A születésnapját ugyan csak később tartja a cég, de hivatalosan már összejött a negyed évszázad. Összeszedtük, honnan jött és hova tart az internet egyik legmeghatározóbb, egyben legtöbbet bírságolt cége.
Ön tudja, mikor van a Google születésnapja? Valószínűleg nem, de pár másodperc alatt ki lehet deríteni, hogy a céget hivatalosan 1998. szeptember 4-én jegyezték be, és ha egy kicsit több időt szánunk rá, akkor azt is megtudhatjuk, hogy a cég bármiféle konkrét ok nélkül mégis szeptember 27-én szokott ünnepelni. Ehhez nem kell mást tenni, mint ráguglizni arra, hogy Google, a magyarban is az internetes keresés szinonimájaként használatos kifejezés pedig tényleg mindent elmond arról, hogy mekkora hatással volt a cég az életünkre.
A hivatalos ünneplésnek ugyan még nincs itt az ideje, de 25 év azért mégis 25 év, így érthető, hogy Sundar Pichai, a Google, illetve az anyacég Alphabet vezérigazgatója már a hét elején számvetést tartott a cég blogján. Itt nemcsak az elmúlt negyed évszázad eseményeit vette sorra, hanem a jövőbe is tekintett (spoiler: mesterséges intelligencia), ez pedig jó apropó arra, hogy végigszaladjunk a hivatalosan már 25 éves Google történetének legfontosabb állomásain, sikerein és persze kudarcain is.
Hátmasszázstól a guglizásig
A Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin, 1995-ben találkoztak a Stanfordon, és hamar meg is találták a közös hangot egymással, így 1996 elején megszületett az első közös projektjük, a BackRub (a név magyarul azt jelenti, hátmasszázs). Ez a hivatkozások száma alapján rangsorolta relevancia szerint a honlapokat az interneten, és a nevét is a visszamutató hivatkozásokról (angolul backlinkekről) kapta, 1997-ben azonban Page úgy döntött, hogy jobb nevet kell találniuk neki. Itt jött be a képbe egy másik stanfordi arc, Sean Anderson, aki a googolplexet javasolta, Page a rövidebb googollal tromfolt rá.
Aztán amikor rá akart keresni a googol.com-ra, hogy kiderítse, bejegyezték-e már, véletlenül azt írta be, hogy google.com, a többi pedig már történelem.
A google.com-ot 1997. szeptember 15-én jegyezték be, szűk egy évvel később egy Andy Bechtolsheim nevű német villamosmérnök és befektető 100 ezer dollárral szállt be a projektbe, megszületett a Google Inc., amelyet, mint azt mostanra már önök is tudják, 1998. szeptember 4-én jegyeztek be hivatalosan. A Google a következő időszakban más befektetőktől, például az Amazon-alapító Jeff Bezostól is kapott pénzt, 2000-ben viszont a manapság Google Ads néven futó, keresőszavakat áruba bocsátó AdWords – amelynek legelső vásárlója egy kis, homárokat áruló vállalkozás volt – megnyitotta a cég saját pénzcsapjait is.
George Reyes, a Google pénzügyi igazgatója, Eric E. Schmidt elnök-vezérigazgató, Omid Kordestani, a globális értékesítésért és a helyszíni műveletekért felelős alelnök, Larry Page, a társalapító és a termékekért felelős elnök, Robert Greifeld, a NASDAQ elnöke és vezérigazgatója, valamint David Drummond, a Google vállalatfejlesztésért felelős alelnöke a Google tőzsdei bevezetésének ünnepségén, 2004. augusztus 19-én, New Yorkban – Fotó: Alan Perlman / NASDAQ / Getty Images / AFP
A Google ugyanebben az évben lett a Yahoo! alapértelmezett keresőmotorja is – ez azért különösen vicces, 
mert a Yahoo 1998-ban egymillió dollárért megvehette volna a céget, de lemondott a lehetőségről. 2002-ben amúgy rájöttek, hogy hülyeséget csináltak, és 3 milliárd dollárt ajánlottak érte, a hónapokig tartó egyeztetések azonban kútba estek, miután az alapítók 5 milliárdnál nem akartak lejjebb menni. Persze, mint azóta kiderült, ez még mindig hihetetlenül alacsony ár lett volna a Google-ért, amely az évek során mindig elő tudott állni valami újjal, és amelynek keresőmotorja annyira ikonikus, hogy a to google 2006 óta igeként szerepel az amerikai Merriam-Webster és a brit Oxford értelmező szótárban is.
Puritán keresőmotortól a svájci bicskáig
2001-ben a szöveges találatok mellett már képeket is lehetett keresni a Google-ön, mert mindenki Jennifer Lopez zöld Versace ruhájára volt kíváncsi, és azóta is folyamatosan érkeztek az olyan új projektek, amelyek máig meghatározók a saját szegmensükben. Ilyen az emailezésben a Gmail, a navigációban a Google Térkép, a böngészőknél a Chrome, a mobilos operációs rendszereknél a 2005-ben felvásárolt Android, a videómegosztóknál meg az egy évvel később megszerzett YouTube. A Google 2010 óta az okostelefonos piacon is próbálja megvetni a lábát – a Nexus és a Pixel mellett a saját alkalmazásboltjával, a Google Playjel is –, a Chrome OS nevű operációs rendszerével pedig a Windowsnak és a macOS-nek is csinált kihívót.
