Balog Zoltán református püspök exkluzív nagyinterjút adott a 777-nek, amelyben először szólalt meg nyilvánosan a legnagyobb hazai közéleti botrányról, a kegyelmi ügyről.
A beszélgetésben Balog Zoltán pontos szerepét, a református egyház jelenlegi helyzetét és lemondásának – illetve püspöki tisztségéről való le nem mondásának – témakörét is körbejárták.
Ha az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, ha így megrendül, akkor az első dolog nem a szöveg és a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás – jelentette ki Balog Zoltán református püspök a 777-nek adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy miért várta meg a választásokat a megszólalásával.
„Hihetetlen nyomásnak éreztem, hogy beszélni kell, meg kell szólalni azonnal, a híreknek a kirobbanása után még egy nap sem telt el, amikor már ott volt rajta mindenki, hogy most azonnal mondjak el mindent” – fogalmazott a református püspök.
Balog Zoltán az interjúban arra is kitért, hogy a kegyelmi kérvény benyújásával K. Endre felesége kereste meg őt, majd később K. Endrével is találkozott.
Egy másfél órás beszélgetésünk volt, próbáltam vele imaközösségbe is kerülni, mert alapvetően úgy gondolom, hogy lelkipásztorként, lelkivezetőként ha valaki tőlem segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni és ha tudok, akkor megpróbálok segíteni
– magyarázta a püspök.
Elmondása szerint nem K. Endre otthonában, hanem Balog hivatalában találkoztak, ahová meghívta K. Endrét egy beszélgetésre. „Én nem tudom, hogy házi őrizetben volt-e, mert ezt a körülményt én nem vizsgáltam, erről nem volt tudomásom” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy a kegyelmi kérvénnyel Balog kereste meg Novák Katalint, és azt kérte tőle, hogy szerinte ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni. Arra a kérdésre, hogy miért nem állt ki az ügy kiderülése után nyilvánosan azt mondta, hogy
A segítségemet és a kiállásomat is felajánlottam az elnökasszonynak ebben az ügyben, de ő erre nem tartott igényt, mert ő akarta vállalni a döntésért a felelősséget. Én első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet és ezt vállaltam is. Azt, hogy ő ennek az ügynek a kapcsán távozott a magyar közélettől azt a másik súlyos tehernek érzem ebben az ügyben. Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel.
A beszélgetésben arra is kitértek, hogy ha Novák Katalin és Varga Judit távoztak a közéletből, akkor ő miért maradt püspök. Balog Zoltán erről azt mondta, hogy „a püspöki feladat az egy egyházon belüli történés, alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert”.
Úgy véli, hogy nem rántotta bele a kegyelmi ügybe a református egyházat, szerinte az egyház állt mellé, és kelt az ő védelmére.
„Ez a nagyon egyszerűen és banálisan induló ügy egy másik történet, mint amivel az egyházunk alapvetően meg lett vádolva, és ez bizonyos szempontból még a személyemtől is független, hiszen nem az elmúlt három évről beszélnek, akik a legsúlyosabb kritikát megfogalmazták” – fogalmazott.
Súlyos hibát követett el
Balog Zoltán azt mondta nagyon súlyos hibát követett el, de senkinek nem akart kárt okozni, és nem követett el bűnt amikor kegyelmet kért K. Endrének. Szerinte „ebből – mindaddig amíg mások nem csináltak azt amit csináltak – senkinek semmilyen hátránya nem származott. Sem gyermekeknek, sem a környezetnek”.
A püspök leszögezte, hogy csak egyszer találkozott K. Endrével, és nem tartja vele a kapcsolatot. Arról, hogy K. Endre megpróbált rávenni egy fiatalt a vallomásának módosítására, azt mondta, hogy „ez az ember nagyon nagyon rossz módszerrel továbbra is küzd az igazáért”.
Nem volt egy szerencsés dolog a részéről, talán nem is volt helyes
– mondta, hozzátéve, hogy az ügyészség is kimondta, hogy ezzel bűncselekményt nem követett el.
