Az Antarktiszon több tíz fokkal melegebb van télen, mint a sokéves átlag.
Az Antarktiszt példátlan hőhullám érte el, a talajhőmérséklet átlagosan 10°C-kal a normális fölé emelkedett az elmúlt hónapban. Míg a déli félteke telén a sarkvidéki szárazföldön a hőmérséklet nulla fok alatt marad, júliusban egyes napokon a hőmérséklet 28 °C-kal meghaladta a többéves átlagot.
Michael Dukes, a MetDesk előrejelzési igazgatója szerint a hőhullám egy különösen erős El Niño eseményt követ, és valószínűleg ennek késleltetett hatása, az éghajlatváltozás okozta általános hőmérséklet-emelkedéssel együtt. A hőhullám közvetlen kiváltója a meggyengült sarki örvény, a hideg és alacsony nyomású levegő egy sávja, amely a sztratoszférában forog a pólusok körül. A légköri hullámok interferenciája gyengítette az örvényt, ami idén a magaslégköri hőmérséklet emelkedéséhez vezetett – írja a Guardian.
Fontos kiemelni, hogy most úgy melegebb a talaj 10, a levegő 28 Celsius fokkal a sokéves átlagnál, hogy a déli féltekén tél van.
Az éghajlatkutatók már régóta azt jósolják, hogy az antropogén – vagyis emberi – eredetű éghajlatváltozás legjelentősebb hatásai a sarkvidékeket fogják érinteni, és ez a hőhullám ennek ékes példája. Ez a második, amely az elmúlt két évben érte el a régiót: az utolsó, 2022 márciusában 39 °C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezetett, és a jégtakaró egy Róma méretű részének eltűnését okozta. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a téli és nyári hónapokban folytatódó felmelegedés a jégtakaró összeomlásához vezethet.
Zeke Hausfather, a Berkeley Earth kutatója szerint az antarktiszi hőhullám „egyértelműen az egyik nagyobb hajtóereje volt a globális hőmérséklet elmúlt hetekben tapasztalt megugrásának”. Jonathan Overpeck, a Michigani Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Iskolájának klímakutatója a hőhullámot a leglátványosabb jelnek nevezte, amely szerint az éghajlatváltozás valóban kezdi átalakítani a bolygót.
A hőhullám Jonathan Wille, az ETH Zürich klímakutatója szerint a régió felett hetek óta tartó „déli sztratoszféra felmelegedésének” tudható be. Bár egyelőre nem világos, hogy az éghajlati válság milyen mértékben járult hozzá ennek a konkrét eseménynek a kialakulásához, a tudósok egyetértenek abban, hogy a hőhullám aggasztó előjele az elkövetkezendő veszélyeknek.
Minden bizonnyal aggódom amiatt, hogy mi vár erre a régióra az elkövetkező években
– mondta Jamin Greenbaum, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézetének geofizikusa. (Portfolio)
