokkal, melyeket a saját betétei után kapott az intézmény.

Három szakértőt, köztük a jegybank két korábbi elnökét kérdezte a lap arról, hogy sikerült még ezen felül összehozni ezt a veszteséget, volt-e bármilyen előjele. És persze ami talán most, a gyengélkedő büdzsé fenyegető árnyékában a legfontosabb: kinek kell ezt a hiányt lenyelni, mit fog érezni belőle az egyszeri, adófizető állampolgár?

Még a világjárvány éveiben sem volt mínusz a jegybanknál

A jegybank honlapján tíz évre visszamenőleg, egészen 2013-ig megtalálhatjuk a közzétett éves mérleget. Mint az alábbi grafikonon meg is mutatjuk: az elmúlt tíz évből csak az utolsó kettőben fordult az elő, hogy egyáltalán mínuszba forduljon az összesített mérleg, előtte kevésbé vagy jobban, de mindig pozitív összeggel zárták az évet. Tavaly azonban 1763 milliárd forintos mínuszban zárt az MNB.

Simor András: voltak előjelei ennek a mínusznak

A kamatráfordítások összességében erősen negatív különbözetei voltak az egyik okozói annak, hogy a jegybank csaknem kétezer milliárdos mínusszal zárta a tavalyi évet. Ezt Simor András közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank 2007 és 2013 között regnáló elnöke mondja - vagyis Matolcsy György közvetlen elődje. Egy példával is érzékeltette, mekkora most a mínusz a jegybanknál.

A tavalyi horribilis veszteség lényégében a forintban elszámolt kamatbevételek és kamatráfordítások negatív különbözetéből származik. Ezen a soron önmagában 2000 milliárd forint vesztesége keletkezett a jegybanknak és ezt a tételt a többi eredménytényező csak nagyon csekély mértékben tudta tompítani. Gyanítom, hogy ekkora vesztesége a jegybanknak száz éves fennállása során még sosem volt. Ráadásul a tavalyi év végére, a veszteség következményeként nemcsak hogy elfogyott a jegybank saját vagyona, de 1850 milliárd forintot meghaladó tőkehiányt is felhalmozott. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy ennek a tőkeveszteségnek az összege nagyjából eléri a költségvetési intézmények teljes egy évi oktatási kiadásainak mértékét, beleértve az óvodákat, a köz- és felsőoktatást is

- fogalmazott a jegybank egykori elnöke. Azt is leszögezte válaszában, hogy természetesen oka van a brutális kamatveszteségnek: nagyon nagy volt a különbség a jegybank által kihelyezett hitelek és a betéti kamatok között.

A kamatveszteség legfőbb oka, hogy a jegybank a kereskedelmi bankok által nála elhelyezett betéteire éves átlagban 16% körüli kamatot fizetett, míg az általa kihelyezett forint hitelek átlagos kamata 2% körül volt. Persze, amit a jegybank így elvesztett, azt a kereskedelmi bankok jószerivel megnyerték. Nem véletlenül volt a bankszektornak tavaly kimagaslóan jó éve

- tette még hozzá Simor András.

A volt jegybankelnök arra is kitért: már évekkel korábban látszottak a jelenlegi helyzet baljós előjelei, persze a jegybank működése ettől leállni nem fog.

A hatalmas veszteség nem a tavalyi év, hanem a korábbi évek elhibázott monetáris politikájának, az abból részben következő Európa rekorder inflációnak a következménye, bár önmagában a veszteség ténye nem kellene, hogy minősítse a monetáris politikát. A veszteség és a negatív tőke nem akadályozza meg a jegybankot feladatainak végrehajtásában, bár nyilván nem növeli a jegybank és a magyar fizetőeszköz iránti bizalmat, ha az emberek azt látják, hogy a részvénytársaságként működő nemzeti bank vagyona egy családi vállalkozásét sem éri el, sőt, vagyoni helyzete olyan, amilyen mellett bármilyen vállalkozás kapujára lakatot tesznek. Persze a jegybank nem egy vállalkozás és vagyoni helyzetéért a magyar állam jótáll, csak éppen most olyan a költségvetés helyzete, hogy az állam ezt a kötelezettségét halogatja

- mondta a lapnak Simor András. Szerinte ugyanakkor veszélyt is jelenthet a jegybank ekkora mínusza, abban legalábbis mindenképpen, ha a kormány valóban küzdeni akar az infláció ellen.

A veszteség és az azt előidéző gazdasági események valamelyest nehezítik is inflációs időkben a monetáris politika hatékony megvalósítását és az árstabilitás elérését. Ez pedig hosszabb ideig magasabb kamatszintet eredményez, mint amire szükség lenne, ha a jegybank a korábbi években nem nyújtott volna óriási mennyiségű olcsó, támogatott hitelt és nem tartotta volna mesterségesen alacsony szinten a kamatokat, egy olyan gazdasági helyzetben, ami ezeket nem indokolta

- mondta erről. Végezetül hozzátette: szerinte bár kormányzati feladat lenne kisegíteni a jegybankot súlyos helyzetéből, de sokkal inkább valószínű, hogy az adófizetőkre kerül majd át ez a jelentős teher.

