Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Nemcsak Európa, hanem Amerika is kiakadt Donald Trump NATO-ra tett megjegyzésén

Külföld
2024.02.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Donald Trump a múlt héten arra bátorította az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, hogy tegyen így a honvédelemre nem eleget keltő NATO-tagállamokkal szemben is. 

A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg és több európai NATO-tagállam elítélte a kijelentéseit, míg a demokraták egy új törvényben rögzítenék, hogy az Egyesült Államok elnöke nem akadályozhatja a katonai szövetség működését.

Donald Trump egykori amerikai elnök, republikánus elnökjelölt-aspiráns meglepő kijelentést tett egy múlt heti kampányeseményén Dél-Karolinában. Az Egyesült Államok 45. elnöke ugyanis arról értekezett, hogy ha ismét megválasztanák, akkor TRUMP ELNÖKKÉNT NEM SEGÍTENÉ KI NATO-SZÖVETSÉGESEIT, HA A GDP-JÜK KÉT SZÁZALÉKÁT NEM KÖLTIK HONVÉDELEMRE, SŐT ARRA BÁTORÍTOTTA VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖKÖT, HOGY TÁMADJA MEG EZEKET AZ ORSZÁGOKAT.

Trump szavai felháborodást és aggodalmat váltottak ki a NATO-tagállamokból. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg sietve kijelentette, a NATO továbbra is készen áll arra, hogy minden tagját megvédje, miközben hozzátette, Trump felvetése, miszerint az Egyesült Államok nem védené meg azon országokat, amelyek nem teljesítik a kétszázalékos célkitűzést, „aláássa az egész biztonságunkat”.

Ennél keményebben fogalmazott a Fehér Ház, aminek szóvivője, Andrew Bates közleményben azt írta, „gyilkos rezsimek bátorítása, hogy a legközelebbi szövetségeseinket megtámadják, megdöbbentő és meggondolatlan, ami veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot, a globális stabilitást és a hazai gazdaságunkat”.

Később maga Joe Biden elnök is megosztotta gondolatát Trump kijelentéséről, hozzáfűzve azt, hogy a képviselőházban a republikánus többség leszavazta a szerdai napon azt a törvényjavaslatot, ami Ukrajna mellett többek között Izraelnek és Tajvannak nyújtott volna pénzügyi segítséget 95 milliárd dollár értékben.

Joe Biden sem Trump nyilatkozata, sem a republikánus frakció szavazata kapcsán nem rejtette véka alá a gondolatait: az egykori elnök kapcsán kifejtette, hogy „a történelem során egyetlen másik elnök sem hajolt meg orosz diktátor előtt”, majd gondolatát azzal folytatta, hogy ő sohasem tenne így, mert az „az isten szerelmére! Hülyeség. Szégyenletes. Veszélyes. Nem amerikai”. Míg a republikánus frakcióhoz azt a kérdést szegezte:

Ukrajna vagy Putyin mellé akarsz állni? Amerika vagy Trump mellett fogsz állni?

Ugyanakkor nem kizárólag aggódó és felháborodott kijelentéseket tettek az Atlanti-óceánon innen és túl, hanem terveket is kezdtek kidolgozni arra az esetre, ha Trumpot a novemberi elnökválasztáson megválasztanák, és e javaslatát a gyakorlatba is átültetné.

Kilépni nem léphetne ki, de károkat még így is okozhatna

Az Egyesült Államokban több demokrata szenátor is arról beszélt hétfőn, hogy a kongresszusnak cselekednie kell, és fel kell készülni arra, hogy csökkentsék a károkat, amit Trump az esetleges Fehér Házba való visszatérésével okozni tudna a katonai szövetségben.

Ugyan a szenátus tavaly év végén elfogadott egy törvényt, ami rendkívül megnehezítené, hogy az Egyesült Államok elnöke kiléphessen a NATO-ból – a törvény szerint ez vagy a szenátus kétharmadának támogatása, vagy pedig egy kongresszus által elfogadott törvény után lenne lehetséges –, ugyanakkor, mint arra a demokrata szenátorok felhívták a figyelmet, Trump enélkül is bőven tudná akadályozni a NATO működését.

Egyrészt Trump a kijelentésével továbbra is alááshatja a NATO-ba vetett bizalmat – mint arra egyébként a NATO-főtitkár Stoltenberg is utalt –, másrészt pedig jelentős mértékben megvághatná a NATO költségvetésébe fizetett amerikai hozzájárulás mértékét, amivel egy időben visszavonhatna jelenleg NATO-tagállamokban állomásozó amerikai katonákat. Elnöksége során mindkettőt megpróbálta; előbbire 2019-ben, utóbbira 2020-ban volt példa, ugyanakkor csak a csapatkivonások valósultak meg.

Amennyiben Trump visszatérne a Fehér Házba, akkor a NATO-ban való amerikai részvételt azzal is minimalizálhatná, ha nem nevezne ki amerikai nagykövetet a NATO-ba, vagy ha főparancsnokként úgy döntene, amerikai csapatok nem vennének részt a közös hadgyakorlatokon.

