2004 második fele óta több mint 1330 milliárd forintot kaptak a nagy cégek a kormányoktól.
A legtöbb támogatást számban és összegben is az Orbán-kormányok osztották ki, ez már csak az egymást követő három ciklus miatt sem meglepő. A volumen és a támogatott iparágak annál inkább. Nem a nagy hozzáadott értékű területek dominálnak. De bírjuk még ezt munkaerővel? Nagyon úgy tűnik, hogy nem.
2004 második fele és 2024 július vége, azaz kicsivel több, mint 20 év alatt 1339 milliárd 499,9 millió forint értékben kaptak közpénzt nagy cégek úgynevezett egyedi kormánydöntés (EKD) keretében – derül ki az Mfor gyűjtéséből. Összeállításunkhoz a Külgazdasági és Külügyminisztérium közléseit összegeztük, eszerint a vizsgált időszakban 537 cég összesen 622 tételben kapott vissza nem térítendő állami pénzt.
Idén július végéig hét ilyen EKD-támogatásra szerződtek, ezek összértéke 17,9 milliárd forint volt. Ez – bár még nincs szó teljes évről – jelentősen kevesebbnek tűnik a tavalyi, az összértékben abszolút csúcstartó volumennél: akkor 199 támogatással több mint 293,6 milliárd forintot osztottak ki.
A tavalyi számokat jelentősen megdobta a dél-koreai hátterű, akkumulátorgyártó SK On Hungary Kft. 76,3 milliárd forintos támogatása. Az SK Group 2019-ben egy 430 ezer négyzetméteres gyártóüzemet indított Komáromban. A beruházás értéke 330 millió dollár (átszámítva nagyjából 121,7 milliárd forint) volt, amelyhez a magyar kormány 8,2 milliárd forint támogatást nyújtott 2018 novemberében. 2021-ben jelentették be egy új, 700 ezer négyzetméteres gyár építését Iváncsán, amelyhez 2,3 milliárd dolláros (mai árfolyamon nagyjából 848,6 milliárd forintos) befektetés és 76 milliárd forintos kormányzati támogatás társult – ez a korábban említett, rekorder támogatás. A dél-koreai cég magyar leányai így összesen több mint 103 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A vállalat a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, azonban az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt az iváncsai gyárból 609 fő kölcsönzött munkást bocsátottak el idén:
Az adatokból látszik, hogy az államilag támogatott beruházások 2014 után pörögtek fel kifejezetten. Ez összefügg azzal a világgazdasági konjunktúrával, ami nagyjából 2013-ban kezdődött, és a 2020-as koronavírus-világjárványig tartott. Korábban az autóipar volt a húzóágazat, így nem meglepő, hogy a legtöbbször, összesen összesen tíz alkalommal az Audi Hungaria Motor Kft. kapott ingyenpénzt, ezek összértéke 45,7 milliárd forint. A győri Audi-gyárról van szó, amely egészen szépen muzsikált tavaly: árbevétele 7,9 százalékkal nőtt 2022-höz képest. A vállalat tavaly 9,102 milliárd euró (átszámítva 3640,3 milliárd forint) árbevételt ért el, adózott eredménye 354 millió euró lett, azaz több mint 141 milliárd forint.
Az elmúlt néhány évben viszont az akkumulátorgyártás vált a kiemeltnek tekintett ágazattá, szoros összefüggésben az elektromos autók – gyártók által remélt – térnyerésével. A kormányzati kommunikáció fényében talán nem meglepő, hogy a legtöbb támogatást, összesen 181,9 milliárd forint értékben az akkumulátor és szárazelem gyártására osztottak ki a vizsgált időszakban:
A támogatásokból is látszik, hogy az Orbán-kormányok célja az ipari gyártó üzemek Magyarországra telepítése, illetve azok bővítése. Az „újraiparosítás” egyrészt működő tőkét, gazdasági növekedést, exporttöbbletet jelent, de nem elhanyagolható szempont, hogy ez a fajta összeszerelő gazdaság nagy mennyiségű munkaerőt szív fel.
Az ipari üzemek Magyarországra telepítése egy szempontból meghozta a várt eredményt: a munkanélküliség 2015 után meredeken csökkenni kezdett, 2019 végére egészen 3,3 százalékig. A világjárvány átmeneti emelkedést hozott, de ma is csak 4,2 százalék, míg 2015 elején még bőven 7 százalék felett volt (2011-2012-ben pedig 11 százaléknál is magasabb). Mára ugyanakkor lényegében elfogyott az ipari üzemekben foglalkoztatható, hazai munkaerő. Ennek megfelelően elkezdődött a külföldi, főleg ázsiai vendégmunkások alkalmazása. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból az derül ki, hogy tavaly minden korábbinál több, 106 ezer külföldi érkezett Magyarországra munkavállalási szándékkal, de a valóságban ennél is többen lehetnek.
Az összeszerelő üzemekre, főleg az akkumulátor- és autógyártásra épülő gazdaság közben egészen kiszolgáltatott lett a nemzetközi gazdasági környezetnek: 2024 második negyedévében például kifejezetten gyengén teljesített a feldolgozóipar, 3,7 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelés volumenének csökkenését az akku- és járműgyártás gyengélkedése okozta, hiszen visszaesett a kereslet az elektromos autók iránt.
Mennyit költöttek a kétharmados kormányok?
2010. május 29., azaz a második Orbán-kormány felállása óta összesen 549 támogatást osztottak ki, amelyek összértéke meghaladja az 1209,3 milliárd forintot. A kormányzati ciklusok szerinti megoszlást ebben a táblázatban szedtük össze, a legnagyobb összeget a kormány a negyedik kormányzási időszaka alatt osztotta ki:
(mfor.hu)
