De végül is nem számít, és már papír is van erről
Elutasította a bíróság a Magyar-Varga hangfelvétel ügyében folytatott ügyészségi nyomozás megszüntetése elleni felülbírálati indítványt, de indoklásában tett néhány érdekes megállapítást. Például azt, hogy mégsem zárható ki, hogy valaki, akár Rogán Antal figyelmeztethette Völner Pált arra, hogy titokban már megfigyelik.
Elutasította Magyar Péterék felülvizsgálati indítványát a Völner-Schadl-ügyben a bíróság, így érvényben marad az ügyészség nyomozást megszüntető határozata, amely a Tisza Párt elnöke által az ő és a volt felesége, az akkori igazságügyi miniszter Varga Judit közti rögzített beszélgetés hangfelvételén elhangzott súlyos állításokat értékelte.
A fenti, egy bennfentestől, az igazságügyi minisztertől érkező, vádaknak is beillő állításokat vizsgálta tehát csaknem 3 hónapon át az ügyészség, hogy kiderítse, történt-e bűncselekmény. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség végül június 20-án gyanúsítás és vádemelési javaslat nélkül zárta le az ügyet, mire Magyar akkor úgy reagált, hogy ez csak “izzadságszagú magyarázkodás”.
Az ügyészség állítása szerint “átfogó, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálat után szüntette meg a volt igazságügyi miniszter magánbeszélgetését tartalmazó hangfelvétellel kapcsolatos nyomozást”. Ez ellen a feljelentő nem fellebbezett, de mint arra a HVG annak idején utalt is, bárki számára nyitva állt még ezután a felülvizsgálati indítvány beadása, Magyar pedig élt ezzel – nem ő volt ugyanis a feljelentő.
A felülvizsgálati indítványt elbíráló Budai Központi Kerületi Bíróság november 11-én hozta meg a végzését, és abban elutasította a Magyarék indítványát. A 30 oldalas, anonimizált határozat szerint a bíróság “a nyomozó ügyészség határozatát megalapozottnak és törvényesnek találta, logikai hibákat nem vétett, a jogszabályokat helyesen alkalmazta és jelölte meg, indokolása a rendelkező résszel összhangban áll, ezért a bíróság a felülbírálati indítványt elutasította”. Hozzátették:
a hangfelvétel nyilvánosságra hozott része csak annyit bizonyít, hogy egy magánbeszélgetésben két ember között feltételezéseken alapuló állítások, ténylegesen általuk sem ismert körülményekből levont téves következtetések hangzanak el, és ezek utóbb, a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valótlannak, tévesnek bizonyultak.
Vagyis a felülvizsgálati döntés nem változtatott semmin, a bíróság nem utasította új eljárásra a nyomozó hatóságot. Például azért sem, mert – mint a határozatból kiderül –, “az eljárás során nem volt ok kétségbe
vonni” Varga Judit “szavahihetőségét”. A bíróság szerint az, hogy ezt Magyar – aki a nyomozásban tanú volt – “ezt vitatja”, még nem teszi valóssá az általa állítottakat, és valótlanná a Varga által elmondottakat. A bírósági végzés megállapítja, hogy Magyar a felülvizsgálati indítványban
lényegében hamis tanúzással vádolja a volt minisztert, ráadásul úgy, hogy a válásuk körülménye a közvélemény előtt is széles körben ismert volt.
Csakhogy a 30 oldalas, anonimizált indoklás tartalmaz azért érdekes részleteket. Főleg arra vonatkozóan, ami a Magyar Péter által készített hangfelvételen utalás szintjén kiolvasható Varga Judit szavaiból, miszerint valaki – magas szintről, akár a Karmelitából – figyelmeztethette Völner Pál igazságügyi államtitkárt arra, hogy a végrehajtói kar elnöke, Schadl György elleni nyomozás során ő is képbe került, sőt: titkosszolgálati módszerekkel már őt is megfigyelik, nyomoznak ellene.
Természetesen a nyomozás során az ügyészség ezt az állítást is vizsgálta és arra jutott, hogyVölner Pált azért nem figyelmeztethették 2021 tavaszán, mert vele szemben akkor nem folyt büntetőeljárás, őt nem hallgatták le, szerepe az ügyben még nem merült fel, lehallgatása 2021. november 3-án kezdődött. Ekkor már erről a tényről tudott a bíróság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a titkosszolgálat is. A nyomozás során bizonyítékok hiányában
nem volt tisztázható, hogy Völner kapott-e információt az ellene folyó nyomozásról, emiatt ezt a nyomozást a nyomozó ügyészség bizonyítottság hiányában szüntette meg.
