Az elmúlt évtizedekben sokat bírált munkaerőmobilitás a pandémia óta sokat javult, és évtizedes összevetésben hatalmasat nőtt az ingázók száma is.
A debreceni BMW gyárban a próba-, valamint a jövő évi sorozatgyártás elindulása felborította a hazai munkaerőpiacot. Az egyik legismertebb álláskeresési oldal, a Profession.hu adatai szerint az idei első három negyedévében országos szinten 6 százalékkal csökkent az „aktivált hirdetések” száma az elmúlt év ugyanezen időszakához képest – mondta a Népszavának Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Ehhez képest Hajdú-Bihar vármegye egészen más dimenzióban mozog, döntően a müncheni központú autógyár betelepülésének köszönhetően. Az adatok szerint ugyanis az országos visszaeséssel szemben itt éves összevetésben 9 százalékkal megugrottak az álláshirdetések számai. Kategóriánként összehasonlítva a tavalyi és idei évet fizikai, segéd, betanított munkában figyelhető meg a legnagyobb növekedés, a hirdetések legnagyobb részét pedig a mindkét évben a szakmunkák tették ki. A tavalyi év első 9 hónapja alatt a vármegyében a hirdetések 10 százalékát ebben a főkategóriában adták fel, míg az idei évben ez a mutató már 13 százalékot tett ki.
Maga a gyár is érezhetően szinte szívja be a jelentkezőket. A BMW vonatkozó álláskereső és karrieroldalán jelenleg 68 nyitott pozíció találtunk Debrecenben, ami egyetlen céghez kötődően egészen kimagasló szám. Mindez ráadásul érezhetően szinte napról napra emelkedik.
Ez a munkaerőigény vitán felül csak akkor elégíthető ki, ha a magyar munkaerőt illetően a korábban sokat bírált mobilitási szándék fejlődött. Ezen a területen pedig érezhetően volt előrelépés az elmúlt egy évtizedben, de különösen a járvány óta – mondta lapunk Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese. A pandémia arra késztette az embereket, hogy a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezeljék a munkahelyváltás, akár földrajzi értelemben is, vagyis jóval inkább költöznek, az állás után mennek az emberek, mint 6-8 éve. Azt azonban látni kell, hogy a hibrid munkavégzés elterjedése némileg csökkentette a költözési hajlandóságot azoknál, akik távmunkában is el tudják látni a feladataikat.
Az elvándorlás leginkább az elmaradottabb keleti régiókból (Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Kelet-Magyarország) erős, s a munkaerő Budapest és Nyugat-Magyarország felé tart. Oda, ahol több munkalehetőség és magasabb bérek érhetőek el. Tömeges migrációról azonban még nem beszélhetünk. A fejlettebb térségekben ugyanis jellemzően a lakhatási költségek és a szolgáltatások is arányosan drágábbak, ami egyszersmind ezt az említett trendet fékezi.
Az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, Kozák Ákos egy további fejleményre is felhívta a figyelmet. Az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt az ingázók aránya is. A 2011-es és a 2022-es Népszámlálás adatait összehasonlítva azt látszik – fejtette ki -, hogy ez a változás igencsak tetemes. A bő egy évtizedben ugyanis közel 500 ezer fővel emelkedett azoknak a száma, akik lakóhelyüktől eltérő településen dolgoztak.
Így 2022-ben nagyságrendileg már 1,8 millió munkavállaló ingázott naponta az országban. Ez a foglalkoztatottak számának csaknem 40 százaléka.
Az ingázás egyébként legkevésbé a dél-alföldi vármegyékre jellemző, ahol „csupán” minden harmadik munkavállaló dolgozik más településen, miközben Pest vármegyében ez kétharmadra tehető, amely arány már uniós összevetésben is magas. Az uniós régiók közötti ingázás aránya ugyanis az összes foglalkoztatotton belül a belga Brabant Wallon tartományban a legmagasabb, ezt követte egy másik belga tartomány, Vlaams-Brabant, míg a harmadik helyen áll Pest megye – jegyezte meg a Kozák Ákos. Az ingázás hazai erősödése egy másik, korábbi cikkünkben jelzett trenden is tetten érhető. A Profession.hu adatai szerint ugyanis az idei év elejére csaknem 18 százalékra nőtt azon álláshirdetések aránya, amelyben említik a munkába járáshoz való hozzájárulást. Ehhez képest az ilyen toborzások aránya az évtized elején még szinte nulla volt – emelte ki Tüzes Imre.
