Napirend előtt...

Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta, a magyarságnak kettős szimbólum június 16-a, amely magába sűríti a 20. század második felének meghatározó politikai változásait. Közölte, az 1956-os forradalmat követő megtorlások betetőzésének, az ország ismételt rabigába hajtásának ugyanúgy szimbóluma június 16., mint a kommunizmus magyarországi összeomlásának és a rendszerváltásnak, a demokratikus Magyarország újjászületésének.

Úgy fogalmazott, az újratemetésen az ötvenhatosok képviseletében beszédet mondó Rácz Sándor, valamint a magyar ifjúság nevében felszólaló Orbán Viktor, akárcsak a rendezvény többi szónoka és a megemlékezők tömege, akkor még csak remélhették, hogy bátorságuk és elszántságuk a nemzeti függetlenség és a szabadság visszanyeréséért folytatott küzdelem egyik első, szimbolikus lépésévé válik.

LMP: a kormány nem segít a kistelepüléseknek

Kanász-Nagy Máté (LMP) emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a Heves megyei Recsken komoly természeti katasztrófa történt, heves esőzések után a település egyik utcáját iszapos sár mosta el, amely az utca feletti hegyről zúdult le. A koronavírus-járvány alatt lehetővé tették, hogy a polgármester egyszemélyi döntésével andezitbánya nyíljon Recsken - közölte, azt firtatva, mennyire erős az a demokrácia, ahol a helyiek megkérdezése nélkül lehet az életüket jelentősen befolyásoló döntéseket hozni.

Elmondta, a bánya megnyitásakor a hegy tetejéről "letarolták" a fákat, bokrokat és oda olyan sáncot építettek, amelytől féltek a helyiek. Azt kérdezte, ezt a sáncot mosta-e le a víz.

Értékelése szerint a 13 év hatalmon lévő kormány nem segít a kistelepüléseknek, magára hagyja őket.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította azt a kijelentést, hogy a kormány nem foglalkozik a kistelepülésekkel. Elmondta, a kormány a településeknek egyedülálló programot indított Magyar falu program néven, ebből utakat, intézményeket újíthatnak fel.

A recski katasztrófával kapcsolatban elmondta, a hatóságok vizsgálják a történteket, érdemes megvárni annak végét és nem hangulatot kelteni.

Beszélt arról is, hogy az Eurostat adatai szerint 2015-2021 között az uniós átlagnál nagyobb mértékben, közel hatvan százalékkal csökkent Magyarországon a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők aránya. Kitért arra is, hogy Brüsszel újabb támadást indított a rezsicsökkentés ellen, annak eltörlését kéri. Vajon az LMP mit gondol erről, hiszen ez minden magyar családot érint - mondta.

Latorcai János alelnök a két felszólalás között beszélt arról, hogy a Momentum képviselői engedély nélkül szivacsokat és krétákat helyeztek a parlamenti padokra. Azt mondta, a képviselők jobban tették volna, ha részt vesznek a parlament ünnepi megemlékezésén.

Párbeszéd: a szégyen és a bosszú napja ez a nap

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Szabó Tímea (Párbeszéd) a szégyen és a bosszú napjának nevezte ezt a napot, mondván, a kormány minden tiltakozás ellenére benyújtotta azt a "bosszútörvényt", amely "baltával veri szét" a gyermekek jövőjét. Szerinte a kormány bosszút áll azokon a pedagógusokon, akik 2013 óta töretlenül kérik, hogy minimálisan emeljék meg a bérüket.

Annyit költenek Tiborcz István Bosnyák téri irodaházának megvásárlására, mint amennyiből 45 százalékkal meg lehetne emelni a pedagógusok bérét - hangoztatta, úgy fogalmazva: ez az igazi "keresztapakormányzás".
Közölte, európai összehasonlításban az utolsók között - Szerbia és Észak-Macedónia között - van a magyar pedagógusok átlagbére. Hozzátette: van olyan pedagógus, aki pótlékkal együtt nettó 178 ezer forint bért visz haza, ehhez képest Orbán Viktor fizetése 5,7 millió forint.

