Megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma Pál Norbert kormánybiztos ukrán háborús menekültek méltányossági kérelmét elutasító határozatát és új, tényszerű és tételes indoklást tartalmazó döntést kihirdetésére kötelezték a politikust.
Az utcára tett ukrán menekültek ügyében a Magyar Helsinki Bizottság, uniós jogra hivatkozva kérte, hogy a családoknak - még a nyár folyamán - elutasított méltányossági kérelmüket semmisítse meg a bíróság. Az első tárgyalás felpereseit még a szentesi Inkubátorházból tették ki a rendelet hatályba lépését követően. Egyikük hat gyerekkel Győrbe költözött, a másikuk Mindszenten kötött ki. Esetükben egy egyedülálló anya nevel három gyereket különösen nehéz helyzetben. A második perben 55 gyereket és 17 nőt képviseltek a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, őket többségében Kocsról lakoltatták ki még a nyáron.
Tavaly augusztus 21-től már csak azoknak a menekülteknek járt a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás - amit szállásadójuk kap meg- akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, ahol éppen harcok dúlnak. Arról a magyar kormány „döntött”, melyek ezek a területek. (A jelenlegi, februári lista továbbra is ugyanazt a 13 területet tartalmazza, mint amit legelőször, július elején feltöltött a kabinet.)
Ugyanakkor a rendelet hatályba lépését megelőzően a már Magyarországon élő érintett menekültek július 10-ig mindössze hatnapos határidővel (mivel a területi lista július 4-én került nyilvánosságra) nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a lakhatási jogosultságuk.
A kérelem elbírálásáról Pál Norbert egy személyben dönthetett. A kormánybiztos 1486 méltányossági kérelemből 1202-t utasított el.
A Magyar Helsinki Bizottság viszont nem hagyta annyiban az ügyet, bíróságon akarta elérni, hogy az állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. A tárgyalássorozat szerdai ítélethirdetésén Pál Norbert védelmét ifjabb Balsai István látta el. (Balsai István alkotmánybíró, korábban fideszes országgyűlési képviselő fia.)
A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, Győző Gábor és Szekeres Zsolt lényegében azt szerette volna elérni, hogy az érintett családok esetén elutasított méltányossági kérelmeket semmisítse meg a bíróság. Mivel véleményük szerint azok sértik az uniós ideiglenes védelmi irányelvet, mely a Magyar Helsinki Bizottság szerint világosan kimondja: a tagállamoknak szállást kell biztosítani, vagy ha az állam nem tud, akkor finanszírozási rendszert kell kialakítani erre vonatkozóan.
Az alperes azt próbálta elérni, hogy ne a Közigazgatási Bíróság tárgyalja az ügyet, mondván: a kormánybiztos kormányzati feladatot lát el. Azonban a bíróság kimondta, hogy a kormánybiztos tevékenysége teljesíti a közigazgatási cselekmény fogalmát. Ugyanakkor így már Pál Norbert döntésére is vonatkozik a bíróság szerint a közigazgatási eljárásnál kötelező elvárás, hogy tényszerűen indokolja meg azt. A kormánybiztos döntése „semmilyen indoklást nem tartalmazott, hogy az alperes milyen indokokat vizsgált, hogy a kormány milyen körben milyen kritériumok mellett adott egyes menekülteknek szállást másoknak meg nem. Milyen tényállás alapján, milyen bizonyítékok, körülmények alapján döntött Pál Norbert a méltányossági kérelmekről? Ezek olyan formai hiányosságok voltak, amelyek megakadályozták a döntés érdemi elbírálását” – fogalmazott a bíróság.
Sőt, mint Szekeres Zsolt a Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta: tulajdonképpen alakszerűen még döntés sem született, mivel a kormánybiztos csak egy excel-listát tett közzé arról, hogy kik kaptak támogatást és kik nem. Bár a kormánybiztos döntése sok ezer menekültet érintett, a civilszervezet összesen 120 ügyfél érdekeit képviselte a perben.
Elvileg a Kormánybiztosnak most legfeljebb 30 napja van, hogy új, alaposan megindokolt döntést hozzon. „Kíváncsi leszek, hogyan fogják tényszerűen megindokolni, hogy miért nem kapott például egy súlyos mozgássérült menekült lakhatási támogatást?” – mondta az ügyvéd, hozzátéve: ha ismét elutasító határozat születik az ügyben, újra perelnek.
Pál Norberték eljárása annyiban is „ravasz” volt: érdemi indoklás híján nem lehetett kimondani, hogy a kormánybiztos eljárása szembe ment volna a vonatkozó EU joggal.
A bíróság leszögezte: az ügyben is az EU ideiglenes védelemre vonatkozó irányelve tartalmaz olyan szabályokat, ami irányadók a tagállamoknak. Azonban ezek – mint az uniós direktívák - kötelező, ám nem közvetlenül érvényesülő irányelvek. Ezek célokat, irányelveket alkalmaznak, amelyeket a tagállamoknak át kell ültetni a nemzeti jogba, ám abba az uniós jogalkotó nem szól bele, hogyan.
Azaz, amennyiben Pál Norbert újbóli, már indokolt döntése esetleg szembemenne az uniós irányelvek elvárásaival, úgy a magyar bíróság fordulhat közvetlenül az uniós bírósághoz, hogy állapítsa meg, a kormánybiztos döntése szembemegy-e az EU joggal vagy sem. (Népszava)