Visszatérve a költözésekhez Gazsi Attila megjegyezte, hogy az iskolázottság alapján jelentős különbségek érzékelhetőek. A magasabb végzettségűek, különösen a fiatalabbak, ma már egészen rugalmasabban indulnak új munkalehetőségek után. Ez a változás immár olyan erős, hogy sokszor felsőfokú iskolát is ennek megfelelően, a fejlettebb régiókban, legtöbbször Budapesten választják. A fiatalabbak az átlagosnál jóval erősebb mobilitási képességében egy további fejlemény is szerepet játszik.
A nagyobb, multinacionális vállalatok ugyanis felismerték, hogy lakhatási támogatással és nemzetközi karrier lehetőségével jól motiválhatják a fiatalokat.
A szakképzett munkavállalók, például a szakmunkások esetében is nőtt ugyanakkor a mobilitási hajlandóság, főleg olyan szakmákban, ahol munkaerőhiány tapasztalható. A kékgalléros munkakörökben viszont sokkal jellemzőbb a nagyobb távolságot is vállaló (akár a 100 km feletti) napi ingázás.
Az előzőekhez kiegészítésként Gazsi Attila hozzátette: visszajelzéseik alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a családos emberek költözési hajlandósága jóval alacsonyabb, mint a fiatalabb, egyedülálló munkavállalóké. Ezzel együtt – leginkább a fehérgalléros, magasabb végzettségű munkavállalóknál - vannak olyan példák, amelyek azt mutatják, hogy a családok is egyre inkább ráállnak a költözésre. Ehhez azonban nem csak a megfelelő munkalehetőségre van szükség, hanem a korábbiaknál jóval nagyobb jövedelemre, illetve jobb életminőségre. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor a költözés a család egészére nézve kedvezőbb oktatási vagy lakhatási környezetet is jelent.
Jövőre bért emelne a cégek fele
Minden második cég tervez jövőre béremelést (53 százalék). A tervek szerint az átlagos jövedelemfejlesztés 9,5 százalék lesz – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből, amelyben 500 vállalatot kérdeztek meg. Ez az attitűd alapvetően arra vezethető vissza, hogy munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számít, és a vállalat létszámát tekintve is többen terveznek bővítést, mint ahányan a dolgozói állomány csökkentését.
Sok alkalmazott számára az is jó hír, hogy a fizetésemelés többségében (76 százalék) a vállalat egészét érinti majd a jelenlegi tervek szerint, nem csak bizonyos pozíciókat vagy divíziókat – mutat rá az anyag. A kutatás szerint az átlagosnál alacsonyabb a bérfejlesztést tervezők aránya az államigazgatásban működők körében, míg a külföldi magántulajdonban lévő vállalatok esetében általánosabb a fejlesztési szándék, ugyanakkor a gazdaság ezen szeletében az átlagtól elmaradó a tervezett bérnövelés mértéke (7,8 százalék).
A cégek közel fele (45 százalék) biztosít a dolgozóinak béren kívüli juttatást is. Ezt a keretösszegét jelenleg minden ötödik vállalat tervezi megemelni jövőre, átlagosan 13 százalékkal. Ahol van cafeteria, ott egyébként ez a leggyakoribb esetben havi 21-30 ezer forint közötti összeget jelent a fizetésen felül.
A jövedelmekkel kapcsolatban egy változó komoly ismeretlenként nevezhető meg - a gazdaság valós növekedésén felül. Amennyiben a kormány nyomására a gazdaság teljesítményét jóval felülmúló minimálbér emelés valósul meg, az könnyen számos cégnél alulról érkező bérfejlesztési nyomást okozhat. Ezt pedig akkor a teljes bértáblát átrajzolhatja egy-egy cégnél, ami a tervezettnél nagyobb kiadásnövekedést jelent majd ezen a soron. Hogy ez végül hogyan csapódhat le az még kétséges, ám ez még akkor is gondokat okozhat, ha a vállalatok alapvetően a 2025-re derűlátóbbak a gazdaság fejlődését illetően, s úgy vélik lesz miből a jövedelmeket növelni. (Népszava)
