Nagyon nem jön ki a matek a magyar munkahelyeken
Felemás eredményt mutatott a legfrissebb, januári munkaerőpiaci statisztika: a foglalkoztatottsági arány gyakorlatilag stagnált, míg a munkanélküliségi ráta éves alapon nőtt. Úgy tűnik tehát, hogy Magyarország elérte a maximumát, ennek ellenére a kormányzat további 300 ezer embert terelnéne a munka világa felé. Csakhogy a Pénzcentrum által megkérdezett Trenkwalder szerint erre nincs túl nagy igény. Nógrádi József, a cég kereskedelmi igazgatója szerint a legoptimistább forgatókönyv szerint is mindössze 100 ezer nyitott pozíció állhat rendelkezésre, és az is csak akkor, ha végleg kilábaltunk a recesszióból. - írja a Pénzcentrum
Munkanélküliség terén rövid távon a 4 százalékos érték körüli stagnálás, esetleg enyhe emelkedés várható. Azaz ha nem történik érezhető gazdasági fordulat, akkor a munkanélküliség kis mértékben tovább nőhet az idénymunkaszezon beindulásáig. Középtávon csökkenésre számítunk az állami akciótervnek köszönhetően, hiszen mind az új beruházások, mind az idénymunkaszezon, mind pedig az elvándorlás és az öregedő társadalom egyre nagyobb vákuumot gerjeszt a munkaerőpiacon. Arról nem is szólva, hogy a harmadik országokból érkezők foglalkoztatási szabályainak a szigorítása és a növekvő kapcsolódó költségek a cégek kezdeti lendületét ezen a területen valószínűleg visszaveszik
– jelentette ki a Pénzcentrum megkeresésére Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
A hazánk legnagyobb munkaközvetítői közé sorolandó céget azután kerestük meg, hogy pénteken napvilágot láttak a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2024 januárjára vonatkozó foglalkoztatási és munkanélküliségi adatai. A legújabb kimutatás szerint az év első hónapjában
- a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki,
- míg a munkanélküliek száma 222 ezer főt jelentett, azaz a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
Az adatokra reagálva Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője kijelentette, a foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 15,0 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve. Hozzátette,
a decemberi átlagbér emelkedés eközben 16,4 százalék volt éves alapon a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi – a decemberi minimálbéremelés hatásán túl - és egyben 10,3 százalékos reálbérnövekedést eredményezett a hónapban.
Az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 15,6 százalék volt a megelőző hónap 13,3 százalékos mértéke után.
Tehát a foglalkoztatás innen már nemigen lesz képes látványosan bővülni, noha a miniszterelnök álláspontja szerint még legalább 300 ezer ember bevonható a magyar munkaerőpiacra. Kérdés azonban, hogy hazánkban találni lehet-e még ilyen és ekkora mennyiségű embert.
Nincs a magyar munkaerőpiacon ekkora igény, igaz, a betöltetlen pozíciók száma valószínűleg a következő időszakban növekedni fog
– jelentette ki Nógrádi József. Szerinte azonban ehhez ki kell lábalunk a recesszív időszakból, aminek hatására a cégek bátrabban fognak létszámot növelni és ez tovább generálja majd a betöltetlen pozíciókat. Ugyanakkor egy pozitív forgatókönyv esetében a betöltetlen álláshelyek száma így is csak nagyjából a 100 ezret éri majd el, míg a pesszimistább verzió szerint a mostani, azaz a 80 ezer fő körüli értéken stagnálhat.
„A 300 ezer fő tehát rengeteg, ilyen léptékű munkaerőigény nincs” – közölte a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki szerint ez a szám inkább annak a meghatározására szolgálhat, hogy amennyiben ennyivel többen dolgoznának, akkor Magyarország egy komoly gazdasági fejlődést tudna felmutatni.
Egyfajta ideális állapotot jelöl, amiben ennyivel növekedne az adózók köre, magasabb lenne a vásárlóerő, miközben csökkenne a szociális juttatásokkal eltartott személyek száma
– összegezte a szakember.
A kérdés csupán az, hogy Magyarország esetében kedvező állapotot idézne-e elő, ha valóban elérnénk a teljes foglalkoztatást, azaz a jelenleg munkaerőtartalékot képzők is dolgoznának. Erre válaszolva Nógrádi József megfordította a kérdést, mert szerinte nem mindegy, hogy akik munka nélkül vannak, azok épp „alkotói szabadságon” vannak, nem rendelkeznek piacképes tudással, vagy nincs olyan munkahely, ahol dolgozhatnának. "Előbb azt kellene elérni, hogy az emberek olyan képzettségi szinttel rendelkezzenek, amely piacképes, és nem a körülmények miatt, hanem a saját döntésükből váljanak munkanélküliekké" – mondta. (Pénzcentrum)
