Egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
Egy az Átlátszó birtokába került, az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.
Nem köteles kiadni az Országos Atomenergia Hivatal azokat a vizsgálati anyagokat, amelyek alapján engedélyt adott a Paks II munkagödör további mélyítésére a bíróság jogerős ítélete szerint. Az egy évig húzódó per során a Fővárosi Törvényszék végül elfogadta azt az érvet, hogy a kért adatok kiadása nemzetbiztonsági érdekeket sértene. A bírói döntés 925 ezer forintjába kerül az Átlátszónak – ennyi perköltséget kell kifizetnie az Átlátszónak az OAH-nak.
Korábban szakértők komoly kétségeket fogalmaztak meg a tekintetben, hogy a telephely alatt húzódó geológiai törésvonal miatt egyáltalán alkalmas és biztonságos-e a helyszín egy atomerőmű építésére. Ezért szerettük volna megtudni az engedélyezéshez beadott dokumentációból, hogy végeztek-e újabb földtani vizsgálatokat a törésvonallal kapcsolatban, mielőtt – újabb milliárdokból – tovább mélyítené a gödröt a Roszatom.
Érvényes létesítési engedély híján Paks II építése egészen decemberig nem kezdődhetett meg hivatalosan. De a munkálatok mégis folytak, mivel a Roszatom évekkel ezelőtt átnyomta az OAH-on, a magyar államapparátuson valamint Brüsszelen, hogy „saját kockázatára” létesítési engedély nélkül is elkezdhesse a talajelőkészítést. A Direkt36 írta meg részletesen, hogyan sikerült áterőltetni a korábban nem létező megoldást, ami valójában csak a projektet siettető Roszatomnak volt jó.
Az így kilobbizott megoldással az a faramuci helyzet állt elő, hogy az OAH úgy engedélyezte az egyes talajelőkészítési részfeladatokat, hogy valójában az egész projekt építését még nem engedélyezte. Így volt ez azzal az engedéllyel is, amelynek háttéranyagaiért pereltek az OAH-t.
A per során a kikért dokumentumok körét a Földtani Szakvéleményre és a független műszaki szakértői véleményekre szűkítették. Nyitottak voltak peren kívüli egyezségre is, és beleegyeztek, hogy az OAH kitakarja a dokumentumokból az érzékeny műszaki és személyes adatokat. Azonban a dokumentumokat úgy kapták meg, hogy a 8 oldalnyi effektív tartalommal bíró Földtani Szakvélemény csaknem minden mondatát kitörölték, a mellékletek helyén pedig teljesen üres oldalak szerepeltek. Ezzel az OAH elismerte, hogy a kért adatok közérdekű adatok, az érdemi információkat azonban mégsem tették megismerhetővé.
Így nagyjából a következőket tudtuk meg a cenzúrázott Földtani Szakvéleményből (PDF):
- a Paks II telephely Pakson van, Tolna megyében,
- Budapesttől nagyjából 118 kilométerre, déli irányban,
- az Alföldön,
- amely egy futóhomokkal és lösszel fedett hordalékkúp-síkság,
- a talaj pedig elsősorban szürkéssárga vagy szürke színű.
A cenzúrázott dokumentumok átadását nem fogadták el teljesítésnek, ezért a peren kívüli egyezség nem jött létre.
