Első hallásra logikusnak hangzik, hogy miért van szükség a fővárosi újraszámolásra. Csakhogy Vitézyék érvelése egyáltalán nem kerek, és akár még pont ez adhat lehetőséget az igazi csalásra. Jegyzet.
Kedden tehát végül előállt a farbával Vitézy Dávid, illetve a mögötte álló stáb, és kiderült, mire is hivatkozva kérik a főpolgármester-választáson leadott szavazatok újraszámlálását. Mint tudjuk, a hivatalos eredmények szerint nagyon kis különbség, mindössze 324 szavazat döntött Karácsony Gergely javára, miközben 24 592 érvénytelen szavazat volt. Vitézy Dávid már a szavazás éjszakáján belengette, hogy újraszámolásra lehet majd szükség, hogy el tudja fogadni a végleges eredményt, ehhez azonban jogilag megalapozott fellebbezést kell beadni, méghozzá a szavazás lezárása utáni 72 órában.
A Vitézy-LMP lista 4. helyén álló Merker Dávid kedden azt nyilatkozta, hogy onnan gondolják, valamilyen probléma lehetett a szavazatok összeszámolásával, hogy találtak olyan szavazóköröket, amelyekben furcsa adatok jöttek ki, például a helyi fideszes jelölt több voksot gyűjtött, mint ellenfelei, Vitézy Dávidra mégis kevesebben szavaztak, mint Karácsony Gergelyre.
Márpedig – és itt jön a lényeg – szerintük ez azért lehetett, mert sokak szavazatát érvénytelennek minősítették a szavazatszámlálók, ugyanis Vitézy mellett a visszalépett, és a szavazólapokról kihúzott Szentkirályi Alexandra neve melletti karikába is tettek X-et. Merkerék szerint a VII. és a IV. kerületben volt sok érvénytelen szavazat a főpolgármester-választáson, és bemutattak egy szavazólapról készült képet is, amelyen az látszik, hogy „alig észrevehetően”, csak egy tollvonással van rajta kihúzva a Fidesz visszaléptetett jelöltje (míg máshol például vastagon át volt satírozva Szentkirályi Alexandra sora a lapokon).
Merker szerint az történt, hogy sokan leszavaztak az ilyen lapokon Szentkirályira, majd észrevették, hogy ki van húzva, és ezután beikszelték Vitézy Dávidot is. Az ilyen szavazólapokat érvényes, Vitézy Dávidra leadott szavazatként kellett volna elszámolni, ám „erről a szabályról sokaknak nem lehetett tudomása”, mert „későn értesítették a bizottságokat”, ezért aztán „ezres nagyságrendben” érvénytelenítettek ilyen szavazólapokat.
Szerdán aztán a 24.hu-nak is nyilatkozott Merker, aki ott még egy-két részletet hozzátett. Elmondta például, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által a fővárosi szavazatszámlálóknak készített kézikönyvben tévesen szerepel, hogy " érvénytelennek kell nyilvánítani azt a szavazólapot, amelyen kieső jelölt melletti körben szerepel az „x” vagy „+” jel". (Ez azonban nem igaz, lásd később.) Hozzátette azt is, hogy a Szentkirályira leadott szavazatok érvénytelenek, azonban ha szerepel a lapon más szabályos szavazat is, akkor utóbbit érvényesnek kell elfogadni, ez az állásfoglalás azonban "információik szerint nem minden szavazókörhöz jutott el, mert egyes helyeken ezt érvényesnek, máshol érvénytelennek könyvelték el."
Jobb lenne egy tiszta helyzet
Ennyi a történet. Első hallásra szép kerek is, logikusnak tűnik, hogy ez így történhetett, mégis van néhány probléma vele. Mielőtt azonban ezekre rátérnék, két dolgot leszögeznék:
- Igen, az a szavazólap, amelyen Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid egyaránt szabályosan be lett ikszelve, az érvényes, Vitézyre leadott szavazatnak kell(ett volna) számítson.
- A most kialakult helyzetben valószínűleg mindenki jobban járna, ha tényleg újraszámolnák a szavazatokat, bármekkora macerát és anyagi ráfordítást is jelent mindez. Mégiscsak egész Magyarországon a budapesti főpolgármester posztja az, amelyre a legtöbb szavazó szavaz közvetlenül, azaz Karácsony Gergely vagy Vitézy Dávid a legnagyobb közvetlen felhatalmazással bíró közjogi méltóság lehet az országban.
