A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatta a 2023. évre vonatkozó versenyképességi jelentését.
Ebben két helyet rontva Magyarország versenyképességi problémáira hívták fel a figyelmet. Kiveséztük a jegybank három legizgalmasabb területén tett megállapításait, és érdekességképpen rávetítettük a fiskális oldal kijelentéseit. Talán a legizgalmasabb megállapítás az, hogy a kormány rendre felhívja a figyelmet a brüsszeli bürokráciára, pedig nagyon úgy tűnik, hogy a magyar közigazgatásban bőven lenne mit sepregetni.
A Magyar Nemzeti Bank a héten közzétette a tavalyi évre vonatkozó versenyképességi jelentését. Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában. Ugyanakkor Magyarország az IMD 2023-as globális versenyképességi rangsorában 7 helyet rontva a 39. helyről a 46. helyre esett vissza, továbbá az IMD versenyképességi rangsorát alkotó négy pillér mindegyike a versenytársaktól való lemaradást mutatta.
Német nátha, Magyar tüdőgyulladás
A jegybank jelentését érdemes részleteiben is megvizsgálni, valamint fontos a kormányzati oldal kijelentéseit és terveit is felvillantani a horizonton. Hiszen Magyarország versenyképességét elsősorban a fiskális oldal tudja javítani. Az MNB jelentése kifejezetten Magyarországgal foglalkozik, és azért is feltűnő a következtetése, mert a magyar gazdaságpolitikusok elsősorban Európa versenyképességét szokták firtatni. És rögtön az elején érdemes leszögezni: a kontinens kilátásai és eredményei jelentősen determinálják Magyarország fejlődésének jövőjét. „Ha Németország náthás, akkor Magyarország tüdőgyulladással ágynak esik” – szól a jól ismert mondás.
A 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott Magyarország teljesítménye. Az MNB megközelítése szerint „egy nemzetgazdaság akkor számít versenyképesnek, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.” Ez alapján érdemes három területet részletesen megvizsgálni a jelentésből:
- a háztartási megtakarítások aktivizálása,
- kkv stratégia,
- az állami hatékonyság.
Összességében leszögezhető, hogy a jegybank szerint az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség. A versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre. „Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében.”
Nőtt a lakosság államadósság finanszírozása
A jegybank a háztartási megtakarítások aktivizálása területén leszögezte, hogy a 2008-as pénzügyi világválság rámutatott arra, hogy a külső forrásokra épülő finanszírozás számos kockázattal jár. A külső forrásokból és hitelből finanszírozott növekedés rendkívül sérülékennyé tehet egy gazdaságot. Emlékeztettek arra, hogy sikeresnek azok a hosszú távú növekedést támogató beruházások mondhatók, amelyek döntően belső – főként lakossági – megtakarításokra támaszkodtak. A világjárványt és a háborút követően Magyarország a háztartási megtakarítások aktivizálása területen 42,3 ponttal a 8. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében a tavalyi évben - 2022-höz képest 8 ponttal romlott teljesítménye, amelynek szintje még így is meghaladja Európai Uniós (33,4 pont) átlagot.
A jegybank szerint a hazai pontszám csökkenésében elsősorban a GDP-arányos bruttó megtakarítások csökkenése játszott szerepet. Majd leszögezték, hogy a makropénzügyi egyensúly megőrzéséhez és a felzárkózás folytatásához elengedhetetlen a háztartási megtakarítások magas szinten maradása, amelyben kulcsszerepe van a lakossági állampapír finanszírozásnak. „A lakossági állampapírok változatos termékpalettája a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönzi, ami a folyó fizetési mérleg stabilizálásával támogatja a fenntartható gazdasági növekedést és a pénzügyi, illetve makrogazdasági stabilitást.”
A jegybank megállapításaiban nincs ellentét a fiskális oldallal.
Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is rendre hangsúlyozza. Emlékezetes, hogy december 11-én indult az azonnali online értékpapírszámla-nyitás, a kincstári szolgáltatás minden, ügyfélkapuval rendelkező magyar magánszemély számára rendelkezésre áll, mindössze néhány percre csökken a számlanyitás időtartama. Tavaly év végén a tárcavezető leszögezte, hogy 2010 óta a lakosság részaránya az adósságfinanszírozásban 3-ról 20 százalék fölé növekedett, a kamatok 75 százaléka belföldön marad, közel a fele a magyar háztartásokat gyarapítja. Ugyanakkor leszögezte, hogy „a felnőtt lakosság 12 százaléka rendelkezik állampapírral, tehát van tere a további fejlődésnek.”