Szerinte ennek a gyáva kormányzásnak vége lesz, a fiatalok fel fognak lázadni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án. Mellette Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b) és Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a pedagógusok új életpályájáról elmondta, hogy hónapok óta egyeztettek a javaslatról, amelynek célja, hogy a tanárok megbecsülést, a diákok pedig versenyképes tudást kapjanak.

Ismertette: az előterjesztés létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, és megteremti az elmúlt évek legnagyobb béremelésének kereteit. Ha az uniós pénzek megérkeznek, akkor a tanárok átlagos bére 2025-re megközelítheti a 800 ezer forintot - mondta.

Azt kérte a baloldali képviselőktől, ha valóban érdekli őket a tanárok helyzete, ne maradjanak távol az egyeztetésektől, és ha "rátelepednek" a tüntetésekre, akkor ne lépjék át a törvényesség határait.
Azt is kérte, hogy "ne gáncsolják az uniós pénzek megérkezését" és ne követeljenek újabb feltételeket a pénzek kifizetéséhez. Hogyan fordulhat elő, hogy 5-6 milliót kereső baloldali politikusok Brüsszelben azon ügyködnek, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot? - vetette fel az államtitkár.

Mi Hazánk: segítsenek a termelőknek és a fogyasztóknak

Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta: a legtöbb magyar családnak a gáz- és villanyszámlák kifizetése nagyobb nehézségekbe ütközik, jó minőségű, egészséges élelmiszerrel jóllakni pedig "szinte már luxusnak minősül" Magyarországon.

Kiemelte: miközben a világpiacon csökkent a földgáz ára, nem emelték meg a kedvezményes kvótát vagy nem csökkentették a kvóta fölötti fogyasztás árát. Az áramárnál a képviselő a rendszerhasználati díj mértékét kifogásolta.

A legnagyobb problémának az élelmiszerár-inflációt nevezte. A legtöbb fogyasztó nem érzi, hogy megállna az árak emelkedése - közölte a kormány segítségét kérve a termelőknek és a fogyasztóknak.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés rendkívüli rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában sikernek nevezte, hogy egy olyan nehéz helyzetben, amikor az ország tavalyi energiaszámlája négyezer milliárd forinttal nőtt az elhibázott szankciók miatt, megtartották a rezsivédelmet.

Rámutatott: az Eurostat legfrissebb jelentése szerint is az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárat. A magyar lakosság háromnegyede pedig az átlagfogyasztás alatt van.
Ismertette, hogy több állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartású intézmény fix áron kaphatja a földgázt és már az áramot is, továbbá 180 ezer mikrovállalkozás is jelentős kedvezményt kap az átlagfogyasztás felett.

Jobbik: alacsony a magyarok bére

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: annyira alacsony a magyarok bére, hogy több mint tizenhat évnyi átlagbért kellene egy magyarnak félretennie ahhoz, hogy egy átlagos méretű budapesti lakást megvásárolhasson úgy, hogy közben nem költ másra.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány a magasabb bérek reményében kényszerből külföldre vándorolt magyarok hazacsábítása érdekében nem tett semmit, viszont a szervezett vendégmunkásimport "áramvonalasítására" komoly energiákat szán. Hozzátette: a Magyarországon dolgozó magyarokat pedig nem engedik közelebb jutni a normális bérekhez.

Kitért a tanárbérekre is és azt mondta, hogy meglennének a hazai források is arra, hogy a pedagógusok bérét rendezzék.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: Magyarországon még soha nem foglalkoztattak annyi - 4 millió 710 ezer - embert, mint most, 2010 óta pedig mintegy egymillióval többen dolgoznak az országban. Hozzátette: az inaktívak száma örvendetesen visszaszorult, már csupán 6-700 ezerre tehető a számuk.

A bérekről szólva megjegyezte: 2010-22-ig az átlag- és reálkeresetek folyamatosan emelkedtek, a bruttó átlagkereset emelkedése ebben az időszakban 154,7 százalék volt, a nettó átlagkeresetek még a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 158,7 százalékkal nőttek. A reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71 százalékos volt - ismertette.

