Az éjszakai mesterséges fények az élővilág jelentős részére negatív hatással vannak, és az embert se kímélik. Ezzel együtt nem nagyon szabályozzák a fényszennyezést.
Az akkumulátorgyárak számos környezeti és biztonsági kockázattal járnak, magas a víz- és energiahasználatuk, zaj-, víz- és levegőszennyezők lehetnek a mérgező anyagok kibocsátásával. A Másfélfok most egy kevéssé fókuszban fényszennyező hatásukra hívta fel a figyelmet cikkében, amelyet Éltető Andre, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatója jegyez.
Az éjszakai mesterséges fények a vonuló madaraktól a beporzókon át a vízi ökoszisztémákig az élővilág jelentős részére negatív hatással vannak, de az embert se kímélik. Az éjszakai beszivárgó fények módosítják a melatonintermelést, és befolyásolják testünk természetes (cirkadián) ritmusát. Eközben a világ népességének nyolcvan százaléka éjszaka világított égbolt (skyglow) alatt él, míg globálisan a mesterséges világítás mértéke évente 6 százalékkal növekszik és az áramfogyasztás 20 százalékáért felelős. A városok, parkolók, utcák mellett az ipari parkok is fényszennyezés forrásai. Az akkumulátorgyárak egyre nagyobb száma és mérete indokolja, hogy külön is foglalkozzunk a fényszennyezésükkel.
Jelenleg nincs átfogó, az egész EU-ra kiterjedő jogszabály a fényszennyezéssel kapcsolatban. Irányelvek, ajánlások és nemzeti vagy regionális kezdeményezések léteznek a témában, így például Csehország volt az első EU-tagállam, amely saját törvényt hozott a fényszennyezésről, de Szlovénia és Franciaország is bevezetett szabályozásokat az éjszakai égbolt védelme érdekében. Az EU természet-helyreállítási rendelete és a beporzókra vonatkozó új megállapodás is foglalkozik ajánlás szintjén a fényszennyezéssel, de ennél tovább egyik sem merészkedik.
Magyarországon nem foglalkozik külön jogszabály a fényszennyezéssel. A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben említik, bár ellenőrzéséről nem esik szó, továbbá a reklámeszközök szabályozásánál tárgyalják.
A NASA műholdas adatai alapján látható, hogy az évek óta nálunk működő dél-koreai akkumulátorgyárak építése kezdetétől az égbolt irányába történő, felületegységre viszonyított fénykibocsátás jelentősen nőtt Gödön, Iváncsán és Komáromban is. Éltető Andrea elemzése szerint azonban a gyárak környezethasználati hatásvizsgálati (KHV) dokumentációjában semmi sem található a fényszennyezésről.
Az égbolt irányába történő fénykibocsátás alakulása (Göd, Samsung) – Forrás: Másfélfok
Az újabb, debreceni (Semcorp, EcoPro, EVE Power Hungary és CATL) és ácsi (Bamo Technology) gyáraknál pár általános mondat már fellelhető, de leginkább a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet rendelkezéseire hivatkoznak, és nem igazán lépnek túl az általánosságokon — legfeljebb a lámpatestek kivitelezésére fogalmaznak meg célkitűzéseket.
A fényszennyezés nehezen megfogható probléma, az azonban látszik, hogy a jelenlegi hatósági előírások — nem is beszélve a betartatásukról — keveset érnek. Éltető Andrea szerint a jogszabályi védelem mellett fontos lenne már az épületek funkcióinak és működésének tervezésénél gondolni erre a szempontra is, különösképpen azért, mert a jellemzően zöldmezős beruházások fényszennyezéstől kevésbé terhelt területekre hoznak új fényforrásokat. (Telex)