Senkinek sem lenne jó, ha a következő öt évben a fővárosi közgyűlésben kialakult erőviszonyok miatt amúgy is még nehezebb helyzetbe kerülő Karácsony Gergelyt még azzal is folyamatosan támadhatnák, hogy gyanús körülmények között nyerte a választást. Az én személyes, budapesti választópolgárként is kifejezett véleményem az, hogy a jogi háttértől függetlenül ezt a gyanút el kell oszlatni. Azt, hogy Vitézyék kifogása jogilag egyébként elégséges-e a részleges vagy teljes újraszámolás elrendeléséhez, azt döntsék el a jogászok, illetve az illetékes választási bizottság.
Egy, a megfelelő jogi felhatalmazás hiányában eldöntött lépés viszont felvetné, hogy miért nincs újraszámolás mindenhol, ahol nagyon szoros lett a verseny (mondjuk Győrben, de biztos lehetne rengeteg kisebb települést találni, ahol pár szavazat döntött), tehát a jövőre vonatkozóan az újraszámolásra vonatkozó szabályok egyértelműsítése, illetve akár megváltoztatása is szükséges lehet.
Nem ismerték a törvényt?
A fentiek ellenére több helyen is nagyon gyenge lábakon áll Vitézy Dávidék érvelése. Miért?
Az érvényes és érvénytelen szavazatokra vonatkozó szabályok elég világosak, és ezeket ismertetik a szavazatszámláló bizottság tagjaival is.
„Érvénytelen a szavazólap, amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.
(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) nem a 186. § (2) bekezdése szerint adtak le,
b) kiesett jelöltre, listára adtak le.
(3) A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak”
- szól a törvény szövege, amelyet egyébként minden szavazatszámláló megkap a felkészítő kisokosban kinyomtatva, és a szavazókörben is kéznél szokott lenni legalább egy példányban. A kiemelt rész egyértelműen fogalmaz, és pontosan erről a helyzetről szól. Sok magyar jogszabály nehezen értelmezhető laikusok számára, de ezt a szöveget egy nyolc általánost végzett embernek is magabiztosan kéne tudnia értelmezni (és most csak egy kicsit ironizáljunk azon, hogy a felmérések szerint Magyarországon mekkora a funkcionális analfabéták aránya, és hogy ez melyik politikai oldal felelőssége elsősorban, 14 év kétharmados kormányzása után).
Nézzük akkor meg itt a szerdán bedobott további részletet, az NVI állítólag hibás kézikönyvét. Az alábbi képen látható az oldal, ahol a főpolgármester-jelölti szavazatok esetében az érvényes és érvénytelen szavazatok szétválogatásához nyújt segítséget a füzet:
Az inkriminált rész az NVI kézikönyvéből. Nem szerencsés, de nem is téves a megfogalmazás. - Fotó: NVI
Valóban, a középső, piros, tehát az érvénytelennek minősítendő szavazatok ismérveit gyűjtő oszlopban ott szerepel a
"Kiesett jelölt melletti körben van „x” vagy „+” jel"
kitétel. Csakhogy mellette, a jobboldali, zöld doboz alatt viszont ez olvasható:
Egyetlen körben van „x” vagy „+” jel, függetlenül attól, hogy van-e bármilyen más megjelölés a szavazólapon
Valóban, ez így kicsit félrevezető lehet, de igazából ugyanazt mondja, mint a törvény, persze szerencsésebb lett volna az első kitételt úgy megfogalmazni, hogy "Kizárólag a kiesett jelölt melletti körben van „x” vagy „+” jel". Nem tudom, a 24.hu cikkében szereplő mondat, miszerint "az NVI kézikönyvében, amit a szavazatszámlálási bizottságok részére adtak ki, a törvényt tévesen értelmezve írják le, hogy érvénytelennek kell nyilvánítani azt a szavazólapot, amelyen kieső jelölt melletti körben szerepel az „x” vagy „+” jel" az újságíró munkája vagy nem szó szerinti idézet Merker Dávidtól, mindenesetre pontosan ez a félreértelmezés, a kézikönyv legfeljebb kicsit félreérthető.