Lemondás
Balog Zoltán szerint „brutális, egyébként alapvetően pártoldalról induló nyomás érkezett” arra vonatkozóan, hogy le kellene mondania, ő azonban úgy gondolta, hogy ez rövidtávon valóban könnyebbséget jelentene, de középtávon pedig „mégis csak azt jelentené, hogy kívülről mondják meg azt, hogy ki vezesse az egyházat”.
Mint mondta, ha körültekintőbb lett volna a múltban, távol tartotta volna magát ettől az ügytől.
Novák Katalin lemondásával kapcsolatban még azt is elmondta, hogy nem volt abban a helyzetben, hogy tanácsokat adjon a köztársasági elnöknek, hiszen mint mondta, „adtam már egy tanácsot, amit nem kellett volna”. A volt köztársasági elnök távozása szerinte „nagyon-nagyon súlyos veszteség”, amit személyes veszteségnek is tart, látva a saját felelősségét az ügyben.
Azt gondolom, hogy ő maga olyan módon jelenítette meg a közéleti felelősséget, amire nagyon nagy szükség van ebben az országban a szelídséggel, az alázattal, és a gyengék iránti odafigyeléssel
– mondta Novák Katalinról.
Hozzátette, hogy igyekszik olyan „testvéri kapcsolatot” ápolni Novák Katalinnal, amit ez az ügy megkíván, de azt nem árulta el, hogy megbocsátott-e a volt köztársasági elnöknek.
A kegyelmi ügy után kirobbant közéleti változásokkal, mint például a választásokon 30 százalékot elérő Tisza párt megjelenésével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy nagyon leegyszerűsítő kijelentés azt mondani, hogy ezeket a kegyelmi ügy okozta. „Nyilván valamifajta szerepet játszott”, de szerinte pont ez az a politikai világ, amivel ő „szóböjtöt fogadott meg”, és úgy gondolja, hogy neki nem ezzel kell foglalkoznia.
Sajnálja, és nagyon bántja, hogy ha „ezzel a döntést segítő gesztusával” kárt okozott a kormánynak, mert „ennek a kormányzatnak a munkáját, az összes hibájával, tévedésével együtt nagyon nagyra értékelem”.
Szerinte ha elkezdene azzal foglalkozni, „amit a politikai elemzők is írnak, hogy az ellenzék rájött, hogy a kegyelmi ügy nem olyan súlyos”, és már nem tudnak több húst lefejteni róla, ezért „elengedték, és előjöttek más ügyekkel”, mert akkor „pont abba a csapdába esne bele, amiből most próbálja kihúzni a lábát”.
Az interjúban az is szóba került, hogy Balog Zoltán azért nem adta vissza a diplomataútlevelét, mert nagyon fontos kötelességei vannak, amelyhez az útlevél egy „segítő eszköz”, és püspökként ez a lehetőség megadatott neki. Arra is kitért, hogy nem rendítette meg lelkileg, hogy szülővárosa, Ózd képviselő-testülete visszavonta a díszpolgári címét, mert nem kérte ezt a kinevezést.
A bicskei áldozatoknak a beszélgetés végén azt üzente, hogy megrendítették a történtek, és bocsánatot kért tőlük, valamint azt kívánta, hogy találják meg azokat az embereket, akik valójában tudnak nekik segíteni, és nem kihasználni akarják őket, vagy visszaélni a bizalmukkal.
Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei pedofilügyben elítélt igazgató, V. János bűntársának.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását. A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspökiről nem. A közelmúltban interjút adott Pop Mert is, aki 2016-ban feljelentést tett a bicskei gyermekotthon azóta elítélt igazgatója, V. János ellen.
A nagy port kavaró kegyelmi ügy miatt ismét reflektorfénybe került a gyermekvédelem témája Magyarországon. A Belügyminisztérium nemrég soron kívüli ellenőrzést rendelt el az összes intézményben. (Index)