Ugyanakkor a legnagyobb kárt egyértelműen az okozná, HA TRUMP KIJELENTENÉ, HOGY Ő NEM TARTANÁ BE A TAGÁLLAMOK KOLLEKTÍV VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ 5. CIKKELYT.

Ugyan erre a NATO-egyezmény jogilag kötelezné, de mint arra az amerikai Axios felhívta a figyelmet, az egyezmény szövegét lehet kreatívan is értelmezni, ugyanis konkrét lépést nem határoz meg, csak annyit ír, akár fegyveres fellépés is lehet egy válaszcsapás.

Emiatt a demokrata szenátorok a hétfői napon arról beszéltek, új törvényre lenne szükség, amivel jobban körbebástyáznák az Egyesült Államok részvételét a katonai szövetségben, ugyanakkor a republikánus szenátorok úgy látják, a demokraták és az európai szövetségesek által megfogalmazott aggályok túlzóak.

A republikánus Marco Rubio – aki tavaly demokrata szenátortársával együtt nyújtotta be a NATO-ból való kilépést megnehezítő törvényt – úgy fogalmazott, hogy Trump elnökként sem ásta alá vagy tette tönkre a NATO-t, csak egyszerűen másképp fogalmaz, mint más politikusok, amikor tárgyal.

Ennél is jobban bagatellizálta Trump kijelentéseit a texasi John Corbyn, aki úgy fogalmazott:

Mindent komolyan veszek, amit Trump mond, de nem szó szerint.

Ehhez hozzátette, szerinte ezzel Trump csak arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy teljesítsék a mindenkire vonatkozó pénzügyi előírásokat, és olvasata szerint Trump továbbra is megvédené szövetségeseit, mivel a NATO 5. cikkelye erre kötelezi.

Egyébként Trump kritikája annyiból jogos, hogy a NATO legutóbbi, 2022-es adatokat és 2023-as becsléseket közlő dokumentuma szerint a 31 tagállamból mindössze 11 teljesítette a honvédelmi kiadásokkal kapcsolatos előírásokat – igaz, az utóbbi években a tagállamok rendkívül növelték kiadásaikat, bár a költések mediánja így is csak a GDP 1,82 százaléka, szemben az előírt kettővel.

Ismét előkerült az európai stratégiai autonómia

Trump kijelentéseit ugyanakkor nemcsak otthon kommentálták, hanem Európában is. Olaf Scholz német kancellár arról beszélt hétfőn Berlinben Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, hogy senki sem „játszadozhat vagy köthet üzletet” Európa békéjével, illetve szerinte „felelőtlen és veszélyes” a NATO kölcsönös védelmi kötelezettségeinek bárminemű relativizálása.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón Tusk arról beszélt, hogy a világ mindegyik fővárosában tisztelnék az Európai Uniót, ha „nemcsak a civilizáció, a gazdaság, a tudomány” húzóereje lenne, hanem katonailag is erőssé válna. Hétfőn, pár órával korábban Emmanuel Macron francia elnök társaságában a francia irodalomról szerzett tudását bizonyítva azt jelentette ki,

a NATO-ban egy mindenkiért, és mindenki egyért.

A lengyel kormányfő és a francia elnök a közös sajtótájékoztatójukon emellett arról értekeztek, hogy Európának fontos a fegyverkezés és a védelmi képességeinek fejlesztése, függetlenül attól, hogy Trump mit mond.

Ugyanakkor ennél is nagyratörőbb javaslattal állt elő Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnöke. A jobbközép-konzervatív Metsola a brüsszeli ügyekben mindig naprakész Politicónak arról beszélt, EURÓPÁNAK KÉSZEN KELL ÁLLNIA, HOGY ÁTVEGYE A SZABAD VILÁG IRÁNYÍTÁSÁT, HA TRUMP VISSZATÉR.

Az EP-elnök szerint Európának erősnek kell lennie; az Európai Uniónak meg kell erősítenie tagállamainak a védelmi iparát, és praktikusan kell hozzáállnia a korábban Macron által felvetett stratégiai autonómiához.

Metsola ezért amellett érvelt, hogy az Európai Uniónak egyben védelmi unióvá is kell válnia, ami szerinte nem a NATO-val versengene, hanem azt kiegészítené. Az általa felvetett ötlet szerint az EU költségvetéséből több pénzt áldoznának a hadiparra, és tovább erősítenék a közös beszerzéseket.

EZENKÍVÜL PEDIG SAJTÓHÍREK SZERINT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG AZT VIZSGÁLJA, HOGY AZ EP-VÁLASZTÁSOK UTÁN LÉTREHOZZANAK EGY ÚJ, KIZÁRÓLAG A VÉDELMI POLITIKA IPARI VONZATÁVAL FOGLALKOZÓ BIZTOST.

