Továbbra is magas az államháztartási hiány. A kormány ezért a lakosságot vásárlásra ösztönzi, a befektetési alapoknak pedig konkrét szabályokat is előír.
A Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint az államháztartás központi alrendszere június végén 2 896 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a költségvetés 2 908,3 milliárdos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 90,4 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 78,1 milliárd forintos hiányt mutattak. A magyar kormány többek között az állampapír vásárlásra történő buzdítással próbálja csökkenteni a költségvetési hiányt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusában 20,1 százalékos inflációt mért, ami azt is jelenti, hogy tavaly szeptember óta, azaz tíz hónapja folyamatosan húsz százalék felett van az áremelkedés üteme. Az infláció pedig a befektetésekre is jelentős hatást gyakorol, hiszen ha valaki nem fekteti be a megtakarítását jó helyen, akkor a pénze könnyen veszíthet az értékéből. Az infláció vezethet magas költségvetési hiányhoz, vagy megszorításhoz és recesszióhoz, a kettő egyszerre nem túl gyakran fordul elő. Most azonban ez a helyzet. A GKI Gazdaságkutató Intézet az év második felében is kétszámjegyű inflációval számol, amely gazdasági recessziót, forintgyengülést és csökkenő reálbéreket eredményez, közben pedig a költségvetési hiány elég magas.
A rövid lejáratú magyar állampapírok piacán érdekes folyamatok látszanak. Ez pedig annak köszönhető, hogy a kormány biztos, ami biztos alapon nemcsak kiszabta a szochót szinte mindenre, ami nem állampapír, hanem arra kötelezte a befektetési alapokban megtakarítókat, hogy a jövő hónaptól az eddiginél több állampapírt tartalmazzon a portfóliójuk. Egészen pontosan a kötvény-, és részvényalapok, valamint a vegyes alapok portfóliójában 60 százalékának értékpapírnak kell lennie. Ez pedig tovább csökkentette a befektetések hozamát, amelyek így több alapkezelőnél is a januári mélypontok alá estek vissza.
Van azonban egy szabály, ami már július 1-től érvényes, mely szerint a pénzügyi alapoknak a likvid (tehát rövid idő alatt könnyen pénzzé tehető) eszközeiknek a 20 százalékát diszkont kincstárjegyben (dkj) kénytelenek tartani. Ez okozza a nagyobb gondot.
Sorra jönnek a félresikerült aukciók
A diszkont kincstárjegyek vásárlására kötelezett befektetési alapok leszorították a rövid lejáratú kincstárjegyek hozamát, az elmúlt körülbelül egy hónapban 250-350 bázisponttal esett vissza. A másik célkitűzése volt a kormánynak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, hogy az alapok bevonása a hazai intézményi befektetői kört erősíteni fogja, ez eddig nem valósult meg, sőt!
Ahogy az az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatain is látszik, az elfogadott ajánlatok lényegesen elmaradnak a beérkezett ajánlatok számától. Februárban még csak a beérkezett ajánlatok felét fogadták el, a következő két hónapban azonban ez az arány egy kicsit javult, júniusban azonban ismét lejtmenetnek indult az elfogadott ügyletek száma. A júliusi részadatok eddig kedvezőbbnek tűnnek, ugyanis 60 százalék az elfogadottak aránya az összes ajánlat közül, mennyiségben azonban elmarad a korábbi hónapokat figyelve. Ennek valószínűleg az oka, hogy az alapkezelők már júniusban, az új szabály kihirdetését követően felvásárolták a nyárra előírt mennyiséget.
A dkj iránti csökkenő kereslet pedig a piacra további negatív hatásokat gyakorol, hiszen a befektetők nem szeretnének olyan állampapírból vásárolni, amelyre a többiek sem ugranak. Ráadásul a külföldi kincstárjegyvásárlók száma is visszaesést mutat az elmúlt néhány hónapban.
A lakosság közben nem tud félretenni
A Blochamps Capital kutatásából kiderült, hogy az embereknek csekély rétege tudott félretenni idén,
- a 18-64 év közötti korosztálynak mindössze 3 százaléka rendelkezik 5 milliónál nagyobb megtakarítással,
- a falusi háztartások több mint fele teljesen feléli a jövedelmét, ráadásul akinek mégis sikerül valamennyit megspórolni, azoknak a 45 százaléka készpénzben tartja ezt az összeget,
- a budapestiek 44 százaléka nem tud félretenni a havi fizetésből, ráadásul a megtakarítóknak a 26 százaléka itt is a párnacihában őrzi megtakarítását.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett tanulmányából pedig az derült ki, hogy azok, akik nem keresnek havi 200 ezer forintot sem, szinte semmit nem tudnak félretenni, csak minden harmadik embernek volt megtakarítása ebben a jövedelmi csoportban. A 200-500 ezer forint között keresők körülbelül felének van félretett pénze, efölött a bér növekedésével arányosan nő a megtakarítási képesség. (napi.hu)
