Simán megcáfolták Gulyás Gergelyt, egyikük sem fogadnak el jelölést.
Bár a nyár elején hatályba lépett igazságügyi törvénycsomag erre módot adna, az Országos Bírói Tanács (OBT) jelenlegi tagjai nem kívánnak élni az újraválaszthatóság lehetőségével, azaz nem fogadnak el jelölést az OBT most induló választási folyamata során.
Minderről a 15 fős tanács 14 választott tagja közös nyilatkozatot adott ki. A 15 bíróból álló OBT 14 tagját a bírák maguk közül választják egy több hónapos procedúra során, a fennmaradó egy helyre a Kúria mindenkori elnökét – jelenleg Varga Zs. Andrást – delegálja a törvény. Az újraválasztásról való lemondással egyúttal cáfolták Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki egy júliusi kormányinfón arra utalt, hogy az OBT néhány tagja azért „jelentette fel” az Orbán-kormányt Brüsszelben, hogy személyre szabott jogalkotással érjék el ismételt OBT-tagságukat.
Az Európai Bizottság (EB) elvárásainak megfelelő, a kohéziós és a helyreállítási alapok euró-milliárdjaihoz való hozzáférés legfontosabb előfeltételének tekinthető, tavasszal elfogadott igazságügyi csomag – némi meglepetésre – jelentősen kibővítette az OBT és ezzel a bírói önigazgatás jogköreit. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökét is felügyelő testület önálló jogi személlyé vált, saját költségvetést és egyetértési jogot kapott az OBH és a Kúria elnöki posztjára jelölt személyek kiválasztásában. A jogszabály ugyanakkor egyszeri kivételként, a mostani OBT-választásra lehetővé tette a bírói tanács jelenlegi tagjainak újraválasztását. A mai OBT-tagok hatéves mandátuma ugyanis 2024 januárjában lejár, s épp szeptemberben az úgynevezett küldöttválasztó összbírói értekezletek összehívásával megkezdődik az új összetételű OBT választási folyamata.
A 2018-ban alakult OBT a jogállamiság egyik utolsó bástyájának számított; jórészt a tanács tevékenységének köszönhető, hogy az OBH korábbi elnöke, Handó Tünde mandátumának lejárta előtt távozott posztjáról. Az OBT rendre kifogásolta a bírósági vezetői pályázatok elbírálásának gyakorlatát, és nem támogatta Varga Zs. András Kúria-elnökké való jelölését sem. Mostani nyilatkozatukban felhívják a figyelmet: „Az OBT sosem kezdeményezte vagy szorgalmazta azt, hogy tagjai újraválaszthatók legyenek, hiszen tevékenysége során nem egyéni érdekeket képviselt, hanem az OBT mint testület szerepét és státuszát kívánta a jövőre nézve erősíteni”. Felidézik azt is, hogy Varga Zs. Andrást éppen azért nem támogatták, mert jelölését két, személyre szabott törvénymódosításnak köszönhette. Márpedig „a személyre szabott jogalkotás akkor sem fogadható el számunkra, ha annak mi volnánk a kedvezményezettjei” – írta az OBT 14 választott tagja.
Épp erre hivatkozva neveztea Népszavának a jogállamisági értékek melletti példaértékű kiállásnak a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a 14 OBT-tag közleményét. Farkas Erika szerint a nyilatkozat megmutatta, hogy a jogszabályi környezet ellenére is van személyes döntési lehetőség, mozgástér arra, hogy a jogállami elvek érvényesüljenek. Szerinte éles határvonal húzható meg a 14 választott tag és Varga Zs. András között, hiszen az utóbbi hezitálás nélkül elfogadta jelölését a Kúria elnöki posztjára, annak ellenére, hogy erre csak személyre szabott jogalkotással nyílt lehetősége. (Varga Zs. jelölését és megválasztást annak köszönheti, hogy a kormánypártok lehetővé tették az alkotmánybírók, így az ő kúriai bíróvá való kinevezését, ráadásul minden bírói gyakorlat nélkül.)
A lap azon kérdésére, hogy az újraválasztásról való lemondás nem azt jelzi-e előre, hogy az új OBT a mainál kevésbé kormány- és rendszerkritikus összetételű lesz, Farkas Erika nem kívánt találgatni.
Azt mondta: adjunk esélyt a 3000 magyar bírónak az OBT tagjainak kiválasztásában. Hozzátette azonban, hogy egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy vannak befolyásolási kísérletek az új OBT tagjainak választásában.
Megírtuk, bírósági információk szerint már megkezdődött a lehetséges OBT-tagok kiválasztása, „puhítása”. A kormánypártok számára sem mindegy, hogy olyan tagjai lesznek-e az új tanácsnak, akik képesek is élni az OBT kibővült jogosítványaival, s adott esetben a bírósági vezetéssel is konfliktusokat vállalnak, vagy pedig az OBH-hoz és a hatalomhoz lojális összetételű testületet választanak maguk közül a bírók. (Népszava)