Korábban az államnak törvényi kötelessége volt, hogy a jegybank negatív tőkéjét haladéktalanul kipótolja. Ezt a szabályt az utóbbi években többször puhították, legutoljára egy olyan gumi szabállyal, amely szerint az államnak ilyen kötelezettsége elvben van, de ez nincs semmilyen konkrét határidőhöz kötve. A döntéshozók abban reménykednek, hogy a jegybank jövőbeni nyereségéből majd vissza tudja pótolni a tőkehiányt anélkül, hogy a költségvetésnek erre költenie kellene. Ezt én nem tartom reális feltételezésnek, különösen annak fényében, hogy ekkora nyeresége a jegybanknak az elmúlt húsz évben összesen sem volt, ráadásul a tavalyi veszteség nem egy egyszeri esemény volt. Az idei évben például várakozásaim szerint a jegybank ismét jelentős, bár a tavalyi évinél kisebb, remélhetőleg 1000 milliárd forintot nem meghaladó veszteséggel fog zárni. Azt hiszem, ezeket a számlákat előbb vagy utóbb a költségvetésnek és ezen keresztül a magyar adófizetőknek ki kell majd fizetnie, de gondolom ettől a kevéssé népszerű feladattól nemcsak a jelenlegi, hanem minden jövőbeni kormány is megpróbál majd menekülni

 - zárta gondolatait Simor András.

Bod Péter Ákos: az adófizetők járnak ezzel a legrosszabbul

A jegybank 1991-ben regnált elnöke, Bod Péter Ákos a Pénzcentrumnak azt mondta: nagy feladat áll a kormány előtt, ha a jegybank mínuszát segíteni akar eltüntetni. Annak érdekében viszont, hogy ez ne egyszerre rázza meg a költségvetést, nemrég törvényt is módosítottak.

Amennyiben a jegybank rendelkezik megfelelő eredménytartalékkal, akkor természetesen csökkentheti ezt a mínuszt, és ezt előbb vagy utóbb meg is kell majd tenni, a kérdés most az, hogy mikor. Két évvel ezelőtt a törvény úgy szólt, hogy a mínuszt mindig a költségvetésnek kell kiigazítania. Azonban két évvel ezelőtt kezdtek el először látszani azok az előjelek, hogy sok százmilliárdos mínuszról lesz itt szó - ekkor hozták azt a törvényt, hogy a jegybanki hiányt széthúzva, öt év alatt is vissza lehet pótolni. Nem tartom ezt olyan bölcs dolognak, ugyanis odáig rendben van, hogy ezt a mostani hiányt is görgetik majd, de mi történik majd akkor, ha ennél is durvább lesz a következő években a mérleg hiánya?

- tette fel a kérdést a volt elnök. Bod Péter Ákos arra is kitért, hogy létezik egy valószínű forgatókönyv - de azt nem lehet mondani, hogy ez akár maga a költségvetés, akár a magyar adófizetők számára ez jó lenne.

Előfordulhat az a forgatókönyv, hogy az Európai Központi Bank megkéri arra a kormányt, hogy valamiféle kiigazítást eszközöljön, hogy a komolyabb borulást elkerülje. Ebben az esetben várhatóan az történne, hogy a költségvetésben az egyéb tételek között szerepelne a jegybank visszatőkésítése - ez azonban egyrészt a büdzsé jelenlegi gyengélkedése közepette nem lenne jó, másrészt így vagy úgy, de legvégül mégis az adófizető állampolgárokon csattan majd, tehát mi fizetjük ki

- tette még hozzá Bod Péter Ákos.

A jegybank nincs veszélyben

Palkó István, a Portfolio vezető elemzője azt emelte ki lapunk kérdéseire, hogy azért nem kell attól félni a hatalmas mínusz ellenére sem, hogy a jegybank egyetlen mozdulattal lehúzná a rolót.

A jegybanki eredményesség nem mércéje annak, hogy a jegybank milyen sikerrel teljesíti gazdaságpolitikai céljait. A kamat- és árfolyamkülönbözetek alakulását rengeteg független tényező befolyásolja, de még a belső tényezők sem mérvadók, mert a jegybank célja nem a pénzügyi értelemben vett eredményes működés, hanem az ár- és pénzügyi stabilitás biztosítása, ami gazdasági környezettől függően igényelhet nyereséges vagy veszteséges működést

- elemezte a helyzetet Palkó István. Hozzátette azt is, hogy a tavaly őszi törvénymódosítás után most nem köti semmi a kormány kezét, hogy azonnal kisegítse az MNB-t.

Egészen 2022 végéig úgy szólt a törvényi szabályozás, hogy amennyiben a saját tőke a 10 milliárd forintos jegyzett tőke alá esik az év végén, akkor azt a következő évben egy összegben vissza kell pótolnia a költségvetésnek. Tavaly a parlament először úgy lazított a szabályon, hogy öt év alatt egyenlő részletekben kell feltőkésíteni a jegybankot, egy őszi törvénymódosítás óta pedig az áll a jegybanktörvényben, hogy akkor kell csak beavatkoznia az államnak, ha a saját tőke "hosszabb ideig" a jegyzett tőke szintje alatt van. Ez a megfogalmazás nagy szabadságot biztosít a kormánynak arra, hogy egyelőre ne kelljen kipótolni állami pénzből az MNB tőkéjét

- mondta az elemző a Pénzcentrumnak.

A két volt elnök szerint tehát a gondok súlyosak, viszont egyáltalán nem hirtelen csaptak le a magyar jegybankra. Pénzügyi válsággal, melyet az MNB bezárása okozna, nem kell az országnak szembenéznie - a családok azonban megérezhetik azt, hogy a költségvetésnek előbb vagy utóbb ki kell majd segítenie a jegybankot, legalább részben. (Pénzcentrum)

Címlapkép forrása: Kovács Attila/MTI/MTVA
MNB
eredmény
jegybank
bank
jegybanki alapkamat
magyar
milliárd
TŐKE
veszteség
mnb törvény
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.06.14. - 09:23
10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element