A Gazprom, az orosz energiaipari óriásvállalat kritikus helyzetben van, mivel az európai gázpiacról nagyon gyorsan kiszorult, de közben nem tudja Kínába átcsoportosítani a szállítmányokat.
A vállalatnak a korábban legjövedelmezőbb európai piacán jelentős visszaeséssel, növekvő adóterhekkel és azzal kell szembenéznie, hogy Kína felé úgy kellene infrastruktúrafejlesztéseket végrehajtania, hogy közben jelentősen estek a cég bevételei. Várhatóan idén osztalékot sem fizet a társaság.
Az európai gázárak októberben meredeken emelkedtek, és ezer köbméterenként 600 dollár fölé emelkedtek, elsősorban a közelgő fűtési szezon és a geopolitikai feszültségek miatt. Azóta azonban a drágulás 550 dollár/ezer köbméter körül stabilizálódott. A kiugráshoz több tényező is hozzájárult, többek között az izraeli Tamar mező gáztermelésének felfüggesztése, a norvégiai gázvezetékeket érintő incidensek, valamint a Finnország és Észtország közötti Balticconnectorban keletkezett, egy kínai hajó horgonya okozta sérülések.
E kihívások ellenére az iparági szakértők szerint a gázárak további jelentős emelkedése valószínűtlen. Az Európai Unió gáztárolói soha nem látott töltöttségi szintet értek el, több mint 99%-os kihasználtságon állnak most is, és mintegy 107 milliárd köbmétert tárolnak.
EZ A TÖBBLET, PÁROSULVA AZ EURÓPAI GYENGE KERESLETTEL ÉS A STABIL GÁZELLÁTÁSSAL, VALÓSZÍNŰTLENNÉ TESZI A JELENTŐS ÁREMELKEDÉST, AMI NAGYON ROSSZ HÍR A GAZPROMNAK – ÍRJA AZ OILCAPITAL.RU OROSZ GAZDASÁGI OLDAL.
A Gazprom szorult helyzetét tovább súlyosbítják a megnövekedett adóterhek. A vállalat mostantól köteles további ásványkincs-kitermelési adót fizetni az orosz költségvetésnek, amely 2025-ig évente 600 milliárd rubelt tesz ki. Ráadásul a Gazprom jelentős visszaesést szenvedett el az exportútvonalain, aminek következtében 2022 végére a nem FÁK-országokba irányuló exportja elképesztő, 45%-os visszaesést szenvedett el. Az alternatív piacokra, nevezetesen Kínára való átirányítás pedig lassan halad, amit az árképzéssel kapcsolatos Peking és Moszkva közötti viták is nehezítenek.
Mindehhez jön hozzá, hogy a még működő, az európai gázszállítás gerincét adó Török Áramlat gázvezetéken érkező szállítmányokra egy 20 levás (nagyjából 10 eurós) megawattóránkénti különadót vetett ki Bulgária. Mindez pedig tovább erodálná a Gazprom bevételeit, ha a cég kifizetné a terhet, de ha megtagadja a fizetést, akkor az Magyarország és Szerbia ellátását is megnehezítheti – ahogy arról több cikkben is beszámoltunk.
Következésképpen a Gazpromot a negatív cash flow és a növekvő adósságteher miatt várhatóan nem fizet majd osztalékot. Feltűnő, hogy a vállalat kapitalizációja a leányvállalatokban, például a Gazprom Neftben és a NOVATEK-ben lévő részvények értéke alá zuhant.
Bár a Gazprom gázüzletága hatalmas potenciált rejt magában a jövőre nézve, a közelgő projektekkel kapcsolatos bizonytalanságok és a szerény osztalékvárakozások jelentősen csökkentették a vállalat befektetési vonzerejét. A pénzügyi elemzők óvatosan pesszimista kilátásokat tartanak fenn a Gazprom részvényeivel kapcsolatban, céláruk 157,8 rubel, ami 6%-os potenciális csökkenést jelez. (Portfolio)