"Mint a tetű a bőr alatt"

Már-már nevetséges Trianon-komplexusról beszél egy szlovák történész a botrányt keltő magyar atlasz-ügy kapcsán

Mint arról az óév utolsó napjaiban beszámoltunk, a horvát és a román külügyben is felháborodtak azon, hogy Balogh István magyar NATO-nagykövet Magyarország történelmi atlaszával ajándékozta meg kollégáit karácsony alkalmából. Olyan atlasszal, amelyben a teljes Kárpát-medencét is ábrázolják, gyakorlatilag Nagy-Magyarországként.

A románokhoz és a horvátokhoz hasonlóan a szlovákok sem vették jó néven a magyar gesztust. Az ő esetük viszont annyiban különbözik, hogy nem a kormány, hanem az ellenzék részéről érkezett a kritika, aminek címzettje nem is annyira a magyar, inkább a szlovák kormány volt.

A Napunk írása alapján a Progresszív Szlovákia államfőjelöltje, a korábbi külügyminiszter Ivan Korcok akadt ki a legjobban, aki a sokat hangoztatott nemzeti büszkeséget kérte számon Robert Fico miniszterelnökön, és felszólította a kormányt: ha valóban szuverén külpolitikát visz, akkor reagáljon az ügyre.

Magyarország miniszterelnöke ismételten a tudtunkra adja, hogy az államiságunkat nem tartja komoly dolognak és történelmi ténynek, hanem csak egy átmeneti tévedésnek. Hogyan lehetséges, hogy a kormány kussol, mint – elnézést a kifejezésért – a tetű a bőr alatt, amikor a magyar NATO-nagykövet a múlt év végén egy olyan történelmi atlaszt osztogatott, amelyben a térképen Szlovákia csak mint a nagy történelmi Magyarország része szerepe

– tette fel a kérdést Kocor, aki annyiban nem volt pontos, hogy az atlasz aktuális térképein Szlovákia önálló országként szerepel, nem Magyarország részeként.

Az ügyben megszólalt Miroslav Wlachovsky, a korábbi Ódor-kormány külügyminisztere is, aki szintén a szlovák külügy reakcióját hiányolta.

A szlovákiai lap egy történészt is megszólaltatott. Vincent Múcska, a pozsonyi Comenius Egyetem Általános Történelem Tanszékének szakértője szerint az atlasz valóban alkalmas arra, hogy megsértsen egyes szereplőket. A történész meglátása alapján a mű elsősorban a két világháború közötti hagyományos magyar történelemfelfogáson alapul,

ezért megjelenik benne az egykori nagyság elvesztése miatti hagyományos magyar komplexus, amelynek felmutatására olykor már nevetséges módon törekednek az alkotók.

Mindemellett problémásnak tartja például azt is, hogy az egyik fejezetben a Szlovákia név csak zárójelben szerepel a Csehszlovákia és a Felvidék elnevezés után. „Már a szomszéd iránti egyszerű tisztelet is azt sugallná, hogy fordítva legyen, azaz Szlovákia (Felvidék). Annál is inkább, mivel a mű angol nyelvű változatában a szerzőknek ezzel nyilvánvalóan nem volt problémájuk” – tette hozzá a történész. (24.hu)