A kiszivárgott levelet valóban az NBSZ akkori vezetője írta, a KKM pedig meg is kapta.
Nem tagadták a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes tagjai, hogy hiteles az a levél, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztériumot az orosz szolgálatok hackertámadására figyelmeztette a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) vezetője - erről Sas Zoltán, az országgyűlési bizottság jobbikos elnöke nyilatkozott az RTL Híradónak.
A bizottság ülésére a sajtót nem engedték be, de Sas Zoltán szerint a képviselők a kifejezetten a tárcát érő orosz kibertámadásról kérdezték a szolgálatok vezetőit, illetve az illetékes szerveket felügyelő államtitkárokat. A bizottsági elnök szerint elmondható, hogy senki nem cáfolta, hogy a levelet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi főigazgatója írta és ezt a levelet a külügyminisztérium megkapta.
Két éve derült ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hackerei megtámadták a KKM informatikai hálózatát, amit a külügyminisztérium és több kormánypárti politikus egyszerűen letagadott. Néhány napja azonban a 444 nyomán lapunk is beszámolt arról, hogy olyan, új dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszerei ellen, nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a tárca hálózatából.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott Vargha Tamásnak, az akkori polgári hírszerzésért felelős államtitkárnak (jelenleg a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára) a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésből többek közt a következő derült ki: „A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.”
Azóta az is kiderült, hogy a támadás után a tárca felállított egy munkacsoportot, amely nem is volt tétlen, 2021 decemberére már részletes tervet dolgozott ki annak érdekében, milyen változtatásokat kellene végrehajtani a külügy rendszerein. Azt írták az anyag elején, hogy az orosz állam hackerei olyan szinten járkáltak ki-be a rendszerbe, hogy azt már nem lehet megtisztítani. Számba vették, milyen hibák vezettek idáig, s pontosan leírták azt is, milyen intézkedések kellenek, azonban a jelek szerint ebben a formában biztos nem valósultak a fejlesztések, mivel a tárca ma is pontosan ugyanazt a hálózatot használja, amit menthetetlennek tartott a már említett munkacsoport.
A hír napvilágra kerülése után kiderült, Orbán Viktor nem foglalkozik a hackertámadással, csak a kampányra koncentrál. (Népszava)