Ráadásul ugye azt is megtudtuk, hogy a Fővárosi Választási Iroda kiadott egy valójában nem ezzel ellentétes, hanem ezt tisztázó értelmezést, méghozzá "a választás délutánján". Ha ez nem jutott el a Vitézy győzelmében érdekelt szavazatszámlálókhoz estig, akkor az nem az NVI vagy a Fővárosi Választási Iroda hibája.
Tegyük hozzá, hogy a szavazókörökben a pártdelegált számlálóbiztosok mellett ott ülnek az önkormányzat delegáltjai is, akik közül legalább egy-kettő nem „első bálozó”, szokott lenni, hanem a sokadik szavazásán részt vevő, a szabályokat pontosan ismerő, rutinos ember.
Mit jelentsen tehát az, hogy „erről a szabályról sokaknak nem lehetett tudomása”, mert „későn értesítették a bizottságokat”? A törvény legalább 2013 óta változatlan, és teljesen egyértelmű. Ha volt olyan szavazókör, ahol az ilyen Szentkirályi-Vitézy (vagy éppen Szentkirályi-Karácsony, Vitézy és egy tollal odaírt Tarlós István, vagy bármi hasonló párosítást tartalmazó) szavazólapokat érvénytelenítették, akkor ott valóban súlyos hibát követtek el, de nem külső körülmények hatására, hanem a világos szabályok nem ismerete vagy rossz értelmezése miatt.
Mit csináltak a pártdelegáltak?
De menjünk tovább! Bármilyen összegben hajlandó vagyok fogadni, hogy mind a bő 1300 budapesti szavazókörben ült legalább egy Fidesz-KDNP-s delegált, a többségében pedig egynél több, illetve nyilván a Vitézy-LMP lista is rengeteg helyre delegált szavazatszámlálókat. Mint korábbi – a lenti dobozra kattintva olvasható – cikkünkben leírtuk, ők minden egyes érvénytelenített szavazólapot láttak, sőt indoklással együtt egyesével aláírtak. Nem voltak kételyeik, nem kértek állásfoglalást a központtól, nem vetettek fel jegyzőkönyvet, nem csináltak botrányt?
Mit csináltak a Fidesz és az LMP kampánycsapatai? Nem küldtek akár nap közben egy SMS-t minden számlálóbiztosuknak, hogy „gyerekek, van ez a probléma a kihúzott névvel, figyeljetek oda, mert ezek érvényes szavazatok, itt és itt a törvényszöveg, XY-nak szóljatok, ha mégis érvényteleníteni akarják ezeket”?
A rogáni gépezet szombaton képes volt egymillió embert felhívni és otthonában felkeresni, vasárnap délután is még telefonálgatni, hogy biztosan elment-e mindenki szavazni, de a saját pártdelegáltjait nem tudta figyelmeztetni egy ilyen hibalehetőségre?
(Korábbi választásokon ennél jóval kisebb jelentőségű ügyekben is láttam, hogy folyamatosan kapják a kormánypárti delegáltak az infókat, instrukciókat szavazás közben is – ebben egyébként semmi törvénytelen nincs, egy rengeteg pénzből működő, a tökéleteshez közelire csiszolt gépezet működése. Ami pont most, pont egy ilyen egyértelmű helyzetben mondott volna teljes csődöt?)
És mi az, hogy „későn értesítették a bizottságokat”? A legtöbb szavazókörben éjfél körül még bőven számoltak, de van, ahol hajnali 2-3 körülig. Ha befutott még a számlálás közben egy iránymutatás, határozat, bármi, hogy erre figyelni kell, akkor ahol rosszul bírálták el a kérdéses lapokat, ott azt mondták, hogy „hát ez van, már kitöltöttük a jegyzőkönyvet, akkor hagyjuk”? Ezt mondták a fideszes és LMP-s delegáltak is? Ne feledjük, mindegyikük látta és aláírta az érvénytelenített szavazólapokat, biztosan emlékezniük kellett rá, hogy volt-e köztük olyan, amin Szentkirályi mellett egy másik jelölt is be volt ikszelve – és azt mindenki tudta az első részeredményektől kezdve, hogy milyen szoros a két jelölt közti verseny.
Sőt, ha már a számlálás után, minden jegyzőkönyv és szavazólap leadása után jött az „új” infó, akkor sem tettek semmit? Nem jelezték a központba, a helyi választási bizottság felé, nem kérték, hogy még ott, akkor legyen kijavítva a hiba?
Jó lesz az úgy?