Csakhogy a felülbírálati indítvány nyomán a bíróság arra jutott, hogy ezt a kérdéskört nem tárta fel kellő alapossággal a nyomozó ügyészség – igaz, ez sem volt elég ahhoz, hogy új nyomozást indítsanak. Pedig ez nagyon is számít, mivel fontos kérdés, hogy Völner kapott-e figyelmeztetést az ellene folyó eljárásról közvetlenül Schadl november 5-i őrizetbe vétele előtt. Tény, hogy Völner két nappal korábban, november 3-án az Országos Bírói Tanács ülésén vett részt, ahonnan idő előtt, váratlanul távozott, majd a Schadllal aznap délutánra megbeszélt találkozóra sem ment el és nem vette fel neki a telefont.
A bíróság arra jutott, hogy Völner Pál “jogellenes figyelmeztetésére” két időpontban is sor kerülhetett, 2021. november 2-án, vagy 3-án.
A bírósági indoklás rögzíti, hogy bár Rogán Antal miniszter tanúkénti kihallgatása – arra tekintettel, hogy az indítványozó állításai szerint valamennyi vizsgált bűncselekmény elkövetésében részt vehetett –, alapvető jelentőséggel bírt, az ügyészség általi kihallgatása “ezen tényállási pont vonatkozásában nem volt kellőképpen részletes”.
Rogán az ügyészségen tett tanúvallomásában azt állította, hogy szerdánként voltak a miniszterhelyetteseket érintő összevont értekezletek, de Rogán 2021. november 2-án este hívta fel telefonon Völnert, hogy jelenjen meg a Karmelitában, vagyis találkozójuk nem szerdai napra esett és nem felelt meg a szokásos gyakorlatnak.
Ám a kihallgatása során azonban ezt az információt nem tárták a miniszter elé
– rögzíti a bírósági indoklás –, pedig “jelentősége lett volna, hogy miért hívta fel telefonon, és a Karmelitában Völner kivel találkozott. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszter-helyettes megfigyelésénél nemcsak annak november 3-i reggeli kezdő időpontja lehet lényeges, hanem az is, hogy előző nap már többen tudhattak erről, és Völnert már november 2-án figyelmeztethették.
Völner Pál rejtett figyelését ugyanis 2021. november 3. napján 9:00 órától kezdődően rendelték el, és a nyomozó ügyészség az akkori államtitkár mozgását, magatartását, az általa folytatott kommunikációt elemezve – most a bírósággal egyezően – eredetileg is arra jutott, hogy ebben az időben is történhetett a figyelmeztetés. Erre utal – írják –, Völner november 3-i magatartása, amikor az éppen Schadl-lel megbeszélt “találkozót le sem mondva, a Tanács üléséről az őt érintő napirendi pont előtt eltávozott”.
Magyar Péter: “Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet.”
A felülbírálati indítvány elutasítására közben Magyar Péter is reagált,. A Tisza Párt elnökének közleménye szerint “a Schadl-Völner-Rogán ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította a 30 oldalas felülvizsgálati indítványomat, amelyben hosszan soroltam a Polt Péter féle ügyészség által az eljárás során elkövetett szabálytalanságokat”. Úgy folytatta:
Sajnos 2024-ben Magyarországon sem az ügyészségnek sem az elvileg még független bíróságnak nem elég egy valódi büntetőeljárás lefolytatásához, hogy Orbán Viktor igazságügyi minisztere világosan elmondta, hogy Rogán Antal és az eljáró nyomozók milyen bűncselekményeket követtek el.
A pártelnök közleménye szerint “szomorú, hogy idejutottunk, de szerencsére 2026-tól mind az ügyészségnek, mind a bíróságoknak független vezetői lesznek, akiket az ügyészek és a bírók fognak maguk közül jelölni. És mivel bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket, ezért szerencsére az elévülés még messze van.” Végül Bacsó Péter kultfilmjéből, a Tanúból vett idézettel zárta a közleményt: “Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet.” (hvg.hu)
A teljes, 30 oldalas indoklás, amellyel a bíróság elutasította Magyarék felülbírálati indítványát itt olvasható.
