Egyéves magyar GDP-t hozott az EU tagság két évtizede, állítja Medgyessy Péter volt kormányfő, aki 2004-ben aláírta Magyarország csatlakozási szerződését.
Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítését ünnepelte szerdán az Európai Parlament, amely az utolsó plenáris ülését tartja a héten Strasbourgban. A megemlékezésen az uniós intézmények jelenlegi és korábbi vezetői mellett részt vettek a 2004. május elsején csatlakozott országok akkori vezetői, köztük Medgyessy Péter magyar kormányfő.
A felszólalók kivétel nélkül méltatták Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését, és hangsúlyozták az egyenlőség, az összetartozás, a szolidaritás fontosságát.
Az ülésteremben helyet foglalt tíz, 2004. május 1-jén született fiatal, akik egy-egy kérdést tehettek fel a vendégeknek. Medgyessy Pétertől azt kérdezték: mi volt a legfontosabb ok, amiért Magyarország az Unió tagja lett? A volt kormányfő két okot említett: egyrészt a magyarok mindig is úgy érezték, Európában a helyük, és a vezetők teljesítették a nép akaratát. - Mi úgy gondoltuk, hogy a szuverenitás megerősítése az Európai Unión belül történhet meg. Szuverén az az ország, amelyik erős, és az EU erőssé teszi Magyarországot - ismertette a politikus a másik okot.
A megemlékezés után arra kértük Medgyessy Pétert, fejtse ki bővebben, mit is értett a szuverenitás EU-n belüli megerősítésén.
- Magyarországnak azért erősödhet a szuverenitása az Európai Unión keresztül, mert az erősebb és gazdagabb országok jobban tudják megvédeni a szuverenitásukat. Nem nagyon vitatható, hogy az elmúlt húsz évben Magyarország gazdagabb lett és az emberek jobban élnek, még akkor sem, ha nem használtunk ki minden lehetőséget az Unióban.
- Mit hozott Magyarországnak az EU tagság?
- Hajlamosak vagyunk rá, hogy csak gazdasági szempontokat mérlegeljünk. De emellett óriási lehetőségek nyíltak a fiatalok előtt, akik külföldön tanulhatnak, vagy a munkavállalók előtt, akik választhatnak, hogy Magyarországon vagy például Ausztriában dolgozzanak-e. A schengeni megállapodásnak köszönhetően a belső határok megnyíltak, segítve nem csak a személyek, de a technológiák, a termékek szabad áramlását is. Az EU tagság rengeteg pénzt is hozott. Nagyon hozzávetőleges számításaim szerint húsz év alatt Magyarország az egyéves GDP-jének megfelelő EU-s forrást kapott. Vagyis ha az Unión kívül lennénk, az embereknek egy évvel többet kellett volna dolgozniuk, hogy a jelenlegivel azonos eredményt érjünk el.
- Az EU tagság beváltotta a húsz évvel ezelőtti reményeket?
- Egy házasság előtt az embernek mindig vannak álmai és illúziói. Aztán szembesül a valósággal, hogy vannak családi viták, adott esetben veszekedések.
Ahhoz képest, amit álmodtunk, biztos nem jött be minden. De ahhoz képest, ahol húsz éve voltunk, nagyon sokminden bejött.
Egyéves GDP jött be Magyarországra, például. És az EU-tag Magyarország vonzza a külföldi befektetőket, ami, még ha hullámzó is, komoly erőt képvisel. Lehetőségek nyíltak a tanulásban és a kultúrában. Mindig lehet mondani, hogy lehetett volna sokkal jobb is. Mint minden házasságban.
- Mi nem sikerült például? Az euró bevezetése?
- Akkor is híve voltam az euró bevezetésének, és ma is az vagyok. Az eurózónához való tartozás fegyelmezi a gazdaságpolitikát. Az elveket és szabályokat helyesen alakították ki, még ha kell is néha igazítani rajtuk. Politikai döntés volt, hogy nem sikerült. Egy autokráciára hajlamos országban a vezetés nem mindig szereti, ha kontrollálják a tevékenységét. Az euró ilyesfajta kontrollt jelent. Ugyanakkor egészen kiváló közgazdászok, például Surányi György egykori jegybankelnök, azon az állásponton volt, hogy ne siessünk a közös valutával. És ő biztosan nem politikai, hanem gazdasági megfontolások alapján állította ezt.
- Hogyan hat a magyar gazdaságra, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós támogatások jelentős részéhez?
- Ezt nagy hibának tartom.
Értem, hogy vannak vitáink az EU-val, nekem is lennének, ha én lennék a miniszterelnök. De vannak szempontok, amelyek felülírják ezeket a vitákat.
Magyarországnak szüksége van a pénzügyi támogatásokra, tehát meg kell egyezni az Európai Unió vezetőivel arról, hogy mi az, amit el tudunk vállalni és jogos szándéknak tartunk, és mi az, amiben nem tudunk tovább lépni. Ennek az egyezségnek az alapján hozzá kéne jutnunk a forrásokhoz. Ha ez a pénz ott lenne a zsebünkben, akkor sokkal könnyebben tudnánk fejlesztéseket végrehajtani. Nézze meg, milyen sokáig kellett várni a pedagógus bérekre! Ez bűnös késlekedés.
- Ön szerint a magyar gazdaság jelenlegi problémáinak egyik fő oka, hogy nem kapunk uniós pénzeket?
- Ez hiba, de a magyar gazdaság gyengeségeit strukturális problémák, gazdaságpolitikai és nemzeti banki hibák, versenyképességi hiányosságok okozzák, amelyeket csak enyhíteni tudnának az uniós pénzügyi források.
"Big bang”
A “big bangnak” nevezett bővítés során Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott az Európai Unióhoz.
(Népszava)
