Nemrégiben puccsot hajtottak végre a nyugat-afrikai államban, Nigerben. Azóta a berendezkedni látszó junta már ki is nevezte az új kormány tagjait, hatalma megszilárdulni látszik. A megbuktatott elnök továbbra is házi őrizetben van.
Az államcsíny visszafordítására irányuló diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallottak, miután a hatalmat átvette a katonai junta, kinevezte az új vezetést, az előző államfőt pedig továbbra házi őrizetben tartják. Elutasították, hogy az ENSZ katonai békemissziót küldjön az országba, sőt felmondták a korábbi békefenntartók tartózkodási engedélyét, az év végével távozniuk kell.
Geopolitikai szempontból Niger azért fontos, mert az ország nagy részét sivatag borítja, a hamisítatlan Szaharának azonban éppen ez és a Malival határos területe kedvelt rejtőzködőhelye különböző szélsőséges, radikális, fegyveres iszlám csoportoknak. Az amerikaiak korábban megállapodtak, hogy antiterrorista fellépésre képezik ki a nigeri hadsereg egy részét, hogy önállóan is felvehesse a harcot a dzsihadistákkal a Száhel-övezetben. Emiatt állomásozik 1100 jól fegyverzett amerikai a két katonai táborban az országban.Az egyik bázis – az ország középső részén fekvő Agadeznél – mintegy 100 millió dollárból épült, és az egyik legmodernebb drónindító központ Afrikában. Innen indítva vadászgatják le az amerikaiak a számukra veszélyt jelentő terroristákat a sivatagos területeken. Az amerikai jelenlétet még nem mondta fel az új junta, de azonnal szakított a korábbi gyarmatosító Franciaországgal, amely eddig folyamatosan 1000-1500 katonát állomásoztatott az országban.
A helyzet azonban változhat Washington számára is, amely örül, hogy megvethette a lábát az afrikai államban, ahol a kínaiakkal és az oroszokkal megy a vetélkedés a régiós befolyásért, de bármikor beavatkozhatnak a nyugat-afrikai regionális tömörülés, az ECOWAS erői – vagy a junta lepacsizhat az ugyancsak bejelentkezett Wagner-csoporttal.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) egyébként a héten jelentette be, fegyvereseik készen állnak, hogy ha szükséges, azonnal beavatkoznak Nigerben.
Az amerikaiak egyértelműen kivárnak, nem nevezték azonnal puccsnak a történteket. A Biden-adminisztráció azonban felfüggesztett néhány Nigerben folyó projektet, például a terrorellenes kiképzéseket. Az amerikai jelenlét azért is fontos, mert más nyugati szövetséges nincs a térségben, hogy szemmel tartsa a sivatagi területeket és a folyamatosan vándorló iszlám terrorista csoportokat.
Más szempontból is fontos Niger
A nyugat-afrikai ország iránti felfokozott nemzetközi érdeklődés abból fakad, hogy amellett, hogy a világ 7. urántermelője, és az Európai Unió első számú uránszállítója, ne felejtsük el, hogy itt halad keresztül Afrika egyik legsűrűbben használt migrációs útvonala is, amelyet különböző embercsempész szervezetek használnak.
Ismert, hogy a Niger nyugati részén fekvő Agadez városa az illegálisan Európába tartó afrikai menekültek gyűjtőhelye. Addig várakoznak itt, amíg az embercsempészek el nem indítják a konvojokat, hogy bejuthassanak Algériába vagy Líbiába, ahonnan aztán a Földközi-tengeren át elérhetik Európát.
2016-ban Niger az Európai Uniótól kapott 600 millió eurót, amelyért cserébe intézkedéseket kellett foganatosítania, hogy megállítsa az országon keresztül áramló illegális migrációt. Ez első körben sikerült is, és mindenki nagyon örült, mert a menekültek száma 2016–2017-ben drasztikusan csökkent. Azonban ahogyan fogytak az eurómilliók, úgy ritkultak a határellenőrzések is, míg mára a helyzet visszaállt a 2016-os szintre.
