Kedden folytatódik a fideszes exállamtitkár és a végrehajtói kar volt elnökének korrupciós pere, amiben ők ártatlannak vallják magukat, a vádlottak jelentős része viszont már beismerte a bűnösségét.
Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál.
A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár, és a volt paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is.
924 millió Schadl zsebébe, 83 millió Völnerébe
Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Ez a vádirat szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.
Mindketten ártatlannak vallották magukat
A bíróság még tavasszal meghallgatta Schadlt és Völnert, mindketten ártatlannak vallották magukat. A végrehajtói kar volt elnöke azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta.
Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, ő pedig megosztotta ezekről vele a tudását. „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek” – mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg. Szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.
Azt is tagadta, hogy ő maga 924 millió 852 ezer forint jogtalan előnyre tett volna szert. Állította, csak kölcsönt adott hét végrehajtóból hatnak, ahhoz, hogy be tudják indítani az irodáikat – ők azok a végrehajtók, akik a bíróságon már bevallották a bűnösségüket, ezzel tehát elismerték, hogy a kinevezésükért cserébe kenőpénzt adtak át Schadlnak.
Völner a saját maga meghallgatásán azt állította: nem állt korrupciós kapcsolatban Schadlval, ez már csak a neveltetése és az életfilozófiája miatt is távol áll tőle. „Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle”, mondta Völner, és hozzátette, mástól is úgy hallotta, Schadl mindig tisztelettel beszélt róla még a háta mögött is.
Azt is mondta, hogy egyszer vagy kétszer járt Schadl irodájában, az pedig szerinte „természetes”, hogy Schadl sokat járt az Igazságügyi Minisztériumba. Elismerte, hogy többször együtt ebédelt Schadlval – ilyenkor pedig „nem volt vita abból, ki fizet, mert egyszer ő fizetett, máskor én”. Völner szerint az nem igaz, hogy együtt jártak volna szórakozni is, amire a tárgyalóteremben a mögötte lévő padon ülő Schadl elégedetlenül megrázta a fejét. Schadl abban is ellentmondott Völnernek, hogy ki fizette az ebédeket, mert szerinte „kifejezett viták voltak” abból, ki fizessen.
Karácsonykor, névnapokon ajándékoztak is egymásnak, például italokat vagy bonbonokat. A vádiratban szerepel is egy ilyen ajándékozás: Schadl a munkatársának egyszer azt mondta, „figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
Schadl és Völner dolgát még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott.
A tanú szerint fehér borítékban ment a pénz Völnernek
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien vallomása sem támasztja alá Völner és Schadl narratíváit. F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki a „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pálnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A nő a bíróságon eddig úgy vallott, hogy Schadl és Völner gyakran találkozott. Volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. A neki csurgatott pénzeket állítása szerint egy pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. Mindezek mellett szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
F. Vivien meghallgatását a bíróság még mindig nem fejezte be, kedden vele folytatják a pert.
A jó miniszter asszony
Völner vallomásában és a nyomozati iratokban is kiemelt szerepet kapott az azóta már lemondott igazságügyi miniszter, Varga Judit. Volt, hogy egy lehallgatott beszélgetésen Schadl azt mondta: az egyik végrehajtó Varga feljelentésével fenyegetőzött, de maga Völner és a védője is eléggé ragaszkodnak ahhoz, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg a volt igazságügyi minisztert a perben. A tárgyalásokon – nagyon tudatosan – mindig épp annyi információt csepegtetnek csak Vargáról, ami a miniszteren tartja a figyelmet, így akarják elérni a beidézését.
Völner egyszer például átadott egy papírt a bíróságnak, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva – köztük Varga Judittal. Az egyik így nézett ki:
Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Hármas találkozó is volt „a jó miniszter asszony”, Völner és Schadl között, és a nyomozati anyagok szerint a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Völner vallomásában úgy fogalmazott: „A miniszterasszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, Völnertől pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben.
Mindezekről a Telex megkérdezte magát Varga Juditot. Varga azt mondta: a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, és ezek mindig szakmai egyeztetések voltak. A Völnerrel váltott sms-ekről azt mondta: az államtitkárával mindig szakmai kérdésekről beszélt telefonon vagy váltott sms-t. Azt is mondta, hogy miniszterként feladata, hogy szoros figyelemmel kísérje a szakterületén zajló folyamatokat, így a végrehajtói karban történteket is, tehát ebben „nincs semmi látnivaló”.
Varga mellett egy másik egykori igazságügyi miniszter, Trócsányi László is szóba került a bíróságon, aki szintén hivatalban volt a végrehajtói kinevezésekkor. Így az ő meghallgatását is kérvényezték.
Sülit várják a bíróságon
A legvégén a bíróság dönt arról, meg akarják-e hallgatni tanúként az egykori minisztereket, erről egyelőre még egy szó sem esett. Az esély azonban mégis megvan rá, hogy magasabb szinteken álló tanúkat is meghallgasson a bíróság.
Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert például már beidézték őszre, hogy a korrupciós ügy egyik mellékszáláról kérdezzék ki. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. Schadl a találmányra egymilliárd forint pályázati pénzt akart szerezni, ehhez akarta megszerezni Süli segítségét.
Völner meghívására Süli 2018 augusztusában elment egy törökbálinti telephelyre, ahol Schadl bemutatta neki a találmányt. Sülinek emiatt írásbeli tanúvallomást kellett adnia, amelyben azt írta: „más találkozóra nem emlékszem, talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. Süli szerint a kért támogatásból végül nem lett semmi.
A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál, aki korábban a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt és Steiner Attila volt energetikáért felelős államtitkár szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát. Őket is tanúként idézte be a bíróság őszre.
Mellettük tervben van Vízkelety Mariann egykori államtitkár őszi meghallgatása is, akire Völner mutogat, mert szerinte Vízkelety írta alá a végrehajtók kinevezéseit.
A többi mellékcsáp
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Az egyikben a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Schadl és Völner itt is tagadták a vádakat, ahogy az ügyhöz köthető többi vádlott is. Itt bukkan fel például Gazdi, azaz R. Róbert, az ügy kulcsfigurája, aki az iratok szerint kölcsönösen segítették egymást Schadlval.
De része a vádiratnak az is, hogy Schadl megpróbált használatba vételi engedélyt szerezni a túlépített nyaralójára. Az ügyletben érintett építési vállalkozó és kormányhivatali dolgozó elismerte a bűnösségét, Schadl nem.
Ami nem jutott el a vádiratig
A vádiratba több pont viszont már nem került be a nyomozati anyagokból. Például az sem, hogy Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, például Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának. A nyomozati iratok szerint Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segített Rogán kabinetfőnökének az egyetemen, pedig Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a Neptun-rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül.
Ahogy több miniszter és államtitkár neve sem bukkan már fel a vádiratban, köztük azoké sem, akiket a bíróság már beidézett tanúként, vagy Völner Pál szeretne beidézni őket. Nem szerepel tehát a vádiratban Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.
Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a „Tóni, Barbara és Ádám”, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Maga Rogán egyébként a parlamentben azt mondta: „nem ismertem Schadl nevű urat”. (Telex)
