A helyreállítási alap hiteléből hamarosan érkezik 380 milliárd forintnyi euró
És az év végéig újabb döntést hozhat forrásokról az Európai Bizottság – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Beszámolt az Erasmus-tárgyalások állásáról, és beszélt a januárban felálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium működéséről is.
Hamarosan uniós pénz érkezhet, a helyreállítási alap hitelrészéből kaphat Magyarország mintegy 380 milliárd forintnyi előleget – jelentette be Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában. A területfejlesztési miniszter kiemelte, összesen 1500 milliárd forintnyi beruházásra nyújtott be hitelkérelmet a magyar kormány annak ismeretében, hogy az ebből a forrásból megvalósított projekteknek 2026-ig el kell készülniük.
Augusztus végéig kellett beadni a nemzeti tervet, és ezt ajánlja most elfogadásra az Európai Bizottság a Tanácsnak, pozitív döntés esetén folyósíthatják az előleget. A pénz az Energiaügyi Minisztérium által készített nemzeti terv alapján használható fel, elsősorban energetikai projektekre: energiatakarékosságra, lakossági megújulóenergia-pályázatokra, hálózatfejlesztésre.
A miniszter hozzátette, a tanács még beavatkozhat az ügyben, mert az Európai Parlament erre a testületre is nyomást akar gyakorolni, ahogy ez már elmondása szerint történt az Európai Bizottság esetében is.
A többi, ennél jóval jelentősebb uniós pénzcsomag tekintetében már nincs ilyen közel a kifizetés időpontja. Függőben van a helyreállítási alap vissza nem térítendő részének a 2300 milliárd forintja, illetve a hétéves keretköltségvetés tízezer milliárdos kohéziós forrásainak egy része – három operatív program támogatásaink 55 százalékát függesztette fel az unió –, és a megállapodás már jó ideje az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező kifogások miatt csúszik.
„Egyre csökkenő számban kapunk kérdéseket a bizottságtól, legutóbb kettőt, és igyekszünk gyorsan megválaszolni, és
abban bízunk, hogy az év vége előtt dönt az Európai Bizottság arról, hogy eleget tettünk a követelményeinek,
így a horizontális feljogosító feltételeknek is megfelelünk, és hozzáférhetünk a pénzekhez. A jogállamisági-feltételességi eljárásban már nem bízom ennyire a megegyezésben” – mondta a tárgyalásokat vezető miniszter.
Navracsics Tibor szerint valójában már nem normaszövegekről vitatkoznak, hanem technikai részletkérdésekről, ezért úgy érzi, az Európai Bizottság az újabb kérésekkel csak próbálja a határidőket tolni maga előtt, kipuhatolni, hogy a politikai környezet lehetővé teszi-e a Magyarországgal szembeni korlátozások feloldását. A miniszter azt mondta, nem tudja, valójában mit gondolnak a tárgyalópartnerei, de szerinte a bizottság attól tart, ha elfogynak a vitapontok, és megállapodik Magyarországgal, akkor az Európai Parlament oldaláról súlyos retorziók érik, például a biztosok személyes politikai karrierjét befolyásolják, vagy akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat a bizottság ellen az EP.
„Egy tárgyalássorozatban az utolsó pillanatban is meg lehet állapodni, ha van politikai akarat. A bizottságnál most nincs politikai akarat a megállapodásra, és amíg ez így lesz, addig nem lesz megállapodás. Május-június környékén volt egy fordulat, addig haladtunk az általam javasolt metódus szerint az egyszerűbb ügyektől a bonyolultabbak felé.
Nyáron azonban a bizottság egy új tárgyalási elvvel állt elő: semmi sincs megoldva, amíg minden nincs megoldva.
Azaz minden a jogállamiság-feltételességi eljárás lezárásól függ, a legkisebb kérdés is a legnagyobb túsza. Ezért bízom abban, hogy az igazságszolgáltatási tárgyalások megegyezésre vezetnek, és ezek szabadítják fel a többi, függőben lévő ügyet is” – mondta Navracsics Tibor, egyebek mellett az Erasmus és Horizon programokra is utalva.
