Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Nem is ment 10 százalék alá az infláció?

Gazdaság
2023.12.05.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A kormánypropagandát segítette a KSH módszertanváltása 

Több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció, pontosabban a mutató 9,9 százalékra való csökkenését kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – vitatott - módszertanának tudják be. Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lenne. Ezt elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vezette le egy cikkében. Hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke. Számítása szerint 11 százalékon ragadt volna az infláció októberben, ha KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe a fogyasztásban.

A gondot még mindig rezsicsökkentés csökkentése okozza. Mint ismert, a kormány tavaly augusztusban jelentősen megemelte a földgáz és az villamos energia fogyasztói árát, bevezetve két kategóriát az energiafogyasztás elszámolásánál: az átlagfogyasztás alatt támogatott, azaz „rezsicsökkentett” árat számolnak, míg az átlagfogyasztás felett egy másik, teljesen fiktív piaci áron vásárolhatta a lakosság a villamos energiát és a földgázt. Így a két energiatermékre két-két árat vett figyelembe a KSH, a különbség mind a mai napig a földgáz esetében hétszeres, míg a villamos energia esetében a kétszeres.

Az elmúlt egy évben lakosság igyekezett az energiafogyasztását a rezsicsökkentett részbe szorítani, emiatt jelentősen esett az enargiafelhasználás is. Egyre többen kerültek át a rezsicsökkentett kategóriába, amit a KSH árcsökkentésként számolt el, holott az árak nem, csak a fogyasztás mérséklődött – mondta lapunknak Katona Tamás.

Mellár Tamás a Hirklikk.hu-n megjelent cikkben levezette, hogy októberben a KSH számítása szerint a energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Valójában a gázárak esetében a KSH módszertani döntése szerint két termékről van szó: egyfelől a "lakossági piaci áras" termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen csökkent, számszerűen 30 százalékkal, míg a rezsitámogatott árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent. Mellár szerint, ha a KSH két külön terméknek vette volna figyelembe a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani azt, hanem valahol 11-12 százalék körül lett volna.

A módszertani problémát  lapunk számára Katona Tamás világította meg. A Szegedi Tudományegyetem statisztikai tanszékének professzora elmondta: a KSH tavaly választott módszertana szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe. Az árindex számításának lényege az általánosan alkalmazott módszertan szerint az, hogy a bázisidőszaki vagy a tárgyidőszaki fogyasztás alapján rögzített súlyokat változatlannak tekintjük, ugyanígy a volumenindex számításnál az árakat tekintjük változatlannak. Ha mindkét tényezőt, azaz az árakat és a fogyasztott mennyiséget az aktuális időszak adatainak megfelelően vesszük figyelembe akkor az úgynevezett értékindexet kapjuk. A KSH a vezetékes gáz és az elektromos energia esetében ezt az utóbbi számítást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy amikor a hivatal meghatározza a 988 termék és szolgáltatás árváltozásának megfigyelése alapján a fogyasztói árindexet, akkor ez valójában úgy történik, hogy 986 reprezentáns árindexét és 2 termék értékindexét egybegyúrják. Katona Tamás szerint ennek jelentős hatása van az árindexre: a KSH közlése szerint a vezetékes gáz ára a múlt év októberéhez képest 33,5 százalékkal, míg az áramé 3,4 százalékkal csökkent; és mivel a gáz súlya a fogyasztásban 3 százalék, az elektromos energiáé 2,5 százalék,

ezért az októberi infláció a hivatalosan közöltnél 1,1 százalékponttal lehetett magasabb 

- mondta Katona Tamás.

Hasonló számszerű megállapításra jutott Róna Péter közgazdász is, aki szerint az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a régi módszertannal számolva. A KSH a fogyasztás mérséklődését árcsökkenésnek tekintette, ami a módszertani változásnak volt köszönhető, amelynek leírása és magyarázata már tavalyi bevezetésekor is több kérdést vetett fel, s ezek azóta is rendezetlenek - tette hozzá a közgazdász. Róna Péter szerint a KSH elmúlt években hozott módszertani döntései felkeltették az Eurostat figyelmét is, és tudomása szerint az vizsgálja a kérdést. A közgazdász emlékeztet rá, hogy nem azzal van gond, ha egy statisztikai hatóság megváltoztatja egy számítási módszertanát, ez bevett gyakorlat, ám ennek is van koreográfiája. Az egyik ilyen, hogy év közben nem változtatnak a szabályokon, hiszen ellenkező esetben megszűnik az összehasonlíthatóság. Az is elvárás, hogy ezeket a változásokat előre jelzik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikálja a novemberi inflációs adatot, amit az októberi 9,9 százalék után még alacsonyabbra várnak az elemzők.

 

Sok hűhó egy kommunikációs célért

Az egyszámjegyű – vagyis 10 százalékpont alatti, 12 hónapra visszatekintő - infláció a kormány számára volt fontos kommunikációs cél, ennek elérése közgazdasági szempontból lényegtelen, ráadásul a 9,9 százalékos érték, mind a hazai inflációtörténetben, pláne uniós összehasonlításban rendkívül magas. A kormány az elmúlt hetekben több közleményben is úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – szerintük - elbukott az infláció elleni küzdelemben, ezért ezt a kormány saját kezébe vette, és meg is lett az eredménye, hisz a pénzromlás 10 százalék alá csökkent. Ezzel szemben továbbra is az MNB első számú – jegybanktörvényben megszabott – feladata az árstabilitás elérése, illetve fenntartása. Az MNB számára továbbra is három százalékpontos 12 havi infláció elérése a cél, ekkora inflációt tekintenek az árstabilitás minimális jelének. 

(Népszava)

Címlapkép forrása: vg.hu
ksh
infláció
KATONA TAMÁS
RÓNA PÉTER
központi statisztikai hivatal
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.12.05. - 06:30
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

    Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

  • Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

    Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

  • Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

    Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

  • Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

    Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

  • Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

    Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

  • Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

    Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

  • Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

    Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

  • Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

    Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

  • Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

    Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

  • Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

    Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

  • Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

    Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

  • Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

    Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

  • A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

    A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

  • Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

    Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

  • A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

    A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

  • Meghalt Gát György filmrendező

    Meghalt Gát György filmrendező

  • Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

    Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

  • Több napsütés, kevesebb csapadék

    Több napsütés, kevesebb csapadék

  • Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

    Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

  • Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

    Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

  • Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

    Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element