A jegybank szerint tavaly az államháztartás magas finanszírozási igénye és a forint hozamok emelkedése miatt a külföldiek állampapír állományának aránya ismét növekedni kezdett. Ezzel párhuzamosan azonban a lakosság által közvetlenül tartott állampapírok aránya is számottevően bővült, elsősorban az inflációkövető PMÁP konstrukciónak köszönhetően.
Valamint arra is érdemes kitérni, hogy „2023-ban a magas inflációs környezet, a háztartások reálbérének és reálvagyonának csökkenése, valamint az általános gazdasági bizonytalanság miatt felerősödött az óvatossági motívum és növekedett a hazai megtakarítási ráta” – írja a jegybanki jelentés. Ami azért érdekes, mert a magyar adórendszer fogyasztás alapú. Így ennek a folyamatnak a kormányzat biztosan nem örül, és ennek hangot is ad.
A kabinet számtalanszor leszögezte: az óvatossági motívumot oldani kell.
Nagyon fontos és lényegi megállapításokat tett a kkv-stratégiában is a jegybank versenyképességi jelentése. Leszögezték, hogy a kis és közepes vállalatok 2022-ben tovább folytatták a Covid-válságot követő kilábalásukat, azonban a hozzáadott értékük 2022-ben csak nominális értelemben emelkedett. Pedig ahogy fogalmaztak, a kkv-k a munkahelyteremtés és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés katalizátoraként működnek. A jegybank szerint a kkv-k digitális átállása lassan bontakozik ki, a kulcsfontosságú digitális technológiák alkalmazása alacsony szinten stagnált.
A környezeti fenntarthatóság terén egy-egy költségracionalizálási terület kivételével a magyar kkv-k teljesítménye az uniós átlag körüli volt 2022-ben. Magyarország a kkv-stratégia területen 47,4 ponttal a 15. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2023-ban. 2022-höz képest – elsősorban a figyelembe vett mutatók változása, illetve a vállalati beruházási ráta növekedése miatt – 8,3 ponttal emelkedett hazánk teljesítménye, amelynek szintje elmarad az uniós átlagtól. A kkv-k termelékenységében a vállalati dualitás jelentősen oldódott 2010 és 2021 között Magyarországon, azonban a hazai érték elmaradása még mindig jelentős az Európai Unió átlagához képest.
A versenyképesség zálloga
Majd a jegybank azt is kiemelte, hogy egyre több kkv fektetett be haladó digitális technológiákba, és sajátította el azokat a készségeket és ismereteket, amelyek révén a vállalkozás versenyképesebbé válhat. A magyar kis- és közepes vállalkozások innovációs aktivitása elmarad az uniós átlagtól. „A hazai kkv-k érdemi lépéseket tettek a környezeti fenntarthatóságért, azonban e tekintetben továbbra is jelentős a fejlesztési potenciál.”
Ugyanakkor érdemes itt a fiskális oldal teljesítményét is megnézni. Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Kft. fókuszált programokkal segíti a kkv-k fejlődését, erre 8 milliárd forint áll rendelkezésre. A 2030-ig megfogalmazott stratégiában az intézkedések fő végrehajtója az MGFÜ lesz. Az idei évtől Nagy Márton beszámolója szerint 450 milliárd forint forrás lesz közvetlenül biztosítva. Az MGFÜ fókuszált programokkal segíti a kkv-k fejlődését, erre 8 milliárd forint áll rendelkezésre. Az MGFÜ öt stratégia mentén halad:
- növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése,
- a kkv-szektor működéséhez szükséges kiszámítható keretek biztosítása,
- a kkv-k termelékenységének növekedése,
- a kkv-k megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése,
- a kkv-k exportképességének növelése.
Nagy Márton korábban kiemelte, hogy az uniós források felhasználásában is figyelembe szeretnék venni ezeket a stratégiai pontokat. „Az MGFÜ lebonyolító és szakértői műhely is egyben.” Az idei év márciusában induló GINOP Plusz programokban 900-910 milliárd forint áll rendelkezésre két prioritáson: az egyik a vállalkozásfejlesztést, a másik a munkaerőpiaci aktivitást jelöli. Előbbire 450 milliárd forint, utóbbira 460 milliárd forint áll rendelkezésre. „A miniszterelnök úr utasításának megfelelően ezeket a pénzeket a lehető leggyorsabban kell a gazdaságba áramoltatni, így lényegében a tárca az MKIK-val közösen egyeztette az ezen prioritások alá tartozó programokat” – összegezte Nagy Márton.