Az időhúzást látja a miniszter az egyetemi programokról folyó tárgyalásokon is: a modellváltó egyetemeket felügyelő kuratóriumokból már januárban kivonták az aktív politikusokat a bizottság kérésének megfelelően, de azóta egyre szövevényesebb tárgyalássorozatba bonyolódtak, amelynek még nincs vége, ezért Hankó Balázs, a felsőoktatásért felelős államtitkár három hónapos türelmi időt kért az egyeztetések lezárására.
„Nem igazán tudjuk, mi a bizottság álláspontja az ügyben, de az az igazi probléma, hogy az Európai Bizottság szerint nem az a cél, hogy a magyar egyetemek kiszoruljanak a nemzetközi együttműködésből, mégis sorra kihagyják őket a programokból arra hivatkozva, hogy az unió szankciós rendszere alatt állnak” – mondta a politikus, jelezve, már határidők sincsenek, mert a korábban a biztosok által jelzett időpontokban sem történt semmi változás. „Már nem tudjuk, melyik az a határidő, amely meghiúsítaná az együttműködést. Ezért bízom abban, hogy meg tudunk állapodni, és jövő szeptembertől zavartalan lesz a finanszírozás” – jelentette ki Navracsics Tibor.
Arról is beszélt, hogy
akkor sincs baj, ha csak a júniusi EP-választás után jön meg az uniós pénz,
és nem áll fenn a forrásvesztés veszélye, mert a kohéziós pénzeknél nagyon távoli a határidő, a helyreállítási alapnál is még hét ország van, amely nem kapott a forrásból.
Új minisztérium, új feladatok
A januárban megalakuló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumról Navracsics Tibor elmondta, két nagy terület kerül a tárcájához: a Miniszterelnökségtől a területi igazgatás, benne a vármegyei kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal, míg a Belügyminisztériumból az önkormányzatok ügye.
Azt is elárulta, hogy a vezetői állomány nem változik: marad a tárcánál Latorcai Csaba miniszterhelyettes, Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár és Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, míg a két új területről is az eddigi vezetők csatlakoznak: György István marad a területi közigazgatásért felelős államtitkár és Dukai Miklós az önkormányzati államtitkár.
Új szervezet áll fel, megalakul a Nemzeti Fejlesztési Központ is, amelyhez az operatív programok tartoznak majd államtitkári vezetés alatt, de széles körű önállósággal.
Navracsics Tibor kiemelt célként említette, hogy az önkormányzatokkal és az uniós forrásokkal nagyon koncentrált területfejlesztést lehet végezni, márpedig a két programot leszámítva (digitális megújulás, agrár- és vidékfejlesztés) minden európai uniós pénz a tárcához tartozik a jövőben.
A területi közigazgatásban nagy változás lesz a digitális állampolgársági program,
egyre több ügycsoport lesz online intézhető, digitális kormányablakok is lesznek,
de megmaradnak a jelenlegiek is, ha valaki személyesen akar ügyet intézni. Emellett elindítanak olyan változásokat, amelyek az egy térségben működő szereplők közötti együttműködést katalizálják.
„Ennek próbája az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program volt, amelyben 116 önkormányzat működött együtt, és minden probléma nélkül tudott közös célokat megvalósítani” – mondta Navracsics Tibor.
A miniszter kettős irányú tervezést szeretne: alulról a regionális, térségi észrevételek alapján, amihez kapcsolódnak majd országos szinten komplex fejlesztési tervek. Ennek első próbája dél-dunántúli komplex fejlesztési terv lesz, amely Baranya, Tolna és Somogy felzárkóztatását szolgálja, de hasonló programra lenne szükség a Dél-Alföldön is.
Navracsics Tibor tárcája teljesítményét is azon mérné majd, hogy ezek a programok mennyire lesznek sikeresek.
„A felzárkózás üteme lehet a mérce, de a területfejlesztés hosszútávfutás. Először az intézményi kereteket kell átalakítani, és ha jól végezzük a munkánkat, 2030-2035-re a dél-dunántúli vagy a dél-alföldi régió felzárkózása már mérhető lesz” – mondta a miniszter. (Infostart)
