A mesterséges intelligencia szinte minden részét ismerjük már 40-50 éve, viszont mégis van egy nagyon fontos új, műszaki tudás, amiről ötven éve fogalmunk sem lehetett, hogy hogyan működnének ugyanazok az algoritmusok 10 milliószor gyorsabb gépeken.
Emiatt van ekkor hype a mesterséges intelligencia körül - véli Mérő László, az ELTE egyetemi tanára, aki november 7-ei Banking Technology konferencia AI-kerekasztalának beszélgetésén is részt vesz. Szerinte sürgősen szabályozni kellene a mesterséges intelligencia fejlesztéseket és eszközöket, ám "nem azért kell szabályozni, hogy a mesterséges intelligencia ne "kunkorodjon a nyakunkra”, hanem azért, hogy olyan legyen, amilyen világban szeretnénk élni."
A legtöbb tanácsadó cég előrejelzése szerint hatalmas üzleti potenciál rejlik a mesterséges intelligencia megoldásokban. Magyarország hogyan használhatja ki az ebben rejlő potenciált?
Magyarország sem rosszul sem jól nem áll ebben. Valaha készült egy Mesterséges Intelligencia Stratégia, amiből persze, hogy nem lett semmi: ami egy kutatási, egy fejlesztési vagy egy üzleti kérdés, azt bízzuk a kutatókra, fejlesztőkre és az üzletemberekre, ez nem politikai kérdés.
Milliárdosok, üzletemberek, a tech-szektor képviselői és a tudományos világ AI-szakértői is aláírták azt a petíciót, amelyben arra kérik a világ döntéshozóit, állítsák le ideiglenesen az AI-fejlesztéseket, lassítsanak a tempón, és szabályozzanak. Ön egyetért ezzel?
Nagyon egytértek ezzel, ugyanis ezen múlik, hogy hogyan fogjuk tudni használni a mesterséges intelligencia eszközöket. Képzelje el, hogy beülök az önvezető autómba, hogy vigyen el a keresztanyámhoz, erre ő azt mondja, nincs kedvem hozzá, beszélgessünk inkább a költészetről. Nem kizárt, hogy ilyesmit fog mondani, és akkor vigyük az autót a bontóba? Nem visszük, hanem kell, hogy legyenek olyan szakemberek, akikhez fordulhatunk azzal, hogy megbokrosodott az önvezető autónk.
Ehhez a szakembereknek tudniuk kell, hogyan működik az önvezető autó, amihez szabályozásra van szükség. Mert egyelőre egy önvezető autóban az van, amit a fejlesztője bele akar tenni. Márpedig rengeteg a kérdés, kezdve attól, hogy milyen kezelőszervek azok, amikhez nincs hozzáférése a mesterséges intelligenciának, egészen addig, hogy milyen Asimov-féle erkölcsi elvek mentén hoz döntéseket. Ezeket mindenképpen szabályozni kell, és ez nagyon sürgős.
A fejlesztéseket is le kellene állítani ön szerint, amíg a szabályozás elkészül?
Hogy le kell-e állítani a fejlesztést, abban nem vagyok biztos. Azért nem, mert úgysem állítják le, főleg azok nem, akik hajlamosak áthágni a törvényeket. Lesznek államok, például Kína, amely azt mondja, hogy nem így akarja szabályozni. És lesznek latorállamok, mint például Észak-Korea, amelyik harci mesterséges intelligenciát akar kifejleszteni és eladni például az oroszoknak. Nagyon félek attól, hogy nehogy Magyarország is ilyen latorállamok közé tartozzon. A mesterséges intelligencia ugyanakkor mind a két oldalt támogatni fogja: mesterséges intelligenciával felszerelt rendőr fog üldözni mesterséges intelligenciával felszerelt bűnözőt.
A szabályozásban sok kellemetlen dolog is benne lesz. Erre egy példa, hogy az önvezető autó elé kirohan három gyerek, egy ember már nem tehet mást, elüti őket. Egy mesterséges intelligencia annyival gyorsabb és fejlettebb, hogy dönthet, hogy elüti ezt a három gyereket, vagy nekivezeti az autót a falnak, azzal sérülést okozva az egy szem utasának, akár feláldozva őt. Ez egy régóta létező etikai probléma, elég nagy egyetértés van abban, hogy ilyen esetben a falnak kell vezetni az autót, és a három életet megmenteni. De felmerül a kérdés, ki venne, és ki fejlesztene ilyen autót?
Nem azért kell szabályozni, hogy a mesterséges intelligencia ne „kunkorodjon a nyakunkra”, hanem azért, hogy olyan legyen, amilyen világban szeretnénk élni.
Még talán nem tartunk ott, hogy az önvezető autók bárhol egyedül elboldoguljanak. Mennyi időnk maradt a szabályok megírására?