Így ebben a pontban leszögezhető, hogy a fiskális oldal érzi, hogy van tennivaló. És feltehetően az lesz a döntő, hogy az érkező uniós forrásokat mennyire fogják a kkv-k versenyképességének növekedésére használni.
Érdemes a saját házunk tájékán kezdeni
Azonban van egy terület, ahol 100 százalékig az fiskális oldal a felelős: az állami hatékonyság. Ez a 11. pont az MNB Versenyképességi jelentésében. És már csak azért is érdekes, mert Nagy Márton pont a napokban emlékeztetett arra, hogy Brüsszel versenyképességének növeléséhez az kell, hogy csökkenjen ott a bürokrácia. (A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2030-ig tartó időszakban a cél a versenyképesség fokozása, melynek uniós szinten három kulcseleme van: 1. a kettős – zöld és digitális – átállás sikeres megvalósítása; 2. a nyitás, nyugati és keleti piacok irányában egyaránt; 3. valamint a bürokratikus terhek folyamatos csökkentése – írta meg az Index.)
Az MNB leszögezte, hogy foglalkoztatói, szabályozói és szolgáltatói minőségében is kiemelkedik az állam a gazdasági szereplők közül, emiatt kulcsfontosságú a közigazgatás hatékony működése a fenntartható felzárkózáshoz. Az állam sok csatornán keresztül befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit, többek között a szabályozói tevékenysége közvetlen hatást gyakorol az üzleti környezetre.
Ezen felül a szabályozási környezet fenntartása erőforrásokat köt le, például a bürokrácia kötelező fenntartásával a gazdasági szereplőktől vonja el az erőforrásokat. Emiatt a cél az állam hatékony működése, ami egyet jelent a legkisebb torzító hatással járó optimális környezet megteremtésével. „Az Állami hatékonyság területén Magyarország 62,9 ponttal a 16. helyet érte el az EU27 országok között, 2022-höz képest a teljesítményünk 1,1 ponttal csökkent” – összegezték.
Magyarország mind a V3-országok (63,6), mind az EU országok (64,1) átlagánál enyhén alacsonyabb pontszámot szerzett.
A jegybank szerint a magyar pontszám csökkenésében főként az adatok nyílt elérhetőségének gyengülése, valamint a közigazgatásban foglalkoztatottak számának enyhe növekedése játszott szerepet. Szerintük az állam hatékonyabb működését támogatja az e-közigazgatás teljeskörű kiterjesztése, amely a folyamatban lévő kiépítés ellenére további erőfeszítéseket igényel hazánkban. Majd leszögezték, hogy fokozatosan csökken Magyarországon a be nem fizetett áfa aránya, ami mutatja a gazdaságfehérítő intézkedések hatásosságát, azonban a digitalizáció további kiterjesztésével tovább csökkenthető a visszaélések aránya.
Végre kell hajtani?
És fontos azt is kiemelni, hogy Magyarországon 2022-ben a foglalkoztatottak 6,9 százaléka dolgozott a lehető legszűkebben értelmezett közigazgatásban. Összehasonlításul a V3-országok átlaga 6,3 százalék, míg az Európai Unió átlaga 6,1 százalék volt. „Ez alapján látható, hogy az átlagnál magasabb foglalkoztatás átlagot meghaladó működési költséget eredményez. A versenyképesebb gazdaság érdekében célszerű az e-közigazgatás teljeskörű kiépítése, ami fokozatosan megteremti az egyensúlyt a foglalkoztatás szintjében is” – összegezte a jegybank.
Összességében a jegybank nagyon tanulságos jelentést tett közzé. Számos olyan problémára hívta fel a figyelmet, amit a gazdasági döntéshozókon érdemes megvizsgálni Magyarország versenyképessége érdekében. A dolog igazi pikantériája az, hogy Nagy Márton hétfőre sajtótájékoztatót hirdetett meg, melynek témája Magyarország versenyképessége. A jegybank javaslata egyértelmű: „Annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása és utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség.” (Economx)
