Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Megyessy Péter: Magyarország húsz év alatt az egyéves GDP-jének megfelelő EU-s forrást kapott

Külföld
2024.04.24.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
13

Egyéves magyar GDP-t hozott az EU tagság két évtizede, állítja Medgyessy Péter volt kormányfő, aki 2004-ben aláírta Magyarország csatlakozási szerződését.

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítését ünnepelte szerdán az Európai Parlament, amely az utolsó plenáris ülését tartja a héten Strasbourgban. A megemlékezésen az uniós intézmények jelenlegi és korábbi vezetői mellett részt vettek a 2004. május elsején csatlakozott országok akkori vezetői, köztük Medgyessy Péter magyar kormányfő.

A felszólalók kivétel nélkül méltatták Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését, és hangsúlyozták az egyenlőség, az összetartozás, a szolidaritás fontosságát. 

Az ülésteremben helyet foglalt tíz, 2004. május 1-jén született fiatal, akik egy-egy kérdést tehettek fel a vendégeknek. Medgyessy Pétertől azt kérdezték: mi volt a legfontosabb ok, amiért Magyarország az Unió tagja lett? A volt kormányfő két okot említett: egyrészt a magyarok mindig is úgy érezték, Európában a helyük, és a vezetők teljesítették a nép akaratát. - Mi úgy gondoltuk, hogy a szuverenitás megerősítése az Európai Unión belül történhet meg. Szuverén az az ország, amelyik erős, és az EU erőssé teszi Magyarországot - ismertette a politikus a másik okot.

A megemlékezés után arra kértük Medgyessy Pétert, fejtse ki bővebben, mit is értett a szuverenitás EU-n belüli megerősítésén.

- Magyarországnak azért erősödhet a szuverenitása az Európai Unión keresztül, mert az erősebb és gazdagabb országok jobban tudják megvédeni a szuverenitásukat. Nem nagyon vitatható, hogy az elmúlt húsz évben Magyarország gazdagabb lett és az emberek jobban élnek, még akkor sem, ha nem használtunk ki minden lehetőséget az Unióban.

- Mit hozott Magyarországnak az EU tagság?

- Hajlamosak vagyunk rá, hogy csak gazdasági szempontokat mérlegeljünk. De emellett óriási lehetőségek nyíltak a fiatalok előtt, akik külföldön tanulhatnak, vagy a munkavállalók előtt, akik választhatnak, hogy Magyarországon vagy például Ausztriában dolgozzanak-e. A schengeni megállapodásnak köszönhetően a belső határok megnyíltak, segítve nem csak a személyek, de a technológiák, a termékek szabad áramlását is. Az EU tagság rengeteg pénzt is hozott. Nagyon hozzávetőleges számításaim szerint húsz év alatt Magyarország az egyéves GDP-jének megfelelő EU-s forrást kapott. Vagyis ha az Unión kívül lennénk, az embereknek egy évvel többet kellett volna dolgozniuk, hogy a jelenlegivel azonos eredményt érjünk el.

- Az EU tagság beváltotta a húsz évvel ezelőtti reményeket?

- Egy házasság előtt az embernek mindig vannak álmai és illúziói. Aztán szembesül a valósággal, hogy vannak családi viták, adott esetben veszekedések.

Ahhoz képest, amit álmodtunk, biztos nem jött be minden. De ahhoz képest, ahol húsz éve voltunk, nagyon sokminden bejött. 

Egyéves GDP jött be Magyarországra, például. És az EU-tag Magyarország vonzza a külföldi befektetőket, ami, még ha hullámzó is, komoly erőt képvisel. Lehetőségek nyíltak a tanulásban és a kultúrában. Mindig lehet mondani, hogy lehetett volna sokkal jobb is. Mint minden házasságban.

- Mi nem sikerült például? Az euró bevezetése?

- Akkor is híve voltam az euró bevezetésének, és ma is az vagyok. Az eurózónához való tartozás fegyelmezi a gazdaságpolitikát. Az elveket és szabályokat helyesen alakították ki, még ha kell is néha igazítani rajtuk. Politikai döntés volt, hogy nem sikerült. Egy autokráciára hajlamos országban a vezetés nem mindig szereti, ha kontrollálják a tevékenységét. Az euró ilyesfajta kontrollt jelent. Ugyanakkor egészen kiváló közgazdászok, például Surányi György egykori jegybankelnök, azon az állásponton volt, hogy ne siessünk a közös valutával. És ő biztosan nem politikai, hanem gazdasági megfontolások alapján állította ezt.

- Hogyan hat a magyar gazdaságra, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós támogatások jelentős részéhez?

- Ezt nagy hibának tartom.