Az 1848–1849-es forradalom évfordulójára készült Doodle – Fotó: Jon Wiley and Micheal Lopez / Google
Emellett természetesen olyan, kevésbé fajsúlyos, de a felhasználóknak kedves vívmányok is köthetők a Google-höz, mint a Térképbe integrált Street View vagy a Doodle-ök. A Street View-nak gyakorlati haszna ritkán van, de jó móka virtuálisan bejárni a világ utcáit – nem véletlenül húztak fel rá játékot is Geoguessr néven –, és annak is van egy furcsa bája, amikor valaki vasvillával támad rá az utcákat fotózó autóra Balatonőszödön, aztán a polgármester azt mondja, hogy ez nem szép dolog, de amúgy miért lomtalanítás idején kellett jönni. A Doodle-ök sem hasznosak, ráadásul amióta mindenki a böngésző címsorából keres, egyre ritkábban látni őket, de ettől még kétségtelenül menők az olyan húzások, mint amikor a Google egy egész cicás kalandjátékot rejtett el a logójában a tokiói olimpia miatt.
Persze a Google-nek volt rengeteg ballépése is, elkaszált projektek tekintetében pedig annyira notóriusnak számítanak, hogy külön honlapon tartják számon ezeket, amely szerint eddig egészen pontosan 288 termékét nyírta ki a Google. Ezek közé tartozik például az idén lelőtt, felhőben videójátékozós Stadia, a nagy reményekkel indult közösségi oldal, a Google+ vagy az idén év elején végleg kivégzett Google Glass.
Azt amúgy maga Sundar Pichai is kiemelte, hogy nem mindig jártak sikerrel – ő a Google Wave-et hozta fel példaként –, és hozzátette, hogy a jövőt sem volt soha egyszerű megjósolniuk, de szerinte végül mindig megtalálták a megfelelő választ, és a bizonytalanságok ellenére mindig erősebben tértek vissza.
MI-vel a jövőbe
Pichai 2004-ben csatlakozott a céghez, így a Google történetének legtöbb fontos állomását belülről nézhette végig, beleértve ebbe a 2015-ös átstrukturálást is, amikor a Google bekerült az Alphabet alá. Ez azért is volt fontos, mert Pichai ekkor lett a Google vezérigazgatója, az Alphabet irányítását pedig akkor vette át, amikor az annak megalakítása óta egyébként is háttérbe vonult Page és Brin 2019-ben bejelentették a távozásukat a cégtől. Az internetre gyakorolt hatásukat persze Pichai sem győzte hangsúlyozni a hétfői levelében, amelyben konkrétan arra utalt, hogy annak idején a Google-ön keresett rá, hogy hogy kell jól szerepelni egy interjún a Google-nél, de a vezérigazgató az elért eredmények kötelező felsorolása után többet foglalkozott a jövővel, ami a Google-nél is egyet jelent a mesterséges intelligenciával.
A Google már a kétezres évek elején foglalkozott gépi tanulással, a kereséseinket 2001 óta kiegészítő Google Autocomplete is ennek volt az eredménye. A 2010-es években aztán feljebb is tekerték ezt a Deepmind 2014-es felvásárlásával, amelynek AlphaStar nevű modellje StarCraft II-ben, az AlphaZero pedig többek között sakkban és góban képezte magát emberfeletti szintre, míg az AlphaFold másfél év alatt majdnem minden ismert fehérje szerkezetét megjósolta. A Google menet közben fejlesztett kifejezetten gépi tanulásra szánt gyorsítókat is, idén februárban pedig a ChatGPT-re válaszul bejelentette a saját, Bard nevű csetbotját, amelynek nyelvi modelljéről egy azóta kirúgott fejlesztő azt mondta, hogy öntudatra ébredt, májusban pedig tényleg felzárkózott a Microsoft mellé az MI kiaknázásáért folyó versenyfutásban.
Ez persze nem lesz egyszerű menet, mert többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is dolgozik már az MI-re vonatkozó szabályozásokon, amelyekkel a Google-nek is meggyűlhet majd a baja. A különféle vizsgálatok és gigantikus pénzbírságok, mondjuk, nem idegenek a cégnek, amely Magyarországon és nemzetközi szinten is rendszeresen fut bele hasonlókba. A Google éppen tavaly bukta el a fellebbezését az EU 2018-ban kiszabott, 4,125 milliárd eurós rekordbírságának ügyében, a 25. születésnapját pedig egy szokatlanul nagy trösztellenes ügy most kezdődő tárgyalásával ünnepelheti az Egyesült Államokban.
A cégnek korábban is rendszeresen kellett százmilliós vagy akár milliárdos bírságokat fizetnie különféle szabályok megsértése miatt Európában, és jövőre a reklámpiaci dominanciája miatt is kérdőre vonják majd a céget Amerikában is. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a Google dominanciája egyelőre még mindig nem ingott meg, a keresőmotoroknál és a böngészőknél legalábbis biztosan nem, miután pedig a mesterséges intelligenciában is komolyan tepernek, erre felhúzva a következő korszaknak is ők lehetnek az egyik nagy nyertesei. Az évente több százmilliárdos bevételüket is figyelembe véve pedig a bírságokat is van miből fizetni. (Telex)
