A termelővédelmi törvény, amiben a szerződéses rendszereket szabályozzák, lesz az első nagy tavaszi törvény - jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Kiemelte, azt akarják ezzel elérni, hogy amikor valaki eldug egy tormagyökeret vagy elültet egy szem krumplit, vagy elveti a búzát, tudja, hogy amikor majd eladja, a törvények az eddigieknél is nagyobb erővel védik meg akkor, ha tisztességtelenül szerződnének vagy viselkednének vele a nála erősebb piaci szereplők. A tárcavezető beszélt többek között arról is, hogy változtatni kell a gabonatermesztésben és a vetőmagtermelésben is, emellett nem elkerülhető egy következő lépés sem: váltsunk fajtakultúrát.
Jelentős kihívásokkal teli évet zártunk, ugyanakkor nagyon érdekes, hogy ha az adatok mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy milyen jó számaink vannak, és a nehézségek dacára micsoda eredményeket sikerült elérnünk. Például: szeptember végére már elértük a 9,9 milliárd eurós export-árbevételt, holott az ukrán gabona okozta piaci nehézségek miatt a közvélekedés inkább annak csökkenését valószínűsítette. Ez biztató, és egyben azt is jelzi, hogy jó úton haladunk célunk felé, hogy 2030-ig 15 milliárdra emeljük a külpiacokon értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékét. Az exportnál fontos kiemelni, hogy 2023-ban a feldolgozott takarmány exportértéke utolérte a gabonafélékét. Ezt fordulatnak érzem, és nem csak azért, mert ilyen még soha nem fordult elő, hanem azért, mert ez az is jelenti: van perspektívája a feldolgozott minőségi magyar árunak
- mondta a vg.hu-nak Nagy István. Hangsúlyozta, egy fő szabály van, mégpedig az, hogy változnunk kell. A gabonatermesztésben például az lehet egyik első lépés, hogy minimum 15 százalék fehérjetartalmú búzát állítsunk elő, mert arra most is van piac. Vagyis a piaci igényeket figyelembe véve, minőségi terméket kell előállítani. Ha ezt már tudjuk, érdemes erősíteni a vetőmagtermesztést. Nem elkerülhető azonban egy következő lépés sem: váltsunk fajtakultúrát.
Már vannak olyan termelők, akik cserélgetik a kukoricát cirokra, de én azt gondolom, érdemes lenne meghirdetni, hogy 2030-ra legyünk önellátóak burgonyából és hagymából, teremtsük meg ehhez a piaci lehetőségeket. Támogatásokkal is erősítjük a termelési rendszereket és az integrációkat, és reményeim szerint növekszik például a szántóföldi zöldségtermesztés területe, megtámogatva természetesen az öntözési beruházásokkal. Ennek keretében újra elő kell venni a zöldborsó- a csemegekukorica- és a paradicsomtermelést. Fontos azonban, hogy ezekhez meglegyen a szerződéses háttér.
Az agrárminiszter közölte, az egyik legnagyobb ugrást a szántóföldi zöldségtermelésben lehet várni, mert ott le vagyunk maradva, hiszen nincs meg az infrastrukturális háttér, mert az agrárium nem követte azt, hogy változnak a fogyasztói szokások, hogy az emberek otthon már nem tárolnak több láda almát, zsákszámra krumplit és répát. Közölte, figyelni fognak arra, hogy azoknak adjanak leginkább segítséget, akik felvállalják az integrációt, illetve a fogyasztói igényeknek megfelelően készítik elő és csomagolják az árut.
Az állattenyésztésnél is nagy lépést várok. Nyugat-Európában ezen a területen leépülés zajlik, felszámolják az állattartó telepeket, én pedig nagyon remélem, hogy ezt a piaci részt mi ki tudjuk használni. A magyar mezőgazdaság mérete lehetővé teszi a rugalmasságot, reagálni tudunk akár a paleokultúrát vagy gluténmentes ételeket preferáló divatra is. A kis ágazatokban is jók vagyunk ezért, a húsgalamb-termelésünk például az épülő a vágóhíddal és a támogatási konstrukciókkal szintén eredményes lehet.