MSZP: fejezze be a kormány a statáriális törvényhozást!

Komjáthi Imre (MSZP) a banki megtakarításokat terhelő eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadó mellé kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulást kifogásolta.

Úgy vélekedett: minél kiszolgáltatottabb helyzetű valaki, minél kevesebb pénzt tud félretenni, annál biztonságosabb megoldásnak tartja a bankbetéteket.

A szocialista politikus kamunak nevezte a 2024-es költségvetést, és javasolta, hogy a kormány fejezze be a "statáriális" törvényhozást, valamint a legkiszolgáltatottabb emberek "sanyargatása" helyett az elmúlt 13 év nyerteseitől kérjen nagyobb áldozatot; vegyék le az élelmiszerek rekordméretű áfáját, emeljék meg öt százalékkal a nyugdíjakat, és a leginkább rászoruló 300 ezer családnak adjanak havi húszezer forintos élelmiszerkártyát.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a 13 százalékos szociális hozzájárulás kivetése az önfinanszírozás erősítését célozza, némi versenyelőnyt biztosítva az állampapíroknak más befektetésekkel szemben.

A kormány adópolitikájáról szólva rámutatott: a cél azok támogatása, akik dolgoznak, ezért vezették be a 15 százalékos személyi jövedelemadót, intézkedéseikkel pedig a reálbérek növelését érték el. A családi adózás rendszerében előnyöket biztosítanak a gyermeket vállaló és nevelő családoknak, továbbá biztosítják a nyugdíjak reálértékének megőrzését - sorolta.

Momentum: kizsigerelik a tanárokat

Orosz Anna (Momentum) kifogásolta, hogy az Országgyűlést lezárták a civilek, a tanárok és az újságírók elől.

Azt mondta, már tizenhatezer pedagógus hiányzik az iskolákból. A pályán maradó tanárokat akarják még inkább kizsigerelni, nem új embereket csábítani a tanári pályára; a vitatott új életpályatörvény elfogadása esetén ötezer újabb pedagógus mond majd fel - mondta.

Az ülés levezető elnöke, Latorcai János (KDNP) elmondta, hogy a sajtó jelen van az Országházban, aki kért belépési lehetőséget az ülésnapra, meg is kapta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában felidézte a Momentum egyik szövetségese, az LMP társelnökének szavait. Ungár Péter azt mondta, a pedagógusok megmozdulására nem fognak "rászervezni", mert az nem képviselet, hanem önzés - közölte.

Feltette a kérdést a képviselőnek: a demonstrációjuknak mi köze van a pedagógusokhoz?

Emlékeztetett, hogy a Momentum szakértője szerint is a pedagógus-életpályamodell teljes újragondolására van szükség, abba több rugalmasságot kell vinni.

Szólt az oktatásra fordított többlettámogatásokról, ami jövőre már 2600 milliárd forint lesz.

DK: a kormány szembemegy a diákokkal és a tanárokkal

Barkóczi Balázs, a DK képviselője felszólal napirend előtt az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Barkóczi Balázs (DK) azt mondta: a kormányoldal vállaltan szembement a magyar diákokkal és tanárokkal.
Szerinte a kabinet az unió ellen uszít, megsérti a sajtószabadságot, és puszta hatalmi érdekből szétveri a magyar közoktatás még működő bástyáit. A kormányoldal arra készül, hogy bevigye az utolsó kegyelemdöfést a tanároknak a "bosszútörvénnyel", akkor, amikor rekord alacsony számban jelentkeztek pedagógusképzésre, a szakma pedig elöregszik.

Azt mondta: pártja azonnali, 45 százalékos béremelést követel a pedagógusszektorban, valamint a tanszabadság és az iskolai autonómia visszaállítását, a jogtalanul elbocsátottak visszavételét, a sztrájkjog visszaállítását, a tanárok és a diákok terheinek csökkentését. Az ellenzéki képviselő a "bosszútörvény" azonnali visszavonását és valódi párbeszédet is követelt felszólalásában.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában kitért arra, hogy az ellenzék akadályozza a brüsszeli források megérkezését, holott a kormány megállapodott az unióval, hogy a forrásból jelentős összeg jut a pedagógusbérekre.