Mindemellett Niger azért is élvez kiemelt figyelmet, mert tavaly a most eltávolított Bazoum elnök kezdeményezésére az időközbeni katonai puccsok miatt kiszámíthatatlanná vált Maliból Nigerbe költöztették a dzsihadista csoportok elleni hadműveleti központot – az amerikaiak legfőbb örömére.
A térség rekorder a puccsok tekintetében
Az elmúlt 4 évben a mostani nigeri katonai puccs volt a kilencedik a régióban, kettő Maliban, kettő Szudánban, kettő Burkina Fasóban, egy Csádban és egy pedig Guineában zajlott. A sorozatos erőszakos megmozdulások általánossá váltak a térségben, ami elsősorban az ott lévő államok társadalmi és politikai instabilitásának az eredménye.
Az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi együttműködést szorgalmazó, kétoldalú szerződést kötöttek ezekkel az államokkal, több ezermilliárd dollárt égettek el különböző befektetések, segélyek, kölcsönök formájában, az eredmény azonban igen szerény.
Európa jövőjét nagyon komolyan befolyásolja az, hogy az afrikai kontinens országai milyen fejlődési irányt vesznek. Ugyanakkor az is köztudott, hogy sok afrikai államot azonban nem kifejezetten csábítanak a Nyugatról érkező, fejlődésüket segítő, nagyszabású együttműködési tervek. Ezekben az államokban fékezhetetlen a korrupció, a vezető csoportok katonai puccs útján kerülnek hatalomra, és Moszkvával fenntartott barátságukat sem rejtik véka alá.
Moszkvai barátságok
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezeket a kormányokat Vlagyimir Putyin is környékezi. Vannak olyan államok, amelyek katonai együttműködési megállapodást kötöttek Oroszországgal, és ezekben az országokban a Wagner-csoport tagjai jelenleg is aktívak. Ilyenek államok például Mali, a Közép-Afrikai Köztársaság, Líbia, Szudán és úgy tűnik a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti része is.
Ugyanakkor Dél-Afrika, Egyiptom, Szenegál, a Kongói Köztársaság, a Comore-szigetek, Zambia vagy Uganda vezetői szívesen hallgatták nemrégiben az Afrika–Oroszország-csúcstalálkozón, Szentpéterváron Vlagyimir Putyin előadását az Ukrajnában zajló különleges katonai hadműveletről, és nem utolsósorban az orosz vezető ígéretét, mely befektetéseket, kölcsönök eltörlését, fegyvereket és gabonát ígért ezeknek a baráti országoknak, közöttük Burkina Faso, Zimbabwe, Mali, Szomália, a Közép-Afrikai Köztársaság és Eritrea számára.
Meglökik-e a nigeri események az illegális migrációt?
Arról, hogy milyen globális vetületei lehetnek ennek a puccsnak, Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját kérdeztük. A kutató arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e az Európába irányuló migrációt a nigeri puccs, azt válaszolta, hogy ugyan rövid távon nem, de amennyiben figyelembe vesszük a 2020 óta a Száhel-övezet országaiban történt puccsokat, elmondható, hogy a biztonsági helyzet mindegyik országban romlott azóta.
Mindez ugyanakkor hozzájárult a térség regionális instabilitásához, miközben a régióban már jelenleg is van mintegy 3 és fél millió külső és belső menekült. A szakértő hozzátette, Mali esetében már látszik, hogy növekszik az útra kelők száma, és ha Nigerben is romlik a helyzet, ott is ez fog történni, ezért Európának mindenképpen fel kell készülnie számottevő menekültáradatra közép- és hosszú távon is.
A kérdésre, hogy miért nőtt meg ilyen jelentősen az utóbbi időben az Európába irányuló migráció, Marsi Viktor azt mondta:
a koronavírus-járvány máig tartó, súlyos gazdasági hatásai a kontinensen, a globális élelmezési válság megmaradása, illetve a fegyveres konfliktusok továbbra is katalizátorként hatnak az afrikai kontinensre.
A szakértő kitért arra is, hogy Szerbia – Brüsszel és több tagállam nyomására – számos vízummentességi megállapodást felmondott 2022 végén, így például Tunéziával is. Ez pedig abba az irányba terelte a folyamatokat, hogy ismét a közép-mediterrán útvonal váljon a legforgalmasabbá a menekültek révén. (Index)