Értem, hogy vannak vitáink az EU-val, nekem is lennének, ha én lennék a miniszterelnök. De vannak szempontok, amelyek felülírják ezeket a vitákat. 

Magyarországnak szüksége van a pénzügyi támogatásokra, tehát meg kell egyezni az Európai Unió vezetőivel arról, hogy mi az, amit el tudunk vállalni és jogos szándéknak tartunk, és mi az, amiben nem tudunk tovább lépni. Ennek az egyezségnek az alapján hozzá kéne jutnunk a forrásokhoz. Ha ez a pénz ott lenne a zsebünkben, akkor sokkal könnyebben tudnánk fejlesztéseket végrehajtani. Nézze meg, milyen sokáig kellett várni a pedagógus bérekre! Ez bűnös késlekedés.

- Ön szerint a magyar gazdaság jelenlegi problémáinak egyik fő oka, hogy nem kapunk uniós pénzeket?

- Ez hiba, de a magyar gazdaság gyengeségeit strukturális problémák, gazdaságpolitikai és nemzeti banki hibák, versenyképességi hiányosságok okozzák, amelyeket csak enyhíteni tudnának az uniós pénzügyi források.

 

"Big bang”

A “big bangnak” nevezett bővítés során Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott az Európai Unióhoz.

(Népszava)

Címlapkép forrása: Alain ROLLAND | Forrás: EP
Belföld
KÜLFÖLD
EURÓPAI UNIÓ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.04.24. - 17:53
13
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Egyre fájdalmasabb lesz a globális felmelegedés

    Egyre fájdalmasabb lesz a globális felmelegedés

  • Henry Kissinger: a Putyin-korszaknak végét jelentheti Ukrajna győzelme

    Henry Kissinger: a Putyin-korszaknak végét jelentheti Ukrajna győzelme

  • Varga Mihály: Magyarország elutasítja, hogy az Európai Bizottság beavatkozhasson a tagállamok költségvetésébe

    Varga Mihály: Magyarország elutasítja, hogy az Európai Bizottság beavatkozhasson a tagállamok költségvetésébe

  • Napirend előtt...

    Napirend előtt...

  • Jelentősen nőtt tavaly az adóellenőrzések száma és hatékonysága

    Jelentősen nőtt tavaly az adóellenőrzések száma és hatékonysága

  • Kékcápa hozta rá a frászt fürdőzőkre Spanyolországban - VIDEÓ

    Kékcápa hozta rá a frászt fürdőzőkre Spanyolországban - VIDEÓ

  • Idén vélhetően nem lesz GDP-növekedés Magyarországon

    Idén vélhetően nem lesz GDP-növekedés Magyarországon

  • Elhagyta a kórházat Ferenc pápa

    Elhagyta a kórházat Ferenc pápa

  • Mesterséges intelligencia szövetséget alapít az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete és a Huawei

    Mesterséges intelligencia szövetséget alapít az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete és a Huawei

  • Gál Mária: Bűzlő narancs

    Gál Mária: Bűzlő narancs

  • Szijjártó Péter több európai államnak is keményen beszólt

    Szijjártó Péter több európai államnak is keményen beszólt

  • Előre, nem hátra: Hatvanpusztán végeztek az Orbán-birtok parkosításával

    Előre, nem hátra: Hatvanpusztán végeztek az Orbán-birtok parkosításával

  • Új(abb) gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be Orbán Viktor

    Új(abb) gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be Orbán Viktor

  • Az innováció a versenyképesség kulcsa

    Az innováció a versenyképesség kulcsa

  • Lejjebb adtak igényeikből a fővárosi lakásvásárlók

    Lejjebb adtak igényeikből a fővárosi lakásvásárlók

  • 2010-ben többet költött az Orbán-kormány oktatásra, mint idén

    2010-ben többet költött az Orbán-kormány oktatásra, mint idén

  • Kínos: Tüntetők fogadták Gulyás Gergelyt Jeruzsálemben

    Kínos: Tüntetők fogadták Gulyás Gergelyt Jeruzsálemben

  • Újra beszólt Nagy Ervin Rákay Philipnek

    Újra beszólt Nagy Ervin Rákay Philipnek

  • Gond van a különadókkal, veszélyben az EU-pénzek

    Gond van a különadókkal, veszélyben az EU-pénzek

  • Átrendeződni látszik a nemzetiségi arány a külföldi munkavállalók között

    Átrendeződni látszik a nemzetiségi arány a külföldi munkavállalók között

  • Hende Csaba: "nagyjából utolértük" Ausztriát

    Hende Csaba: "nagyjából utolértük" Ausztriát

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element