Az uniós forrás a magyar költségvetés egyik fejezete, ebből fizetnének 75 százalékos, minden eddiginél nagyobb béremelést a tanároknak - hangsúlyozta. "Önök azonban mást sem tesznek, mint ezt akadályozzák", újabb feltételeket követelnek, hogy ne érkezzen meg a magyar pedagógus-béremelés fedezete - tette hozzá.

Azt is mondta: a rendszerváltás óta az egyetlen kormány, amely csökkentette a pedagógusbéreket vagy tömegesen zárt be iskolákat és tandíjassá tette a pedagógusképzést, a baloldali kormányok voltak, amelyek tizenötezer pedagógust bocsátottak el.

KDNP: Brüsszel önsorsrontó politikát folytat

Hollik István, a KDNP képviselője felszólal napirend előtt az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy Európa 2008 óta válságról válságra bukdácsol, ezeket az EU mindig rosszul kezelte, és csak a nemzetállamok tudtak javítani a helyzeten. Az EU olyan döntéseket hoz, amelyek mindig csak tetézik a bajt, Brüsszel önsorsrontó politikát folytat - jelentette. Hozzátette: ennek része a kötelező migránskvótáról szóló döntés, amely azt mutatja, Brüsszel észre sem veszi, hogy rossz irányba halad.

Közölte: a döntés szerint egy kötelező mechanizmus alapján szétosztanák a migránsokat a tagállamok között, és Brüsszel mondaná meg, pontosan mennyi bevándorlót osztanak szét. A puccsszerűen elfogadott javaslat szerint Magyarországnak létre kellene hoznia egy óriási menekülttábort, és ha egy tagállam nem teljesíti a döntést, bírságot szabnak ki rá - magyarázta.

Hangsúlyozta: nem engedik, hogy Európa magával rántsa Magyarországot és mások ráerőltessék a véleményüket.

Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy 2015 óta olyan korszakát éljük Európa történetének, amely óriási bevándorlási hullámmal jár. A magyarok szerint minden ország maga döntheti el, hogy beenged-e migránsokat vagy sem, de az EU nem így gondolja - mutatott rá.

Kiemelte: Brüsszel - visszaélve a hatalmával - áterőltette a javaslatot, amellyel kivennék annak lehetőségét a tagállamok kezéből, hogy az emberek döntsék el, kikkel akarnak együtt élni. Felháborító, hogy Brüsszelben nem akarják megvédeni Európát, hanem kiszolgáltatják az egész EU-t az embercsempészeknek - mondta.

Fidesz: a kormánypártok nem hagyják, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba

Zsigó Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese felszólal napirend előtt az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Zsigó Róbert (Fidesz) kifejtette: az Ukrajnában zajló háború egyre több áldozattal, veszteséggel jár, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Életet menteni csak békével lehet, és Magyarország továbbra is a béke pártján áll, ez a népakarat is - jelentette ki.

Úgy vélte, ezért érthetetlen a baloldal álláspontja a kérdésben, hiszen belesodorná az országot a háborúba. Ha a baloldal lenne kormányon, az súlyosan veszélyeztetné az ország békéjét, a magyarok biztonságát - mondta.

Kiemelte: a baloldali háborúpárti nyomásgyakorlás folyamatos, de a kormánypártok nem hagyják, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a háború végét sajnos még nem nagyon látni, de a miatta bekövetkező gazdasági bajokat annál inkább. Még mindig nem a béke hangja erősödik, és ennek a gazdasági életben is súlyos következményei vannak - mutatott rá.

Közölte: a mozgástérszűkülés másik oka a félremért szankciósorozat, hiszen az orosz gazdaság már bővülésre számít, miközben az európai gazdaság lelassult. "Nem mi tehetünk a háborúról", azonban "mi viseljük a legfőbb terheit" - fogalmazott. (MTI)