Meghalt Ferenc pápa

A pápa halálhírét Kevin Farrell bíboros jelentette be a Vatikán televíziós csatornáján. A római katolikus egyház összességében 266., illetve első latin-amerikai vezetőjét 88 éves korában, hétfő reggel 7 óra 35 perckor érte a halál. „Kedves testvéreim és nővéreim, mély szomorúsággal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Úr házába. Egész életét az Úr és az ő egyházának szolgálatára szentelte. Hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel tanított minket arra, hogyan éljük meg az evangélium értékeit – különösen a legszegényebbek és leginkább kirekesztettek javára” – fogalmazott Farrell bíboros.

A Vatican News felidézi, hogy a pápánál februárban kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, 38 nap kórházi kezelés után térhetett vissza otthonába, a Szent Márta-házba. Mint írják, 1957-ben, húszas évei elején Jorge Mario Bergoglión egy súlyos légúti fertőzés következtében tüdőműtétet hajtottak végre Argentínában, a tüdejének egy részét eltávolították. Idősebb korára Ferenc pápa gyakran szenvedett különböző légúti megbetegedésektől.

A Vatikán hírcsatornája azt is közölte, hogy 2024 áprilisában Ferenc pápa jóváhagyta a pápai temetési szertartások liturgikus könyvének frissített kiadását, amely majd irányt ad a megtartandó temetési szentmisének. A második kiadás több újdonságot is bevezet, a többi között azt, hogyan kell eljárni a pápa földi maradványaival halála után. A halál megállapítása ezentúl a kápolnában történik, nem pedig abban a helyiségben, ahol elhunyt, és a testét azonnal a koporsóba helyezik.

Diego Ravelli érsek, az apostoli szertartások mestere szerint az elhunyt Ferenc pápa azt kérte, hogy a temetési szertartás legyen egyszerűsített, és a hangsúly az egyház hitének kifejezésén legyen a feltámadt Krisztus testében. „A megújított szertartás még inkább azt kívánja hangsúlyozni, hogy a római pápa temetése egy pásztor és Krisztus tanítványának temetése, nem pedig egy e világi hatalmasságé” – idézi a Vatican News Ravelli érseket.

Ferenc pápa útja Buenos Airestől a Szentszékig

A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius.

A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Az argentínai Córdobában egyik lelkivezetője a magyar Jálics Ferenc volt. Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.

Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa. Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének.

Hidat jelentett a harmadik világhoz

Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte. A pápa inkább konzervatív teológiai nézeteket vallott, küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától távolságot tartott.

Megválasztásakor – a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként – a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta.

Ferenc pápa szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, egyebek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében. 2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, 2021-ben első pápaként tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban.

A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.

Elődjeit is szentté emelte

Ferenc pápa 2013 óta 47 külföldi utat tett. Magyarországon kétszer járt: 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén ő koncelebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig háromnapos apostoli látogatást tett hazánkban. 2019. június 1-jén első pápaként Erdélybe látogatott, s Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel.

A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás. A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.

A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Ugyanebben az évben adta ki az Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című életrajzi könyvét, ezt követte két év múlva a Háború ellen – Bátorság a béke építéséhez, majd 2024-ben a Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete. Szintén tavaly jelent meg az El sucesor (Az utód), amelyben elődjével XVI. Benedekkel való kapcsolatáról vall. 2025 januárjában adta ki Remény – Önéletrajz című önéletírását, ez az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált.

A pápa aktívan használta a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője volt. Szerette a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszélt olaszul, angolul, franciául és németül. (HáziPatika)

Negyed órán át tartó harangszót rendelt el Erdő Péter bíboros Ferenc pápára emlékezve

Hétfő délelőtt 11 órától.

„Elhunyt Szentatyánkért ma délelőtt negyedórás harangszóval és szívbeli imádsággal könyörögjünk. A harangozásra 11 órától kerüljön sor minden templomban” - jelentette be közleményében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, a ma reggel elhunyt Ferenc pápára megemlékezve.

A magyarországi katolikus egyház vezetője úgy fogalmazott, „Megrendülten értesültünk Szentatyánk, Ferenc pápa elhunytáról. Hálát adunk Istennek a kegyelmekért, amelyekben szolgálata révén részesültünk. Különös szeretettel emlékezünk két magyarországi látogatására és következetes kiállására a béke szent ügye mellett.”

Ferenc pápát ma reggel 7 óra 35 perckor ragadta el a halál. Elhunytát megelőzően hosszú időn keresztül kezelték kétoldali tüdőgyulladással. A tegnapi húsvéti ünnepi misére még beszédet intézett a hívekhez, ezt egy munkatársa, Diego Giovanni Ravelli olvasta fel. (Népszava)