A technika már itt tart, a jog, a szabályozás viszont nem. Volt már ilyen a történelemben, hogy egy műszaki megoldás elterjedését egy lágyabb tudomány hiányossága akadályozta meg. A dugattyús gőzgép már 1690-ben létezett, egy francia feltaláló, Denis Papin remek dugattyús gőzgépet tervezett, mégis 1769-re tesszük az ipari forradalom kezdetét, amikor James Watt üzembe állította a szövőgyárában a gőzgépét. Mi történt itt 70-80 évig? Tényleg működött minden technikailag, csak éppen nem volt olyan vállalkozási forma, hogy korlátolt felelősségű társaság. Ugyanis nagy kockázat egy gőzgépes szövőgyárat innoválni, mert ha felrobban a gőzgép, akkor nagyon sok ember után kell kártérítést fizetni. Ez hátráltatta 80 évig a műszakilag meglévő találmány használatba vételét, ugyanez a helyzet most az önvezető autókkal.
Panaszkodnak, hogy az önvezető autókban vannak még hibák, de ha minden autó önvezető lenne, akkor tizedannyi baleset történne az utakon. Magyarországon 500-600 ember hal meg most évente az utakon, ha csak önvezető autók közlekednének, akkor ez a szám tizedére esne. De nincs szabályozva, hogy ki a felelős ennek az 50-60 embernek a haláláért. Az ember nem egy tökéletes lény, a szabályozás sem az: a szabályok nagy része felesleges és hülyeség. De mindig baltával kell szabályozni, nem lehet eléggé finomhangolni.
Sokan tartanak attól, hogy a fejlesztők létrehoznak egy olyan mesterséges intelligencia rendszert, amely felett elveszítik a kontrollt, ami öntudatra ébred, vagy ha úgy tetszik, elszabadul. Ez valós veszély vagy csupán science fiction?
Is-is, ugyanis, ha a homo sapienssel egyedül az állatvilágból előfordulhatott, hogy eredendő bűne lett, tehát elkezdett azon gondolkodni, hogy ki vagyok én, miért vagyok a világon, mi az életem értelme, akkor ez akárkivel előfordulhat. Lehet, hogy nem direkt, azaz nem erre fogják fejleszteni, de talán még direkt is előfordulhat. Ám ez inkább arra való, hogy meggyőzzék a politikusokat, hogy tényleg lépni kell, mert előfordulhat. Én azt gondolom, ha elő is fog fordulni, ki fogunk tudni találni ellene valamit, ebben optimista vagyok.
A bűnözők hol használhatják ki a generatív AI-eszközökben rejlő lehetőségeket?
Mindenütt: a mesterséges intelligencia úgy lesz része az életünknek, mint az elektromosság. Nem kérdezed, hogy a bűnözők hogyan vetik be az Otto-motort vagy a repülőgépet.
Ön szerint létre lehet hozni egy általános mesterséges intelligenciát? Miről szól ez pontosan és mi a jelentősége ennek?
Egyelőre erről szó sincs, nem létezik az általános mesterséges intelligencia. Mindig egy problémára megoldást jelentő mesterséges intelligenciát fejlesztünk. Az általános mesterséges intelligencia fejlesztése célként sem merül fel, ez még egyelőre inkább kutatási feladat.
Egyes vélemények szerint nagy előrelépés történt a közelmúltban a technológiai szingularitás felé. Mit gondol erről? Mikor következhet be, és milyen következményei lehetnek?
Nagy összegben merek fogadni arra, hogy ez nem következik be a közeljövőben: nem is tartunk itt, és nem erről van szó. Az algoritmusokban nem történt nagy előrelépés, nem jöttünk rá valami olyanra, amiről eddig nem tudtunk: nincs egy olyan átütő felfedezés, mint amikor Newton kidolgozta a törvényeit, vagy a differenciál- és integrálszámítást, amivel jobban le tudjuk írni például az égitestek mozgását. A mesterséges intelligencia szinte minden részét ismerjük már 40-50 éve, viszont mégis van egy nagyon fontos új, műszaki tudás.
Az új tudás az, amiről ötven éve fogalmunk sem lehetett, hogy hogyan működnének ugyanazok az algoritmusok 10 milliószor gyorsabb gépeken.
Ha a ChatGPT háromhavonta válaszolna a kérdésekre, nem érdekelne senkit, nem várnánk ki. Akkor háromhavonta válaszolt volna, most másodpercenként 2-3-at válaszol, azzal már lehet csipogni, csevegni, ez a nagy különbség. Ezt kezdtük el látni, 10 milliószor nagyobb, gyorsabb gépeken.
Amikor 1993-ban megkaptam az első 30 megabyte-os winchesteremet, akkor azt hittem, ez az egész életemre elég lesz, hiszen mikor írok én le 30 millió karaktert. Ma el sem tudok indítani egy szövegszerkesztőt egy ekkora adathordozón. A telefonodban több számítási kapacitás van, mint 50 éve az egész világon volt. A mérnököket nem az érdekli, miért működik az algoritmus, hanem az, hogy általában mikor mi az, ami működni szokott.
A mesterséges intelligencia mára egy standard műszaki diszciplínává vált, ettől lett ekkora hype körülötte.