Azért nézzük még meg a szavazók oldaláról is a helyzetet. Vitézyék azzal érvelnek, hogy ezt a hibát sokan elkövethették, mert megtévesztette őket az „alig észrevehető” kihúzás. Azt el tudom képzelni, hogy „sokan” nem vették észre a kihúzást (és a kiírást Szentkirályi visszalépéséről minden egyes szavazókör bejáratánál), nem hallottak a dologról, és rutinból leszavaztak a fideszes jelöltre. De „ezres nagyságrendben” lettek volna olyanok, akik behúzták Szentkirályit, majd észrevették az alig észrevehető kihúzást, és tettek egy érvényes ikszet Vitézy mellé is?
Könyörgöm, öt szavazólapot kaptak a budapesti választópolgárok, és egyen sem lehetett több jelöltre szavazni. Ki az, aki azt gondolta, behúzhatja mindkettőt, és az úgy jó lesz? A számlálóbiztosok nem ismerték az érvénytelen szavazólapra vonatkozó szabályokat, de ez a több ezer szavazópolgár igen, ők biztosak voltak benne, hogy a törvény értelmében érvényesen szavaztak, majd nyugodtan hazasétáltak?
Sokszor voltam már számlálóbiztos, azt is meg szokták kérdezni az emberek, hogy nem baj-e, ha kilóg a borítékból a szavazólap, vagy kicsit meggyűrődött, esetleg került rá egy paca. De azt most nem kérdezték meg, hogy ha két helyre ikszeltek, az úgy jó-e? Nem kértek inkább új szavazólapot – ezt ugyebár meg lehet tenni, minden további nélkül. (Felhívnám a figyelmet az alábbi képen a szavazólap tetején látható, "Érvényesen szavazni csak 1 jelöltre lehet!" feliratra. Mindenki, aki rontott, az gyorsan megkereste neten a törvény szövegét, és nem tudta megzavarni ez sem?)
Egy szavazólap, amelyen Vitézyék szerint nem megfelelően húzták ki Szentkirályi Alexandra nevét. - Fotó: Index
Egy messzi-messzi galaxis fővárosában máshogy történtek a dolgok
Szóval kicsit jobban belegondolva tucatnyi helyen és tucatnyi sebből vérzik ez a történet. Ha nem lennének zsigeri ellenérzéseim az összeesküvés-elméletekkel szemben, akkor egy másik történetet valószínűbbnek tartanék.
Az úgy szólna, hogy sok fideszes szavazót tényleg megzavart Szentkirályi Alexandra utolsó pillanatos visszalépése, és akár tényleg nem vették észre a nem nagyon látványos kihúzását a jelöltjüknek. És leszavaztak Szentkirályi Alexandrára, és hazamentek, a szavazatszámlálók pedig jogosan (hiszen nem volt érvényes szavazat rajtuk) érvénytelenítették ezeket a szavazólapokat. Vitézyék, vagy a velük együttműködő kormánypárti kampánycsapat nagyjából tudhatta, hogy sok ilyen szavazólap volt, „akár ezres nagyságrendben” is. A számlálás megkezdése után gyorsan kiderült, hogy nagyon kicsi lesz a különbség, nem sokkal később az is, hogy akár néhány száz szavazat is döntő lehet.
Aztán valakinek eszébe jutott, hogy a Szentkirályi és semmi szavazólapokból pontosan két tollvonással, egy-két tizedmásodperc alatt lehet érvényes, Vitézyre leadott voksokat gyártani, és ezek nagy számát egy megfelelő sztorival „igazolni” is lehet. Már csak egy alkalom kell, hogy a megfelelően kiokosított emberek hozzáférhessenek az érvénytelen szavazólapok tömegéhez.(Igaz, itt azért problémát kéne jelentsen a minden egyes érvénytelen szavazólap hátuljára írt indoklás, ha ott van, hogy nem volt érvényes szavazat a lapon, nehéz lenne elhitetni mindenkivel, hogy ezres nagyságrendben nem vették észre a másik jelölést a számlálóbiztosok. Ebben a történetben ez a leggyengébb pont.)
Vitézy Dávid mindenesetre követelni kezdte az újraszámolást.
Nagyon remélem, hogy ez a szép, kerek történet csak a fantázia szüleménye, de Karácsony Gergelyék helyében azért, ha lesz újraszámolás, akkor nagyon-nagyon figyelnék arra, ott ki és hogyan fér hozzá a szavazólapokhoz.