A Politicónak ezt három személy is megerősítette, míg az EB egyik szóvivője arról beszélt, Ursula von der Leyen újraválasztása esetén nagyon pozitívan állna egy ilyen biztosi kinevezéshez – a lap még két potenciális nevet is közölt: Lengyelország régi-új külügyminiszterét, Radoslaw Sikorskit, illetve a NATO főtitkári címére is pályázó észt miniszterelnököt, Kaja Kallast. (Index)

Címlapkép forrása: NBC News
KÜLFÖLD
egyesült államok
NATO
EURÓPAI UNIÓ
DONALD TRUMP
Olaf Scholz
EMMANUEL MACRON
DONALD TUSK
ROBERTA METSOLA
HADERŐFEJLESZTÉS
Kapcsolódó cikkek
Donald Trump bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg a túl keveset fizető NATO-szövetségeseket
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.19. - 09:23
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Fizetési felszólítást kapott a Dunaferr

    Fizetési felszólítást kapott a Dunaferr

  • Fény derült a magyar kormány ezermilliárdos tervére: izgulhat Spanyolország

    Fény derült a magyar kormány ezermilliárdos tervére: izgulhat Spanyolország

  • Leszavazta a Fidesz a gyermekvédelmi alapítvány támogatását

    Leszavazta a Fidesz a gyermekvédelmi alapítvány támogatását

  • Éhségsztrájkba kezd Bakács Tibor a Parlament előtt a végrehajtók miatt

    Éhségsztrájkba kezd Bakács Tibor a Parlament előtt a végrehajtók miatt

  • Radikálisan növelte a bizonytalanok számát a kegyelmi-ügy

    Radikálisan növelte a bizonytalanok számát a kegyelmi-ügy

  • Tiszaföldváron pedofilügyben tett feljelentést a DK, a kocsmai verekedés miatt távozó fideszes alpolgármester cáfol és jogi lépéseket tesz

    Tiszaföldváron pedofilügyben tett feljelentést a DK, a kocsmai verekedés miatt távozó fideszes alpolgármester cáfol és jogi lépéseket tesz

  • Fenntartóváltás után fizetőssé tennének egy budapesti állami iskolát, a 100-150 ezres tandíj miatt kitört a felháborodás

    Fenntartóváltás után fizetőssé tennének egy budapesti állami iskolát, a 100-150 ezres tandíj miatt kitört a felháborodás

  • Sulyok Tamásnak köze lehetett a szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizálásához

    Sulyok Tamásnak köze lehetett a szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizálásához

  • Indul a patikamutyi? Egyetlen szereplőé lenne a 200 milliárdos kórházi gyógyszerbeszerzés

    Indul a patikamutyi? Egyetlen szereplőé lenne a 200 milliárdos kórházi gyógyszerbeszerzés

  • A diákszervezetek Magyar Pétert is várják a március 15-ei tüntetésükre

    A diákszervezetek Magyar Pétert is várják a március 15-ei tüntetésükre

  • Orbán Viktor ezekkel a lépésekkel zárná le végleg a kegyelmi ügyet

    Orbán Viktor ezekkel a lépésekkel zárná le végleg a kegyelmi ügyet

  • A méhészek Nagy István agrárminiszter korábbi munkaadóját sejtik az ukrán méz importtilalmának eltörlése mögött

    A méhészek Nagy István agrárminiszter korábbi munkaadóját sejtik az ukrán méz importtilalmának eltörlése mögött

  • Izgalmasan és gyorsan alakult a magyar belpolitika utolsó egy hónapja

    Izgalmasan és gyorsan alakult a magyar belpolitika utolsó egy hónapja

  • Eljárást indított az EU csalás elleni hivatala a Budapest Airportnak nyújtott 200 millió eurós hitel miatt

    Eljárást indított az EU csalás elleni hivatala a Budapest Airportnak nyújtott 200 millió eurós hitel miatt

  • Milyen munkakörökben nem dolgozhatnak vendégmunkások?

    Milyen munkakörökben nem dolgozhatnak vendégmunkások?

  • A Fidesz elengedte Balog Zoltán kezét, most már önmagáért lobbizik

    A Fidesz elengedte Balog Zoltán kezét, most már önmagáért lobbizik

  • Készenlétben tarthatjuk az esernyőt

    Készenlétben tarthatjuk az esernyőt

  • Karsai: Az új államfő apja náci szimpatizáns volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata

    Karsai: Az új államfő apja náci szimpatizáns volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata

  • A lengyelek hozzáférhetnek 137 milliárd eurónyi, eddig blokkolt uniós forráshoz

    A lengyelek hozzáférhetnek 137 milliárd eurónyi, eddig blokkolt uniós forráshoz

  • Magyar Péter mindenkit Budapestre hív március 15-ére

    Magyar Péter mindenkit Budapestre hív március 15-ére

  • Lázár János cáfolta Magyar Péter állítását

    Lázár János cáfolta Magyar Péter állítását

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element