Az oroszok rátettek még egy lapáttal '56-ra
A modern Oroszország a magyar nép történelmi emlékezetét változatlanul tiszteletben tartja, és elismeri, hogy közös történelmünkben bonyolult kérdések vannak, amelyek közé az 1956-os események joggal tartoznak − áll az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége közösségi médiában megjelent bejegyzésében.
Mint írják, Borisz Jelcin elnök még 1992 novemberében, budapesti látogatása során először szólalt meg nyilvánosan ebben a kérdésben. Akkor szimbolikus gesztusként átadta a magyar félnek az akkori eseményekről szóló levéltári dokumentumokat, és elismerte, hogy a szovjet vezetés cselekedetei hibásak voltak. Később, 2006-ban Vlagyimir Putyin elnök a magyar vezetőséggel Budapesten folytatott megbeszélései során megjegyezte, hogy a múlt minden problémája ellenére, amelyhez kétségtelenül hozzátartozik 1956-os év is, a jövőre kell gondolni és fejleszteni kell a kétoldalú együttműködést.
Nemrég, a Keleti Gazdasági Fórum ez év szeptember 12-i plenáris ülésén Putyin elnök a moderátor kérdésére válaszolva megerősítette, hogy Oroszország már régóta elismerte, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt.
A külpolitika területén nem lehet olyasmit tenni, ami nyilvánvalóan ellentmondásban van más nemzetek érdekeivel. Hangsúlyozta ráadásul, hogy a nyugati országok és az USA most éppen ezt teszik, nyomást gyakorolva a szövetségeseikre − írják.
Később, idén október 5-én, a Valdaj vitafórum plenáris ülésén Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a múlt század közepén számos nyugati ország szította a Magyarországon is előforduló problémákat. Ezek többek között az akkori magyar vezetés hibáihoz kapcsolódtak. Ráadásul külföldön képeztek ki militánsokat, akiket Magyarországra szállítottak. Az elnök szerint azonban nehéz ezeket az eseményeket színes forradalomnak nevezni, mert az országon belül volt alapja a komoly tiltakozásnak. Ez egy nyilvánvaló dolog. Az orosz államfő szólított fel, hogy a mai megfogalmazásokat ne tegyük át az akkori időkre.
Valójában helytelen lenne a múlt eseményeit a mai szemszögből, az akkori történelmi kontextuson kívül kommentálni. Továbbá elfogadhatatlan, amikor ezeket az eseményeket annak érdekében használják ki, hogy a jelenlegi események realitásaiból politikai előnyt húzzanak.
Politikai szempontból ez a téma az orosz fél számára le van zárva, amit Vlagyimir Putyin elnök fent említett nyilatkozatai ismét megerősítettek.
Ami az 1956-os felkelés történelmi kontextusban történő értékelését illeti, mindig is azt támogattuk és támogatjuk, hogy azt történészek végezzék el szakmai szinten. Erre a célra létezik egy megfelelő kétoldalú bizottság, amely munkáját szükség esetén újra lehetne indítani. Egy ilyen szakmai és felelősségteljes beszélgetés többek között lehetővé tenné, hogy kizárjuk a történelem opportunista átírásának lehetőségét, a kellemetlen tények kitörlését és az aktív résztvevők szerepének elhallgatását. Ezekben a kérdésekben alapvetően fontos, hogy a történelmi tényekre, a levéltári anyagokra és a kortársak tanúságaira támaszkodjunk − fejezték be a posztot.
Augusztusban írtunk róla, hogy egy új orosz tankönyv szerint „a magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták, a Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában”.
A ledöntött Sztálin-szobor fotójával illusztrált orosz tankönyv fasiszta lázadásnak állítja be 1956-ot, és hibának nevezi a szovjetek 1990-es kivonulását Magyarországról.
A hírre nem sokkal később a budapesti orosz nagykövetség is reagált. Mint írták,
a velünk szemben megfogalmazott kritika sajnos egy olyan magyar hírportál közlésén alapul, amely – talán szándékosan, talán tudatlanságból – információforrásként és politikai kísérő narratívaként a lettországi székhelyű Meduza internetes kiadványt használta fel, amely oroszellenes hamis hírek gyártására és terjesztésére szakosodott, amiért Oroszországban méltán minősül külföldi ügynöknek.
Október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt az ügyben, a Valdaj klub plenáris ülésén elmondta, hogy
Véleményem szerint nehezen nevezhetjük ezt tisztán színes forradalomnak, mert az országon belüli tiltakozások komoly belső problémákon alapultak. Ez szerintem egy nyilvánvaló dolog.
Putyin azonban hozzátette, a tankönyvnek ezen részét nem olvasta, ahogy a csapatkivonásról szólót sem, ám hangsúlyozta, történelmi tényekről van szó. „Akkor, 1956-ban sok nyugati ország szította a fennálló problémákat, beleértve az akkori magyar vezetés hibáit is, valamint külföldön kiképzett militánsokat, akiket aztán Magyarországra juttattak” – magyarázta. Az orosz elnök ugyanakkor rámutatott, aligha kellene a mai politikai terminusokat átültetni a múlt század közepébe.
A csapatkivonások kapcsán pedig úgy fogalmazott:
Mély meggyőződésem, semmi értelme katonai erőt alkalmazni egy ország vagy egy nép belső törekvéseinek elfojtására, hogy – a vezetés (szerk.) – elérje azokat a célokat, amelyeket ő maga tart prioritásuknak. Ez egyaránt vonatkozik az európai országokra, valamint a kelet-európai országokra is. Semmi értelme sem volt azokon a területeken csapatokat állomásoztatni, ahol azt az adott országok lakosai nem akarták
– szögezte le. (magyarnemzet.hu)
