Prevost bíboros kompromisszumos választás.
Amerikait választott pápának a konklávé. Robert Francis Prevost bíboros a XIV. Leó nevet veszi fel.
Prevost a pápaválasztás előtt nem tartozott az igazán esélyesek közé, így ismét bebizonyosodott, hogy a konklávé tartogat meglepetéseket. Alapvetően konszenzusos jelöltként tekintettek rá korábban az elemzők, aki össze tudja kötni a konzervatív és a reformer vonalat az egyházon belül.
De XIV. Leó megválasztása ennél sokkal többet mond el arról, hogy merre tart a katolikus egyház.
Egyrészt nyugatra és délre. Prevost bíboros kettős állampolgár, Chicagóban született, de két évtizedet szolgált Peruban, ahol az állampolgárságot is megkapta.
Az, hogy egy amerikai-perui kettős állampolgárt választottak pápának, máris mutat valamit az erőviszonyok változásáról.
A katolikus egyház nem klasszikusan amerikai jelenség. Az Egyesült Államok kulturálisan és politikájában is protestáns, a nyugatra vándorolt európai protestánsok alapították. A katolicizmussal szemben az amerikai politika évszázadokon keresztül bizalmatlan volt, aminek az alapja valami olyasmi volt, hogy senki sem szolgálhat két urat egyszerre. Márpedig a katolikusok felett nem csak az elnök és a Jóisten állt, hanem ott volt a pápa is.
A katolikusok jelentős számban a XX. század elején jelentek meg Amerikában. Szinte mind bevándorlók voltak, írek és olaszok, akikkel szemben eleve előítéletes volt az amerikai társadalom. Mostanra ennek sok nyomát nem látni, de az írek és olaszok nem kaptak nagyon más bánásmódot, mint ma a muszlimok és indiaiak.
Az Egyesült Államok történetében mindössze két katolikus elnök volt: John F. Kennedy és Joe Biden. Ehhez képest mostanra meghatározó lett az Egyesült Államokban a katolicizmus. Nemcsak a politikai katolicizmus szellemi hátországát adja Amerika, de az ehhez szükséges tőke jó részét is. Mindezt egy olyan korban, amikor az európai egyház egyre szegényebb, a Vatikán állandó pénzügyi gondokkal küzd. Amerikából jön a pénz és a gondolat a katolikus egyházba.
